Csakis az igazat

Megérkezett a legújabb őrült reality: a jelentkezőket hazugságvizsgáló gépre kötik, és úgy tesznek fel nekik kínosabbnál kínosabb kérdéseket, a családjuk és tévénézők milliói előtt.

A műsor alapkoncepcióját hallva, rögtön felmerül a kérdés: miért vállalja valaki ezt a megaláztatást? Természetesen a pénz miatt, hiszen busás jutalom üti a markát annak, aki mindvégig válaszol a kérdésekre. Ez pedig nem egyszerű, a 21 elemből álló kérdéssor ugyan eléggé személytelen dolgokra kíváncsi, de csak az elején: a vége felé olyan kérdések is elhangozhatnak, hogy a versenyző megcsalta-e már a házastársát vagy hogy jobban szereti-e egyik gyerekét a másiknál.

A műsor már óriási nézettséget ért el Kolumbiában, az Egyesült Államokban pedig a Foxon lesz látható hamarosan. A csatorna egyik, szórakoztató műsorokért felelős embere, Mike Darnell elmondta, hogy mindössze egyetlen percet látott a produkcióból, de így is gondolkodás nélkül megvásárolta a jogokat. "Sokat fognak vitatkozni a műsorról" - tette hozzá Darnell, aki "egyszerűnek, de ördöginek" látja a formátumot.

Hazugságvizsgáló gépet egyébként nem először használnak tévéshow-ban, igaz, ennyire direkt formában még nemigen került elő. A Meet My Folks című rendhagyó társkereső műsorban például egy huszonéves lány szülei válogathattak a potenciális vőjelöltek közül: ekkor szedték elő a hazugságvizsgálót, hogy - mint az Apádra ütök című filmben - a szülők így tudjanak meg minél többet gyermekük lehetséges jövendőbelijéről. Hasonló formában használta a hazugságvizsgálót az MTV Exposed című műsora is, amely szintén az igazi társ megtalálását segítette elő ily módon.

A közeljövőben induló Nothing but the Truth azonban jócskán túltesz eddigi társain (bár a Mónika-show-ban volt már hasonló jellegű próbálkozás), hiszen a nagy vallomások megváltoztathatják egy ember, sőt egy egész család életét, tegyük hozzá, nem feltétlenül pozitív irányba. Persze a játékos bármikor kiszállhat menet közben, de akkor nem kapja meg a pénzjutalmat (amiről egyelőre nem tudni, mekkora összeg lesz) - más kérdés, hogy nem nagyon van értelme kiszállni, ha már belekezdett az ember, hisz azzal, hogy nem kíván válaszolni egy kínos kérdésre, mintegy be is ismeri bűnét.

A műsor remekül illik a pszichológiai realityk sodrába, amelyet egyesek érdekes kísérletnek, mások pusztán a megalázás egyik formájának vélnek. Ilyen volt például a 2003-as Joe Schmo, amely látszólag mindenben megegyezett a Big Brother-rel, illetve a hasonló jellegű műsorokkal: egy csapat fiatalt bezártak egy házba, ahol együttélésük során különféle próbákat kellett kiállniuk. Az újítás az volt, hogy a lakók között csupán egyetlen valódi versenyző akadt, a többiek színészek voltak - az "áldozatnak" így abszurdabbnál abszurdabb helyzetekkel kellett szembenéznie, míg a többiek jót röhögtek magukban.

Bunkerba zárva: az Unan1mous első főszereplői

Kevésbé megalázó, de annál inkább a pszichológiai folyamatokra építő reality volt például az Unan1mous (vagyis Egyöntetű). Az alapszituáció pofonegyszerű: kilenc idegent összezártak egy bunkerben, és nekik kellett eldönteniük, hogy ki nyerje meg közülük a 1,5 millió dolláros főnyereményt. A gond az volt, hogy ezt a döntést csakis egyhangúlag hozhatták meg, vagyis csak az nyerhetett, akit a többiek kivétel nélkül támogattak - az össznyeremény pedig az idő haladtával egyre csökkent.

A realityk készítői a pszichologizálást szívesen párosítják a testi megpróbáltatásokkal is, elég csak az itthon is futó Rettegés foká-ra gondolni, amelyben a versenyzőknek saját félelmeiket kell legyőzniük. Más jellegű, ám lelket és testet egyaránt megviselő műsort talált ki a Channel 4: a Dumped címet kapott műsor tíz ember életét követné nyomon, akik Anglia legnagyobb (a Hyde Parkhoz hasonló nagyságú) szemétlerakóján éldegélnek: minden, amit megesznek, magukon viselnek vagy csupán használnak, más emberek szemetéből kerül ki.