A témában Klinghammer Noah Jeromos megújuló zöldenergiai befektetési szakértő elmondta: a beruházások szempontjából is kiválóak a lehetőségeink.
„A Kárpát-medencében a földkéreg vékonyabb, mint az európai kontinens átlaga, ami intenzív földi hőáramot eredményez. Ennek következtében a felszín alatti hőmérséklet magasabb a térségben, és a kőzetek jelentős mennyiségben képesek tárolni a természetes, felszín alatti vízkészletet. Ezáltal Magyarország páratlan adottságokkal rendelkezik a geotermikus energia kifinomult kihasználására” - ismertette Klinghammer Noah Jeromos.
„Az elmúlt évtized bizonyított a befektetési alapoknak. Az állami együttműködések megtérülése és a Kormány támogatása mindezt elősegíti” - magyarázta a megújuló energetikai beruházások szakértője.
„Az iparág fellendítését az elmúlt időszakban új, rugalmas engedélyezési rendszer - a Magyar Geotermia Klaszter létrehozása - és az országos geotermikus kutatási program folytatása is szolgálta. A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv részeként meghirdetett pályázat nyerteseinél 4,8 milliárd forint mérsékli a geotermikus fúrási tevékenység pénzügyi kockázatait. Március elején nyílt meg a Svájci Alap forrásaiból finanszírozott 5,3 milliárd forintos felhívás, egyebek mellett meglévő termálkutak korszerűsítésére vagy állami tulajdonban levő szénhidrogén-kutak termálkúttá alakításának támogatására” – tette hozzá Klinghammer.
Az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint a Nemzeti Földhő Stratégia alapvető célja, hogy a jelenleg 6,4 petajoule hazai energetikai felhasználás már 2026-ig ötödével (8 PJ-ra), a következő évtized elejére pedig a bázisérték duplájára (12-13 PJ-ra) növekedjen. A stratégia időtávján 6,5 százalékról 25-30 százalékra emelkedhet a geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből. Az új hasznosítások 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki 2035-ig, érdemben csökkentve az importkitettséget.