A tévés társkereső műsorok atyjaként Chuck Barrist tartjuk számon, aki a hatvanas években rukkolt elő a The Dating Game című produkcióval.
Az alapkoncepció egyszerű, de hatásos volt, olyannyira, hogy a formátumot még ma is alkalmazzák társkereső műsorokban: egy férfi vagy egy nő úgy "találkozik" a stúdióban három, ellenkező nemű jelentkezővel, hogy egy fal választja el tőlük, így pusztán a hangjuk, a kérdésekre adott válaszaik alapján kell választania közülük.
A külcsín és a belbecs ellentmondásos viszonyából persze akadhatnak (akadtak is) kellemetlen helyzetek, a főszereplőnek a fal elhúzása után már korántsem tetszett mindig a kiválasztott személy - a közönség természetesen jól szórakozott, hisz a műsor közben végig láthatta az összes játékost.
A vakrandi könnyen félrevihette a párkereső személyt: Tom Selleck - még színészkarrierje előtt - kétszer is jelentkezett a játékra, de a főszereplő hölgy egyszer sem választotta ki a három férfi közül; Magnumként pedig a női tévénézők nagy részét elvarázsolta.
A The Dating Game-ben aztán más hírességek (például Arnold Schwarzenegger, Burt Reynolds, Steve Martin, Michael Jackson, Sally Field, Farah Fawcett, később Jim Carrey vagy Cuba Gooding Jr.) is feltűntek időről időre, olykor maguknak, olykor egy munkatársuknak, rokonuknak keresve társat.
A show eredetileg 1965 és 1973 között futott az ABC műsorán, de a csatorna többször is megújította a későbbiekben - a következő verzió már 1974-ben jelentkezett, The New Dating Game címmel, és elkészült a produkció angol változata, a Blind Date is.
Más társkereső műsorok már inkább a vakrandi utáni eseményekre koncentráltak, videóbejátszásokkal mutatva be azt, hogy a friss pár férfi és nő tagja mennyire különbözően élték meg az első randevút, és hogy ennek tükrében mennyi esélyt adnának a további találkozásoknak. Az ilyen jellegű műsorok prototípusa a címével is erre utaló He Said, She Said volt, amely 1969-ben jelentkezett először.
Arnold Schwarzenegger a The New Dating Game-ben: