Rizsporos parókában, pucér fenékkel

Amíg a filmesek bátran nyúlnak a régmúlthoz és a jövőhöz, addig a tévésorozatok jó része a mában játszódik, ám az utóbbi időben mintha egy korábban meglehetősen sziklaszilárdnak tűnő tévés trend változna meg Hollywoodban a tévés piacon. Ennek következtében az ember szinte már várja, hogy mikor jön az első Helyszínelők-szerű sorozat, mely az őskorban zajlik, illetve melyik lesz az a romantikus tinidráma, mely az ókori Mezopotámia homokdűnéi közt játszódik.

A jelenség nem feltétlenül új, de most kezd egyre inkább utat törni. Az amerikai szituációs komédiák kedvelői talán emlékezhetnek az elődökre. A That 70's Show című komédia olyannyira sikeres volt, hogy a FOX-on nyolc évadot ért meg a frappáns alapszituációnak köszönhetően. A sorozat ugyanis a hetvenes években játszódott, ahol is kiapadhatatlan humorforrást jelentett a ma nézőjének az akkori világ eseményeinek a hatása a történetre, nem beszélve az iszonyatosan cikinek ható, mégis nosztalgikus bizsergést ébresztő jelmezekről, díszletekről és beszédstílusról. A sorozat ráadásul azzal is eldicsekedhet, hogy befuttatta az immáron neves színész és producer Ashton Kutchert.

Ugyancsak a szituációs komédiák közt találjuk a Játszd újra, Joel! (Do Over) című sorozatot, mely ugyan egyetlen évaddal büszkélkedhet, azonban legalább itthon is bemutatták. A sorozat egy időutazás kapcsán a múltbeli énjébe visszakerült jó munkás emberről szólt, akinek felnőtt énje gyermekkori önmagában manifesztálódik, és húszéves előtudásával megpróbálja akkori énjét segíteni. A Quantum Leap - Az időutazó is részről részre operált ódivatú, kockás zakókkal az időutazás segítségével, de az új hullám nem a mesterséges időugrálás segítségével teremti meg a múlt hangulatát.

A kosztümös műfaj eddig képernyős távollétének egyébként meg lehetősen prózai okai voltak, hiszen a korhűség, mind jelmezek, mind díszletek terén elég sokba került. Ezért sem finanszírozhatta tovább az HBO sem a szakértők, történészek által is általában jónak vagy nagyon jónak tartott Róma című sorozatát: ez ugyan nézettségileg nem robbantott bankot, de mégis többen figyelték, mint a csatorna pár, több éve műsoron lévő sorozatát. Azonban az elkészítés költségei olyan magasak voltak és a forgatás is olyan sokáig tartott, hogy a harmadik évad elkészítésére már nem került sor.

Az ókori Rómáról a nagy klasszikus filmek (Ben Hur, Spartacus) árnyékában egyébként is csak grandiózus sorozatot lehetett volna csinálni, így az HBO nem is adta alább, hanem egyenesen a helyszínre utaztatta a stábot, hogy a római Cinecittá stúdióban és eredeti helyszíneken forgathassa le drámáját. Ennek első évadát idehaza is láthatták már a csatorna előfizetői, illetve a lelkes DVD-vásárlók. Még a Gladiátor előtt vetette fel Anne Thomopoulos producer annak lehetőségét, hogy a római köztársaság bukásában, Caesarban, Marcus Antoniusban és Augustusban van annyi potenciál, hogy sorozatot lehessen forgatni belőle. Idővel a BBC és a RAI is beszállt a produkcióba, így anyagilag is meg lehetett finanszírozni a gigantikus vállalkozást.

A történelmileg viszonylag hű sorozat úgy tíz évet ölel fel, Julius Caesar galliai hadjáratakor kezdődik, és a szenátus lemészárlásáig tart - de a második évad sem tart különösebben nagy szünetet, ott veszi fel a fonalat, ahol az első abbahagyta. A meglehetősen naturalisztikus ábrázolás azonban, úgy tűnik, nem jött be mindenkinek, pedig az HBO igencsak jártas a stílusban, elég csak másik kosztümös sikersorozatára, a Deadwood-ra gondolni, mely ugyancsak látható volt itthon is.