Jön a magyar kultuszkrimi

Szombattól egy klasszikus magyar sorozatot, a Székhelyi József főszereplésével készített Kémeri-t nézhetjük újra a Magyar Televízión. Izgalmas krimiről van szó, amely a húszas, harmincas, negyvenes évek történelmi, társadalmi helyzetébe is betekintést nyújt.

A Kémeri annak ellenére vált kultikussá (vagy legalábbis olyan sorozattá, amelyre több mint húsz év távlatából is emlékszünk), hogy mindössze öt epizódja készült - igaz, az egyes részek akár egy-egy nagyfilmnek is beillenek, tekintve, hogy 65-70 percesek. A szoros szerkezet egy olyan sorozatot eredményez, amely nem a megszokott időkezeléssel dolgozik, az egyes epizódok között akár több év is eltelik, de éppen így kapunk átfogó korrajzot.

A történetek középpontjában dr. Kémeri Ferenc áll, aki saját megfogalmazása szerint "csak egy rokonszenves fiatalember, akit szenvedélyesen érdekelnek a tények". Foglalkozását tekintve ügyvéd és magánnyomozó, vagyis olyan ember, aki az agyafúrtságával keresi a kenyerét. Szükség is van erre a történet kezdetén, a húszas évek Magyarországán, ahol a viharos történelmi helyzet miatt nehéz helyt állnia az embernek.

Kémeri irodája sem megy túl jól, így kapva kap a megbízáson, amivel egy halott bankár özvegye szolgál neki. Az ügy hátterében nem kevés pénz áll, amire az első epizód címéből, Az ellopott arany-ból is következtethetünk. A további részekben a nyomozó nemcsak aranyrudak után kutakodik, de hamisított festményekkel, vonatrobbantókkal, merénylőkkel és embercsempészekkel is kapcsolatba kerül.

Az akcióknak ellene megy azonban a kor tempója, amitől mai szemmel kicsit lassúnak tűnhet a film. Egyébként is érdekes, hogy - bár valóban nyomozós krimiről van szó - a hangsúly nem annyira a cselekményvezetésre, hanem inkább a karakterekre került: Kémeri mellett izgalmas figura például házvezetőnője, Erna (Tábori Nóra), aki alkalomadtán segít is neki a nyomozásokban vagy a főkapitány-helyettes, Bernát, akit Szilágyi Tibor jelenít meg.

A kisebb szerepekben is remek színészeket láthatunk, a sorozatban feltűnik például Csákányi László, Bárdy György, a fiatal Hernádi Judit vagy a még fiatalabb Eszenyi Enikő. És remeklésnek persze ott van a címszereplő Székhelyi József is, aki ráadásul több figurát jeleníthet meg, hisz Kémeri specialitása éppen az álcázás, mindig más ruhában, más emberként láthatjuk.

A karaktereken kívül nagy szerepe van a sorozatban a társadalmi-történelmi helyzet ábrázolásának is, sőt a kor nemcsak háttérként szolgál, de olykor motivációt is ad az éppen soros bűncselekményhez - mondjuk a Statárium című rész vonatrobbantgatásait feltétlenül a korhelyzet szülte. Egyébként is izgalmas a húszas, harmincas, negyvenes évek itt ábrázolt világa, Trianonnal, a zsidótörvényekkel, a nyilas uralommal együtt.

A háttér tehát nem éppen vidám, de azért némi humor is lakozik a történetben, amin nem is lehet csodálkozni, tekintve, hogy a rendezők között ott találjuk például Mihályfy Sándort, akinek az Indul a bakterház filmváltozatát is köszönhetjük. A Kémeri-ben persze nem annyira harsány, jóval szomorkásabb a humor, melynek alapját leginkább a főhős ironikus beszólásai és házvezetőnőjével való évődése adja.

A sorozatot tavaly láthattuk a Filmmúzeum műsorán, és nemrégiben megjelent DVD-n is. Most azonban a sima szobaantennával tévézők is nosztalgiázhatnak kicsit: az m1 július 5-én, szombaton 16.05-ös kezdettel adja az első részt, a további epizódok szombatonként 16 óra körül, változó időpontban kerülnek adásba.