A Philips évekkel ezelőtt vezette be a The One névre hallgató televízióját, amelyet évről-évre új modellek követtek. A The One széria pedig azóta a vállalat az egyik, ha nem a legnépszerűbb családjává vált. Nem is lehetett kérdés, hogy a sorozat idén új tagokkal bővül. Ezek egyik a Philips The One 8818 típusszámú modell 65 hüvelykes, azaz 165 centiméteres képátlóval bíró változata, amelytől nagyon sokat várnak a vállalat munkatársai. Mi is kipróbálhattunk egy rövid tesztelési időszak erejéig, hogy megnézzük, van-e okuk reménykedni.
A tv egészen odáig átlagos külsejűnek tűnik, amíg be nem kapcsoljuk. Megkapta ugyanis a Philips exkluzív Ambilight névre hallgató eljárását, amely döbbenetessé teszi a megjelenését működés közben. Ennek lényege, hogy a hátlapra, jelen esetben két oldalra, és fölülre, színes LED-ek sokaságát építik, amelyek képesek egy igen látványos fényudvar megteremtésére a képernyő körül. Ráadásul folyamatosan tudják változtatni az árnyalatukat, és ezáltal értelemszerűen a fénygömb egyes részleteinek színe is módosul. Az összhatás pedig fenomenális, legalábbis ha sötétben vagy félhomályban kapcsoljuk be ezt a szolgáltatást, hiszen világosban azért sok nem érződik belőle.
Az Ambilight egy remek dolog, olyan funkció, aminek láttán a vendégeinknek, ismerőseinknek biztosan leesik az álluk. Feldobja a filmeket, sportközvetítéseket, a videóklipeket, a játékokat, de még az állóképeket is. Sőt, az is megparancsolható a készüléknek, hogy a zene ütemére villogtassa a fényeket, ami egy házibulinál nagyon jól jöhet.
A The One esetében mindig is szem előtt tartották a viszonylag kedvezőbb árat, és ebből az új, 8808-as modell esetében sem engedtek. Emiatt aztán a tv hagyományos, LED LCD kijelzőre épül, tehát nem kapta meg a legjobb képminőséget szavatoló, ám drágább OLED technológiát. Ennek következtében sajnos a tökéletes kontrasztról és a hibátlan mélyfeketéről le kell mondani. Emellett, ha többen ülik körbe a készüléket, akkor a szélen ülők már kicsit fakóbbnak érzékelik a tónusokat.
A színek sem olyan markánsak, erőteljesek, mint amit a rivális eljárástól megszokhattunk, ez teljesen egyértelmű. A fényerő viszont kellően nagy, mi 805 nites csúcsfényességet mértünk, és ennek köszönhetően a nagy dinamikatartományú, úgynevezett HDR anyagok visszaadása remek, valamint az sem hátrány, hogy akár egy napsütötte szobában is látható marad a kép.
A mozgások visszaadása során bizony bele lehet futni hibákba, azonban ezen könnyen lehet segíteni. A tévét ugyanis ellátták a Philips saját, fejlett, mesterséges intelligencia eljárásokat is tartalmazó, direkt televíziókba tervezett processzorával. Ez pedig tartalmaz olyan algoritmusokat, amelyek eltüntetni a finom akadásokat, vagy korrigálni az elmosódottságot. Játékra a készülék megfelelő, hiszen a késleltetése kellemesen alacsony (10,9 millisecundum a méréseink alapján), és a megszokottnál kétszer több, 120 képkockát képes megjeleníteni másodpercenként.
A modellbe négy darab 10 wattos, rejtett hangszórót építettek, viszont a mélysugárzót kihagyták, pedig a szokásosnál picit vastagabb készülékházban lett volna neki hely. Emiatt aztán a basszusok hiányoznak, alig érzékelhetőek, és ebből fakadóan a megszólalás kicsit műanyag hatású, hiányzik belőle az élet. A hangerővel nincs gond, és különösebb hibákba sem futottunk bele, tehát a tv nem zúg-búg, szóval ha valakinek nincsenek nagyobb igényei, akkor nincs szükség arra, hogy egy jobb külső hangrendszert csatlakoztasson a televízióhoz.
A Philips egy évtizede letette a voksát a Google által fejlesztett okostévé rendszer mellett, és ebből azóta sem engednek. Így a The One televízióba is a Google TV nevű megoldás került, amely papíron nagyon sokat ígért. Az tény, hogy ez a platform rengeteg, több, mint tízezer internetes alkalmazás telepítését és futtatását teszi lehetővé. Ezek között pedig megtalálhatóak az olyan iszonyú populáris, és sokak számára nélkülözhetetlen darabok is, mint mondjuk a Netflix vagy a YouTube.
Viszont az is igaz, hogy a rendszer kicsit átláthatatlan, és néha iszonyatosan belassul, ami borzasztóan bosszantó tud lenni. Emellett az is tény, hogy hiába ad módot rengeteg játék letöltésére és futtatására, a gyenge hardver miatt a jobb grafikájúakról le kell mondani. Sajnos továbbra is az a helyzet, hogy a Google nem tud felnőni a feladathoz. Évek óta ígérik, hogy kijavítják a hibákat, de a végeredmény még mindig nem tökéletes.
A Philips The One egy igazi középkategóriás televízió, amely tudásában nem mérhető a jobb OLED modellekhez, viszont mindez az árán is meglátszik.
550 ezer forintos ára messze elmarad egy ugyanekkora OLED tévéétől.
Emellett az is kétségkívül igaz, hogy az említett Ambilight technológia által kreált látványos, képernyő körül megjelenő fénygömb bizony különlegessé teszi ebben a termékkategóriában. Személy szerint nekünk tetszett a modell, elégedettek voltunk vele.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!