Alig lehetett hallani az elmúlt hónapokban a tulajdonjog digitális számon tartására kitalált NFT-kről, miután a koncepció elkötelezett hívei és a spekuláns befektetők minden igyekezete ellenére mélyrepülésbe kezdett a velük történő kereskedés. Akiket eddig nem sikerült rávenni az NFT-kel való üzletelésre, azokat nem tudják megszólítani az érintettek, emiatt esik az ökoszisztémába befolyó pénz mennyisége, a meglévő NFT-k pedig egyre értéktelenebbé válnak.
A helyzet drámaiságát mi sem szemléltei jobban, minthogy a Twitter-alapító Jack Dorsey tavaly márciusban 2,9 millió dollárért adta el egy befektetőnek NFT formájában a világ első tweetjét, ám a legutóbbi továbbadási kísérletkor októberben már csak 133 dollár volt rá a legmagasabb licitösszeg.
A mélyrepülés legújabb állomásaként az NFT-kkel való kereskedésre kitalált webhelyek egymás után kezdték opcionálissá tenni a szerzői jogdíjak kifizetését. Eddig lehetőség volt arra, hogy az NFT-k létrehozói kikerülhetetlenül százalékot kérjenek az NFT-k újraértékesítéseiből, az ötlet szerint így például az alkotásaikat áruló művészek az első eladást követően is szerezhettek volna bevételt a munkájukból.
A jogdíjas rendszer önhatalmú borravalóssá butítása természetesen katasztrofális eredménnyel járt az NFT-k létrehozói számára. A megoldást az elsők között bevezetett x2y2 piactéren szeptember közepén az eladók még az esetek 75 százalékában tisztelték a jogdíjkérelmet,
ám október végére már 18%-ra esett az arány.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!