Közel 10 évvel ezelőtt történt, hogy Karthika Gupta ötéves kisfiát a Yellowstone Nemzeti Parkban elsodorták a turisták, akik a háttérben kóborló bölényekkel akartak fotót készíteni magukról. Az eset óta Gupta, aki fotós és író, többször is látta, hogy a tökéletes szelfi keresése közben megszaporodtak az efféle veszélyes, de legalábbis tolakodó viselkedések.
Egy Srí Lanka-i útja során pedig szemtanúja volt, ahogy turisták hordái tolongtak, hogy Instagram-képet készítsenek a Mirissában található Coconut Tree Hillről. Bár itt akkor senki sem sérült meg, a sokat dícsért naplementét csak a legerőszakosabbak tudták lefotózni, mert szabályosan kűzdenki kellett a jobb fotós helyekért.
A szelfikultúra nem új keletű, ahogyan a „deviáns viselkedés" sem, ez utóbbi már nagyon régóta létezik. De a „kimaradástól való félelem" térnyerésével a világjárvány óta felgyorsult a turizmus - és a szelfikultúra, amely látszólag ezzel összefüggő következmény. Nem beszélve arról, hogy akadnak utazók, akik nem a tökéletes steak mellett akarják lefényképeztetni magukat, hanem minél extrémebb és veszélyesebb helyekről próbálnak képeket megosztani, aminak aztán sokszor tragédia lesz a vége.
Bár egyes úti célok igyekeznek kevésbé ismert látnivalókhoz és régiókhoz csábítani az utazókat - érdemes például megnézni Amszterdam azon törekvését, hogy a vöröslámpás negyedet a város szélére költöztesse, valamint Firenze azon kísérletét, hogy kevésbé ismert negyedekbe vonzza az utazókat -, mások, mint például Velence, úgy tűnik, nem tudnak szabadulni a bakancslistás népszerűségtől, ami a város értékeinek rovására megy.
A múlt hónapban egy, a velencei csatornákon kanyargó gondola felborult, amikor egy kínai utazókból álló csoport nem volt hajlandó leülni és abbahagyni a fényképezést. Nem ez volt az első eset, hogy egy turista balhét okozott Velencében, és valószínűleg nem is ez lesz az utolsó a mesés olasz városban - vagy máshol.
Legyen szó akár emlékművek előtti (vagy az emlékműveket megmászva) pózolásról vagy kockázatos fotózási magatartásról (mint például Velencében), ez a viselkedés mind a lakosok, mind a látogatók számára problémás lehet. A helyiek azonban egyre gyakrabban tiltakoznak a turisták helytelen viselkedése ellen, és aggodalmuknak hangot is adnak a hatóságoknak, amelyek kezdenek lépéseket tenni.
A politikai döntéshozók és a kormányok intézkedéseket hoznak, hogy korlátozzák az utazást bizonyos, a bakancslistán szereplő helyszínekre, korlátozzák a kapacitásokat vagy magas díjakat vetnek ki a látogatásért. Egyesek még közvetlen intézkedéseket is hoznak a szelfizők ellen.
Két évvel ezelőtt Új-Zéland innovatív megközelítést alkalmazott a szelfikultúra elleni küzdelemben, amikor arra szólította fel az utazókat, hogy ne készítsenek influencerek által inspirált fotókat a turisztikai hotspotokon, hanem inkább osszanak meg valami újat az országban tett utazásukról. Tavaly májusban az ausztriai Hallstattban fából készült falat emeltek a legnépszerűbb szelfizőhelyen, hogy az a zajszennyezés és a forgalom ellen tiltakozva eltakarja az Alpok kilátását. (a falat egyébként a közösségi médián érkező tiltakozásokat követően eltávolították.) 2023 őszén pedig Vermont került a címlapokra, amikor kitiltotta az influencereket, akik tömegével érkeztek az idilli őszi lombokról készült képekért.
A szelfik átka az, amikor a kép elkészítése fontosabbá válik, mint a tényleges élmény átélése.
Ezek az irányelvek hasznosak lehetnek, és az oktatás és a példamutatás - az úti célok és az utazásszervezők, sőt az utazási influencerek részéről is - szintén fontos, különösen azért, mert egyes helyeknek szükségük lehet a promócióra és az ebből származó turisztikai bevételekre is.
Néhány X generációs utazó számára azonban a szüntelen szelfizés csak kellemetlenséget jelent, nemhogy inspirációt a jövőbeli utazások és úttervezés szempontjából. Így már vannak olyan rutinosabb utazók is, akik szándékosan nem a legnépszerűbb szezonban látogatják meg a komolyabb turista látványosságokat, hogy így elkerüljék a szelfiző tömegeket.
A gazdagabb és spontánabb utazási élmények ösztönzésére az FTLO (For the Love of Travel), egy utazási cég, amely elsősorban a millenniumi korosztály és a Z generációs utazók számára tervez csoportos utazásokat, nemrég telefonmentes utazásokat kezdett hirdetni.
„Ha valaki nem tud elköteleződni egy teljesen telefonmentes utazás mellett", akkor arra ösztönzik, hogy „fogadjon el telefonmentes napokat" - mondta Tara Cappel, a cég vezérigazgatója és alapítója, aki szerint ez a gyakorlat lehetővé teszi a csoport résztvevői számára, hogy teljes mértékben jelen legyenek anélkül, hogy nyomást éreznének a közösségi médiában való posztolásra és a „24/7-es elérhetőségre".
Bár leginkább az X generáció tagjai adnak hangot a szelfikultúra iránti ellenszenvüknek, Cappel úgy véli, hogy az ezredfordulós és a Z generációs utazók ugyanúgy érdeklődnek a figyelemelterelés nélküli élmények iránt - a digitális detoxikálás iránt, ahol letehetik a telefonjukat, és valódi módon kapcsolódhatnak más utazókkal és a környezettel.
Egy teljesen más utazási élményben lehet részünk az okostelefonok nyomása és kényszere nélkül.
Cappelnek nem feltétlenül van szüksége telefonmentes utazásra. Értékeli, hogy vannak képek, amelyeket visszanézhet az utazás után. A pózolást és a tökéletességre való törekvést, hogy minden őszintének tűnjön, nem bírja elviselni.
És ha egy utazás során valaki mégis úgy érzi, hogy szüksége van a tökéletes Instagram-képre, az sem teljesen ördögtől való, de akkor legalább próbáljunk meg odafigyelni a körülöttünk lévő világrais és ne zavarjuk a nyugodt élményre vágyó útitársainkat. És főleg ne veszélyeztessük az ő, vagy a magunk testi épségét!
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!