Az emberek agyában kezdett el turkálni Elon Musk

Elon Musk

Megkapta az engedélyt a Neuralink az emberkísérletekre, önkéntesek agyába ültetnek implantátumokat. Ezzel az a céljuk, hogy az ember gondolatait a számítógép számára érthető parancsokká alakítsák – írja a Világgazdaság.

Elon Musk egyik cége, a Neuralink önkénteseket keres az első klinikai kísérletéhez. Olyan embereket keresnek, akik bevállalják, hogy egy sebész eltávolítsa a koponyájuk egy darabját, majd egy robot egy sor elektródát és szupervékony drótot helyezzen be az agyukba. A hiányzó koponyadarabot egy negyeddolláros méretű számítógép helyettesíti, amely a tervek szerint évekig ott marad. A kísérletben egy másik robot leolvassa és elemzi az agy tevékenységét, az adatok egy vezeték nélküli rendszeren továbbítja a számítógépre.

Az a céljuk, hogy az eszköz biztonságosan adatokat gyűjtsön a páciens agyáról, ami kulcsfontosságú lépés ahhoz, hogy az ember gondolatait a számítógép számára érthető parancsokká alakítsák.

Már vannak hasonló implantátumok, ezekkel a betegek a gondolataikkal alapvető feladatokat tudnak elvégezni, például a képernyőn lévő tárgyakra kattintani a kurzorral. A Neuralink azonban sokkal vadabb ígéreteket tett. Az elmúlt négy évben a vállalat az kommunikálta, hogy hamarosan mindenütt elérhető klinikák lesznek, ahová bárki bemehet egy negyedórás robotműtétre, és ember-gép hibridként jöhet ki onnan. Ezek a kiborgok képesek lennének letölteni a tudást, pontosan úgy, ahogy Keanu Reeves teszi a Mátrixban, vagy feltölteni a gondolataikat a tárolóba, vagy akár más agyakba is.

Két másik vállalat, a Synchron és az Onward több mint egy év előnnyel rendelkezik az agyi implantátumokkal és a kapcsolódó technológiákkal végzett emberi kísérletek terén. A Neuralink azonban Musk személyiségének és hatásos kampányának köszönhetően sokkal több figyelmet kapott, mint a korábbi, akár több évtizedes kutatói munkák. Sokan kételkednek abban, hogy Musk a megfelelő személy arra, hogy egy ilyen kísérletet felügyeljen.

Elon Musk Forrás: AFP/Brendan Smialowski

Musk 2016-ban hét tudóssal és 100 millió dollárnyi befektetéssel lett a Neuralink társalapítója. Azóta több mint 500 millió dollárt gyűjtöttek össze, ebből az idén 280 milliót. Az, hogy Musk beszállt az agykutatásba, ráirányította a befektetők figyelmét az ágazatra. A PitchBook piackutató cég szerint tavaly 37 ilyen vállalat több mint 560 millió dollárt gyűjtött össze.

Ha a termék a tervezett módon működik, a későbbi verziók a bénulásban, stroke-ban, hallás- és látáskárosodásban szenvedő emberek millióinak életét könnyíthetik meg.

A tét hatalmas, így a Neuralinkre is hatalmas nyomás nehezedik. A Teslának sok évbe telt, míg elkezdte a villanyautók tömegggyártását. A SpaceX első három rakétája felrobbant.

Shivon Zilis, a Neuralink speciális projektekért felelős igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ebben az esetben nem robbanhat fel az első három.

Az elmúlt 20 év nagy részében az úgynevezett Utah-tömb volt az implantátum, amellyel az ilyen típusú eszközök tervezőinek versenyre kellett kelni. Ez egy apró, lapos szilícium négyzet, amely elfér egy gyermek körmén. Beültetéséhez a sebésznek koponyaműtétet kell végeznie, nagy lyukat vágva a páciens koponyáján, majd óvatosan be kell kalapálnia az apró tüskéket az agyba. A drótokat úgy helyezik el, hogy egy fémporthoz csatlakozzanak, amely a nyílás összevarrása után kiáll a fejbőrből. A műtét után a készülék használatához egy jégkocka méretű számítógépet csatlakoztatnak a beteg fejéhez.

A kutatók jelentős előrelépéseket értek el ezzel az eszközzel, leolvassák és lefordítják a bénulásban és más betegségekben szenvedő emberek agyi aktivitását. Az ezzel az információval létrehozott szoftver lehetővé teszi a betegek számára, hogy kommunikáljanak a gondozókkal és a szeretteikkel, vagy hogy robotkarokkal tárgyakat mozgassanak. A gond viszont az vele, hogy a hardver kialakítása nehézkes, továbbá rengeteg számítógépre, képzett személyzetre, és komoly orvosi ellátásra van szükség a működtetéséhez – írja a Világgazdaság.

Állatokon kísérleteznek

A Neuralinket számos szervezet támadja az állatkísérletek miatt. Azzal védekeznek, hogy kísérleti állatainak az ágazatban szokásosnál jobb életkörülményeket biztosít. A Bloomberg tudósítójának beszámolója szerint

a cég laboratóriumában van egy szoba, sok majommal, amikk számítógépek előtt ülnek.

Naponta néhány órán át a ketrecen kívülre gurított laptopok képernyőit bámulják. Választhatnak olyan játékok közül, amelyekhez joystickot és érintőképernyőt használnak (például betűk követése és szavak betűzése), vagy olyanok közül, amelyek az agy által vezérelt kattintáson alapulnak. Az egyik ilyen játékban egy 35x35-ös kis dobozokból álló rács jelenik meg a képernyőn, majd az egyik doboz hirtelen kigyullad. A majom célja, hogy a kurzort a világító dobozra helyezze, pusztán gondolkodással. A majmok idővel egyre gyorsabbak lesznek a feladatokban.

A szerződéses kutatóközpontok általában úgy végeznek hasonló munkát, hogy az állatoktól megvonják az ételt és a vizet, és a koponyájukat fémszerkezetekhez rögzítik, hogy a fejüket a helyükön tartsák. Az egész kísértetiesen hasonlít a Mechanikus Narancs (Clocwork Orange) című filmben látott átnevelési jelenetre.

A Neuralink majmai gyümölcsöt és turmixot majszolnak, miközben végzik a munkájukat, és akkor állnak le, amikor akarnak.

Az emberekbe ültetett implantátumokig persze nagyon hosszú út vezet még. Egy rosszul sikerült műtét, az implantátum meghibásodása hosszú évekkel vetné vissza a folyamatot. A siker ugyanakkor beláthatatlan távlatokat vetít előre. Az emberek képesek lesznek olyan dolgokat elmondani a világnak az implantátumról, amit a majmok nem, például azt, hogy hol vannak a határai. Egyelőre sci-fi marad a kung-fu letöltése az agyadba (lásd Mátrix), a gonosz szuper-AI-val való harc szintén. De a Neuralink már tervezi, hogy a csipek üzemidejét 11 órára, a későbbiekben pedig egy teljes napra növeli. Éjszaka egy párnába épített töltőn keresztül vezeték nélkül lehet majd újratölteni. A jövő már itt van.