A Huawei a hajtogatható telefonok piacára már megpróbált egyszer "berobbani", de a Mate XS anno nem sikerült túl jól. Nem úgy, mint az idei modell:
A Huawei P50 Pocket nálunk egy színben lesz elérhető, ami egyfajta törtfehér. Ezzel teljesen egyértelműen a női közönséget célozza a gyártó, ez a telefon egyértelműen egy kicsi, kifestett körmös női kézben néz ki jól, de akkor tényleg olyan, mint egy divatkiegészítő. Összecsukva egyébként nagyon kicsi (bár viszonylag vastag) készülékről beszélhetünk, amiből ezúttal nem lóg ki annyira a kamerasziget, mint azt a Huawei-nél mostanában megszokhattuk.
A kamerákat tömbösítő kör alatt pedig egy másik kört találunk, ami viszont már kijelző: ezen láthatóak az értesítések, valamint használható néhány más dologra is, például a segítségével úgy készíthetünk szelfit, hogy a főkamerát használjuk, ami mindig jobb minőségű lesz, mint a képernyőbe lyukaszott hagyományos szelfikamera.
Nagyon tetszett, hogy a P50 Pocket teljesen simán és szimmetrikusan csukódik össze, szemben néhány másik konkurenssel, amiket összehajtva rések keletkeznek a rendszerben. A lényeg tehát, hogy a Huawei láthatóan alaposan átgondolta ezt az egészet, és ha már újra megpróbálkozott a hajtogatható mobilokkal, akkor előbb alaposan megfigyelte, mit csinálnak a versenytársak és ezúttal egy olyan készüléket tett le az asztalra, amiben külsőre nincs hiba.
A P50 Pocket ugyebár egy kagylómobil, így sokak számára a klasszikus mobiltelefonok időszakát hozhatja vissza. Összecsukva pici és könnyen elrakható, kinyitva viszont meglehetősen nagy. Egészen konkrétan egy 6,9 hüvelykes OLED kijelzőt kapunk, ami támogatja a 120Hz-es képfrissítést, és elképesztően szép képet ad. Valószínűleg az összehajthatóság miatt az ujjlenyomat leolvasót már nem tudták a képernyőbe integrálni, így az oldalt a bekapcsológombban kapott helyet.
De mennyire látszik a képernyőn, hogy középen kettéhajlik? Nos, meg kell hagyni, hogy látszik, pont ugyanúgy, mint minden más hasonló telefonnál. Oldalról nézve egyértelműen kivehetőek rajta a gyűrődések, és érezhető is, viszont szemből nézve, használat közben egyáltalán nem lehet észrevenni. Tehát igazából ez nem tényező, a hétköznapi felhasználói élményen semmit nem ront a képernyő hajlíthatósága, sőt, kapunk egy óriási kijelzőt, amin öröm fogyasztani bármilyen tartalmat.
Természetesen nagyon fontos a zsanér, ami mentén hajlik a kijelző, és ez a tapasztalataink szerint itt meglehetősen jó minőségű. Ha félig nyitjuk ki a telefont, akkor szépen megáll, és onnantól kezdve finoman lehet tovább hajtani hátrafelé a képernyő tetejét, így többféle módon is használható.
Pont nem olyan rég írtunk a Huawei hagyományos csúcstelefonjáról, a P50 Próról, ami jelenleg a független mérések szerint a legjobb okostelefonos kamerarendszerrel rendelkezik. A P50 Pocket a kialakítása okán nem tud ilyen magaslatokba emelkedni, de így is elképesztően szuper képeket készít.
A fő kamera 40 megapixeles, ami mellé kapunk egy 13 megapixeles, 120 fokos látószögű egységet, valamint egy 32 megapixeles ultraspektrumú kamerát.
Optikai képstabilizálás nincs, viszont autófókusz van mind a főkamerán, mind a 13 megapixeles széleslátószögűn, és a mesterséges intelligenciás feldolgozás által visszaadott képek szinte minden esetben lenyűgözőek.
A 32 megapixeles ultraspektrum segédkamera nem csak a képdinamikát javítja minden esetben, hanem együtt dolgozik az UV-fényt is kibocsátani képes LED-es villanóval, amire a Huawei szakemberei kifejlesztettek egy jópofa funckiót: ez a naptejteszt. Ezzel gyakorlatilag a tükör funkció használatával megnézhetjük, hogy megfelelően kentük-e be magunkat naptejjel, azok a részek ugyanis, melyek védettebek az UV-fénytől, sötétebbnek fognak látszani.
És akkor elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amit a Huawei-jel kapcsolatban mostanában többször leírtunk már. A hardveres alapok szuperek: a tavalyi csúcsmodell Snapdragon 888 dolgozik a masinában, ami reálisan mindenre is bőven elég, ami mellé 8 gigabájt memória és 256 gigabájt tárhely társul. Az egyetlen kompromisszum, hogy természetesen 5G továbbra sincs, így be kell érni a 4G-vel.
Szoftveres oldalon továbbra sincsenek Google-szolgáltatások, így a Huawei saját alkalmazásboltjára, valamint az APK Pure-ra és az Amazon áruházára kell támaszkodni. Ezekből a legtöbb alkalmazás vidáman beszerezhető, és a felhozatal folyamatosan bővül, de egy fokkal nyilván kényelmetlenebb az egész, mint a Google-féle Play áruház. De akik nem támaszkodnak túlságosan a Google ökoszisztémájára (például nem vettek meg egy Google appot sem az androidos telefonjukra, vagy nem tárolják a jelszavaikat mondjuk a Chrome böngészőben), azok számára nem olyan nagy érvágás ez az egész.
A telefonért viszont 499 990 forintot kell fizetni. Ezért kapunk egy különleges, hajtogatható készüléket, aminek jó a kijelzője, és a kamerája is, de ahogy a Huawei új telefonjainál mindig elmondjuk: mindenkinek egyénileg mérlegelnie kell, hogy bevállalja-e a Google-szolgáltatások hiányát.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!