Megasztár: átlátni a káoszt

Miközben Kishegyesen kitört az őrület, ezrek készülnek arra, hogy kivetítve nézzék, kollektív élményként átélve a döntőt, és buszok érkeznek még Belgrádból is, a három Mega-sorozat énekesei a TV2 székháza melletti, hatalmas stúdióban készülnek a fináléra. A tér immár csupasz, üres, közben derék munkásemberek bontják a díszletet, oda a (gumimatracos) pompa, a csillogás. A nagy kapuk nyitva, de nem megy ki senki: táncpróba van, ráadásul még dühödten zuhogni is kezd. Nézd meg friss képeinket is!

A kínai néphadseregben vélhetően nagyobb a fegyelem, mint a három sorozat megái közt. Akad olyan, aki a próbában beálló, 5-10 másodperces szünetet kihasználva sms-t próbál írni, más rágyújt mozgás közben, a harmadik nem bírja nem felvenni a csörgő telefont, a negyedik pedig félliteres, természetellenes színű üdítővel a kezében lötyög. Nem mondjuk meg, kik a hiperlaza rebellisek, nem vagyunk árulkodósak. A látszólagos szétszórtság ellenére kétségünk se legyen: a szerda délutáni lazaság után, szombat estére nyilván ragyogó lesz a produkció, a néző nem veszi majd észre a kisebb zavarokat - de két-három nappal a buli előtt, még távolinak tűnik a Sportaréna. A többség különben szófogadó, a hippiszerelésben ugráló Bocskor Bíborka és a hasonlóan energikus Puskás Péter tűnik szerfelett lelkesnek, de a Pál Tamás - Bella Levente duó is kitűnik folyamatos bohóckodással.

Az első sorozatból vannak itt legkevesebben (régen volt, lazább a kapocs), a második és a harmadik széria szinte teljes létszámban jelen. Szabó Eszter nem táncol, ül, nézi a társakat - persze kockás kalapban. Elárulja, hogy - amióta állapotos - nem mindig érzi magát kicsattanó formában, így inkább pihen. Oláh Szabolcs sokkal aktívabb, a koreográfiába is beleszól, közben az ingének fele elől kilóg, másik része be van tűrve, az újabb megás módi szerint. Bartók Eszter persze Caramel mellett táncolgat, ők nem távolodnak el egymástól öt méternél messzebb. Noha ott van nagy barátnője, Póka Angéla, Rúzsa Magdi mégis kissé magányosnak tűnik, akár egy elveszett pakisztáni bevándorló a Heathrow forgatagában, szombati vetélytársa, Varga Feri pedig szemlátomást csak fizikailag van jelen, aggodalmas arccal néz a távolba, mintha azon morfondírozna, elzárta-e a gázt odahaza.

A hely az autogramkérő kisgyerekek paradicsoma lehetne, hiszen jó huszonöt megasztárt ritkán látni egy kupacban, de az ifjú rajongók nem neszelték meg a csúcstalálkozót, különben több igazolatlan órát kellett volna beírni a közeli iskolákban. A díszletmunkások meg egykedvű nyugalommal pakolnak: egy kopasz szaki nézi egy darabig a lányokat, vakarózik egy picit, kortyol a palackból, majd megy a dolgára.

Seres Attila koreográfust kérdezzük az ötperces szünetben arról, hogy csak látszólag nincs rend, vagy rosszul látjuk, és valóban működő rendszer húzódik meg a káosz mögött. "Ilyen sok emberrel dolgozni háromszoros terhelést jelent, sok kreativitás, háromszoros türelem kell hozzájuk. Ők a rendszerbe nem úgy integrálódtak, mint mi, nemigen vannak főnökeik, nem szoktak utasításokat követni. Nem úgy működnek, mint az átlagember. Ha van kedvük, próbálnak, ha nincs, akkor fel sem kelnek az ágyból. Az lesz, amit ők akarnak. Ha lerakatod velük a telefont, mindig lesz egy, aki felveszi, mondván, hogy nagyon fontos. Én már nem tudok szigorú lenni velük, mert előbb őrülök meg, semmint, hogy szófogadó csapattá forrjon össze a társaság" - meséli. Nem irigyeljük, mert még a hiányzókat is be kell illesztenie utólag valamilyen módon. Nem látni a műtét után lábadozó Tóth Gabit, a Mega 2 első kiesőjét, Kósa Ivettet, és az első sorozatból is hiányzik vagy féltucat énekes.