Tehetségkutató műsoron azt értjük, amikor valamely művészeti ágban versenyeznek egymással a jelentkezők, a műsor célja pedig kimondottan az, hogy biztosítsa a művészek utánpótlását, vagy legalábbis jó kiindulási alappá váljon egy ígéretes karrierhez. Természetesen nem számítjuk ide a különféle műveltségi, illetve ügyességi vetélkedőket, valamint az első kritérium hiánya miatt, például a Riporter kerestetik című műsort sem, amelynek megnyerésével egyébként Horvát János is kezdte a pályáját.
A magyarországi tehetségkutató tévéműsorok két alaptípusa így kétségkívül a Ki mit tud? és a Táncdalfesztivál volt. Míg a Ki mit tud? többféle művészeti ágban versenyeztette a jelentkezőket, addig a Táncdalfesztivál (ahogyan azt a neve is mutatja) csupán a könnyűzenei területen működő énekeseket fogadta. A két műsor közti gyökeres különbség azonban nem ebben, hanem - mint arra György Péter is rámutat egyik cikkében - az eltérő szellemiségben rejlett. A Ki mit tud? az állami tehetségkutatás intézménye volt, a Táncdalfesztivál pedig ennek éppen ellenkezője, egyfajta kulturális lázadás, amely teret adott a beaténekeseknek, a hagyományos táncdalénekesekkel szemben. (Nem véletlen, hogy az első Táncdalfesztivál-t is Kovács Kati nyerte, olyanok ellenében, mint például Koós János vagy Szécsi Pál.)
Az első Ki mit tud?-ot 1961-ben hirdették meg, a győztesek jutalma helsinki utazás és az ott tartott Világifjúsági Találkozón való részvétel volt - ami a Csinibaba című filmben is megjelenik, természetesen a humor egyik forrásaként. A találkozó kategóriagyőztesei Németh Imre (versmondás), Gloviczky Péter (bűvész) és Bakacsi Béla (ének) voltak, Angyal János parodista és Hacki Tamás füttyművész pedig különdíjat kapott. Új dolognak számított a közönségszavazás lehetősége, amellyel ekkor még nem éltek túl sokan, de például az 1968-as Ki mit tud?-on, a harmadik elődöntő után már több, mint százezer szavazat érkezett a versenyzőkre. Az általában megfigyelt eltérés a szakmai vélemény és a közönségre gyakorolt hatás között azonban már az első Ki mit tud?-nál beigazolódott, hiszen, míg a valódi kategóriagyőztesekre ma már igen kevesen emlékszünk, addig a közönség kedvenceinek, Koncz Zsuzsának és Kern Andrásnak a neve máig ismerősen cseng. (Ekkor még mindketten párban indultak, Koncz Zsuzsa Gergely Ágnessel, Kern pedig Pintér Gáborral együtt állt színpadra.)
Gálvölgyi János az 1968-as Ki mit tud?-on |
A Ki mit tud? a későbbiekben is sok tehetséget adott az országnak, rögtön a második találkozó felfedezettje volt például Zorán, 1965-ben pedig Ungár Anikó bűvész került az első helyre. A vetélkedő igen népszerű volt a tévénézők körében: 1972-ben például, 88%-os közönségaránnyal, ez volt a legnézettebb hazai készítésű műsor. Más kérdés, hogy ekkor még mindössze két országos csatorna közül válogathattunk, de a Ki mit tud? így is maga mögé utasította a Bors című filmsorozatot (82-84%) és a Híradó-t (71,4%) is. A vetélkedő egyébként igen rendszertelenül jelentkezett, hiszen a másodikat még rendesen, az első után egy évvel tartották meg, de 1996-ban (tehát harmincöt évvel a kezdés után) még csak a tizedik adást ünnepelték. A műsorba egyébként - a technikai fejlődésnek és a változó igényeknek köszönhetően - folyamatosan kerültek be új kategóriák, 1988-ban például már amatőr filmekkel, videóklipekkel is jelentkezhettek a tehetséges fiatalok. A Magyar Televízió nemrég előállt azzal a tervvel, hogy leporolja a híres vetélkedőt: a megújított műsorral 2007-ben jelentkezne először az m1.