Kotroczó Róbert: A Híradóban nincs uborkaszezon

Hét éve vezeti az RTL Klub hírigazgatóságát, mégis azt mondja, bármikor visszamenne riporternek, mert magát a tévézést szereti. Kotroczó Róbertet kérdeztük nézettségről, a hír útjáról és jogilag problémás helyzetekről.

- Hogyan lett annak idején az RTL Klub hírigazgatója?

- A TV2-től jöttem át kilencvenkilencben, én lettem a reggeli műsor főszerkesztője, amit akkor teljesen újra kellett gondolni, "meg kellett csinálni". Később a Híradó-hoz kerültem, ahol külpolitikát szerkesztettem, majd rangidős politikai újságíró lettem egy nagyon fiatal csapatban. Amikor Krecz Tibor elment, elkezdődött egy kiválasztódási folyamat, amelybe engem a legvégén vontak be. Nagyon nem akartam elvállalni, a szerkesztőségvezetői szerződésemet is úgy írtam alá, hogy fél év után ki tudjak szállni, ha úgy jön ki a lépés. 2000-ben lettem szerkesztőségvezető. Egy évre rá pedig hírigazgatónak neveztek ki.

- Miért vállalta el ilyen nehezen a szerkesztőség vezetését?

- Egy riporter voltam a sok közül. El kellett fogadtatnom magamat vezetőként és azt, hogy nem a többiek ellen dolgozom. Meg kellett felelnem a saját elvárásaimnak is ebben a munkakörben, éreznem kellett, hogy tudok tenni a műsorokért és a kollégáimért. Ha nem sikerült volna, zokszó nélkül visszamentem volna riporternek.

- Volt politikai újságíróként nem zavarja, hogy olyan kevés bel- és még kevesebb külpolitika van a Híradó-ban?

- A késő esti adásunkra ezt nem lehet mondani, reggel vegyes a műsor témája, délben pedig sok a külpolitika. A fél hetes adásra igaz, de nem is izgatja ez a téma az akkori közönségünket, és mi közönségorientált hírműsort gyártunk. A korlátozott terjedelmű pártpolitika mellett foglalkozunk viszont az életvitelhez tartozó információkkal, nekünk politika az is, hogy mikor fizeti vissza a MÁV a jegy árát. Amire hangsúlyt fektetünk, az az árak-bérek alakulása, munkalehetőségek, környezetvédelem, civil szféra és az egészségügy.

- Hogy mi legyen kiemelt téma, arról a szerkesztőség dönt? Vagy a nézettségi adatok?

- Alkalmazkodunk a nézői elvárásokhoz, rengeteg kutatás, felmérés témája, hogy mi érdekli a mi célközönségünket. Ehhez jönnek tapasztalataink, és az, hogy mi mit tartunk fontosnak, mindebből áll össze a témarend, egy fontossági sorrend. A kiemelt témákhoz szakavatott embereket keresünk, például három gazdasági és két egészségügyi riporter van jelenleg a szerkesztőségben. A Híradó imidzsét az alkotja, hogy mi milyen arányban nyúlunk a témákhoz, ha valaki szereti, az azért van, mert az ő érdeklődése is hasonló. És persze az sem mindegy, hogy dolgozzuk fel a témákat és kik ülnek a stúdióban, mindebből áll össze a műsor.

- Milyen műsorok tartoznak önhöz a Híradó-kon kívül?

- A XXI. század, a Házon kívül, az Üzenet című napi kulturális műsor, és az Akták, ami időszakos műsor, némelyikben én magam is dolgozom. És mindegyik a szívügyem különböző okokból, vagy azért, mert lehet politikával behatóbban foglalkozni, vagy mert média- és propagandatörténettel lehet foglalkozni, ami eddig elhanyagolt terület volt. A XXI. század eddig soha nem ismételt ötven adását nyáron újra játsszuk, remélem, sok új nézőhöz eljutnak ezek.

- Van kedvence? Ha újra műsorkészítéssel foglalkozna, melyikben dolgozna legszívesebben?

- Bármelyikben, én nagyon szívesen elmennék a Híradó-ba riporternek, mert szeretem a műsort, és azért dicsérhetem, mert a napi adások a felelős szerkesztőknek köszönhetően olyanok, amilyenek.

- Akkor mi a hírigazgató dolga?

- Arányokkal, koordinációval inkább foglalkozom, ami kevésbé befolyásolja, hogy adott napon mi kerül a műsorba.