Nagykorú felügyelete mellett ajánlott

A szülők egy része aranyszabálynak tartja a korhatáros karikákat, ám a törvények és szabályozások jelenleg csak irányelveket adnak a tévéműsorok besorolásához. Kiderül, kik döntik el, hányas karika kerül a képernyő sarkába.

Vannak szülők, akiket nem zavar, ha a gyerek tévét néz, mások viszont a képernyő közelébe sem engedik őket. A döntést nem csak a szülők gondolkodásmódja befolyásolja, de a televíziók képernyőjén látható korhatár-karikák is. Az [origo] által megkérdezett szülők úgy gondolják, hogy ne testületek és számukra ismeretlen emberek döntsék el azt, gyermekeik mit nézhetnek meg és mit nem. Mondván, ők jobban ismerik a gyerek lelkivilágát, mint a döntéshozók. Azok sincsenek kevesen, akik viszont fenntartások nélkül alávetik magukat a korhatáros ajánlásoknak, mivel véleményük szerint a besorolások mögött komoly szakmai felkészültség áll.

A kérdés meglehetősen zavaros. A megkérdezett szülők szerint árnyalja a képet, hogy például a déli híradó háborús jelenetei nincsenek korhatárhoz kötve, miközben a délután vetített kalandfilm igen. A családokban az is gondot okoz, hogy a napközben vetített reklámokban jó néhányszor szerepel szexuális utalás, amit a gyerek nem érthet, azonban ezeken a képsorokon sincsen korhatáros karika. Különösen a kisgyerekesek tartják aggályosnak, hogy a 18 éves korhatárhoz kötött filmek ajánlói már a délutáni sávban is láthatók - karika nélkül.

További kérdés: hogyan lehetséges az, hogy egyazon filmet két különböző tévécsatornán más-más korhatáros besorolással vetítenek? Joggal kérdezték tőlünk azt is, mi értelme van annak, hogy hajnali kettőkor 12-es karika jelenik meg a képernyőn, pedig ilyenkor a gyerekek már rég alszanak. A fenti kérdésekben az ORTT sajtóosztályától kértünk segítséget.

Mindenki maga dönt

A magyar televíziós csatornák a mai szabályozás szerint önállóan sorolják be a kategorizálják műsoraikat - informált az ORTT sajtóosztálya. Tehát a televíziós társaságok maguk döntik el, a filmek, műsorok ideje alatt a képernyő jobb vagy bal alsó sarkában található karikában hányas szám szerepel. Az ORTT további információja szerint európai gyakorlat, hogy a mozivászonra készült alkotások besorolásuknak megfelelő idősávban kerüljenek a televíziók képernyőjére. Ez azt is jelenti, hogy például egy 16 éven aluliaknak nem ajánlott film elvileg csak késő este mutatható be. Ez akkor is így van, ha a jelenleg hatályos, rádiózásról és televíziózásról szóló törvény nem tartalmaz ilyen rendelkezéseket. Létezik egy úgynevezett korhatár-bizottság, amely kategóriákba osztja a filmeket - ezek aztán eligazodási pontként szolgálhatnak a tévécsatornáknak. Ha ezeket mégsem veszik figyelembe - és ez gyakran elő is fordul - semmilyen következménnyel nem kell szembe nézniük, hacsak nem akadnak fenn az ORTT ellenőrző rostáján.

A tévécsatornáknak nemcsak beleszólási joguk van abba, saját műsorszámaikat milyen karikával látják el, hanem feladatuk is besorolni azokat úgy, hogy közben figyelembe veszik az ORTT határozatait. A médiatörvény alapján a hír-, magazin- és sportműsorokra, a reklámokra nem kell kirakni a korhatárjelző karikát, ám minden más műsorra igen. A törvény kitér arra is, hogy a műsorelőzetesek nem vetíthetők olyan műsorsávban, amikor jellege miatt maga a műsor sem kerülhetne adásba. Ehhez hasonlóan a magazinműsorok, a sportműsorok és a reklámok is csak a tartalmuknak megfelelő időszakban sugározhatók. Vagyis a törvény szerint ezekre a műsorokra akkor sem kell kitenni a korhatárjelző karikát, ha például véres jeleneteket tartalmaznak, ám csakis olyan műsorsávban vetíthetők, ahol nem jelentenek veszélyt a gyermeki lélekre.

Ugyanaz, másképp

Előfordult, hogy Bacsó Péter A tanú című filmje két különböző csatornán más karika alatt futott ugyanabban az idősávban. Az ORTT hivatalos közlése szerint ez azért történhetett meg, mert a csatornák önállóan kategorizálják a műsorszámokat, a korhatár-bizottság kategóriái csupán igazodási pontként szolgálnak. A folyamatot az is bonyolítja, hogy nem minden alkotás szerepel a hivatalos besorolásban.

Az sem ritka, hogy az éjszaka kellős közepén 12-es karikával ellátott műsor látható a tévében. Az ilyen jelzésű műsorok ugyanis bármikor leadhatók, tehát a csatorna műsorpolitikájától függ, hogy akár éjszaka is levetíti-e őket. Ezt a korhatár-megjelölést olyan műsorszámoknál alkalmazzák, amelyek a gyerekekben félelmet kelthetnek, vagy számukra érthetetlenek, félreérthetők. Az ilyen műsorok a 12 éven aluliaknak szánt sávban nem kerülhetnek képernyőre.

Az ORTT Műsorfigyelő és Műsorelemző Igazgatósága folyamatosan figyeli a tévécsatornák műsorait, s ha törvénysértést észlel (például, ha egy műsort nem megfelelő kategóriába soroltak), arról vizsgálati jelentést készít. Az országos csatornákat folyamatosan, a többit sorsolással vizsgálja a monitoring szolgálat. A műsorokat egy számítógépes program naponta véletlenszerűen sorsolja ki. Amikor egy olyan műsorszámot sorsol ki a monitoring szolgálat, amelyet nem megfelelő idősávba soroltak vagy nem megfelelő jelzéssel (piktogram, karika) láttak el, a testület közigazgatási eljárást indít.

Ahány ország, annyi szokás, sőt, előfordul olyan is, hogy egy országon belül több rendszer is működik - például Kanadában. Még olyan is előfordul, hogy egy sorozat egy-egy epizódja más karikával kerül képernyőre, attól függően, mennyi bene az erotikus vagy erőszakos jelenet, vagy melyik tévécsatorna mennyire érzékeny az ilyesmire.

Szerepi Hella