Magyar tenger, magyar Bud Spencer

A nyaralás itthon sokak számára a Balatont jelenti - strandolást, sült hekket, főtt kukoricát, régebben a SZOT-üdülőket, ma már különféle fesztiválokat. Egész más foglalatosságokkal, de a magyar tenger mellett tölti ideje legnagyobb részét egy legendás nyomozó, Ötvös Csöpi is, akivel idén már a hetedik bunyós vígjátékban találkozhattunk.

A Bujtor István alkotta-alakította Ötvös Csöpi 1980-ban, A Pogány Madonná-val indult hódító útjára, bár akkoriban senki nem tett volna nagy tétet a sikerére. A krimivígjáték műfaja eleve lehetetlennek tűnt a (magyar) kortársak számára, főleg látványos verekedésekkel megspékelve. Ugyanabban az évben készült egyébként a Kojak Budapesten is, ami szintén kevert műfajú alkotás, de nincs benne annyi bunyó - az Ötvös Csöpihez hasonló módszerekkel dolgozó Linda csak három évvel később jelentkezett a képernyőn.

A Pogány Madonna végül persze sikeres lett, így az addig inkább Sándor Mátyásként vagy A dunai hajós egyik figurájaként ismert Bujtor egy (pofon)csapásra előlépett a magyar Bud Spencerré. A színész nem csak küllemében hasonlított az olasz sztárra, de már az Ötvös Csöpi-filmek előtt is ő adta annak magyar hangját, sőt egy személyes találkozás során állítólag maga Bud Spencer javasolta neki, hogy készítsen saját filmeket.

Bujtor saját művei azért is jók, mert azon túl, hogy egyensúlyban van bennük az akció és a humor, remek karaktereket vonultatnak fel: a lapátkezű nyomozó mellett állandó segítő- vagy inkább "akadályozótárs" például a rettentően magabiztos, ám annál bénább Kardos doktor (Kern András). És persze nagyszerű a helyszínábrázolás, a Balaton hangulatának visszaadása: Bujtor maga is a magyar tenger szerelmese, többszörös magyar vitorlázóbajnok, így nagyon jól ismeri a terepet, amit ki is használ filmjeiben.

A Pogány Madonná-ban is központi szerepet kap például egy vitorlásverseny, melyen Ötvös Csöpi is részt vesz, sőt a tettes, a tihanyi apátság kincsének elrablója is a résztvevők között van. Ő Soltész, akit Bujtor állítólag azért írt Bécsben élő magyarnak, mert az akkori közeg nem nézte volna jó szemmel, ha egy szocialista hazánkfia követte volna el a bűntettet. Külföldire a nyelvi akadályok miatt nem akarta rákenni a dolgot, így amolyan áthidaló megoldásként született meg a külföldre szakadt magyar figurája.

A Kék Szalag vitorlásverseny és a külföldiek (ezúttal németek) a két évvel későbbi Csak semmi pánik-ban is visszatérnek, ahol egy Balatonba zuhant repülőroncs körül forognak az események. Ötvösnek és Kardosnak a folytatásokban pénzhamisítókkal és drogcsempészekkel is meggyűlik a bajuk, előbbiek Az elvarázsolt dollár-okat gyártják 1985-ben, utóbbiak az 1991-es Hamis a babá-ban tűnnek fel.

Akcióban a magyar Bud Spencer

Utóbbi film érdekes színfoltja, mondhatni "sztárja" volt Bögyös Maca, aki valóban impozáns kebelméretével kergette őrületbe a férfiakat. Az őt alakító Kopekin Györgyi a Hamis a baba után még jobban kitárulkozott: nyugatra ment pornózni, ahol Georgina Lempin, Georgia Kist és más, hasonló neveken szerepelt felnőttfilmekben.

Csinos lányok a többi Ötvös Csöpi-filmben is megjelennek, a kétezres évek termékében, a mára önálló sorozattá avanzsált Zsaruvér és Csigavér-ben például már fiatal rendőrlányok kísérik Kardosékat. A három filmet (A királyné nyakéke, Több tonna kámfor, A szerencse fia) felvonultató szériával Bujtor is maga mögött hagyta a rendszerváltást, így a szocialista krimivígjátékokhoz utolsóként a Hamis a baba csapódott, amely - két korszak küszöbén - még éppen befért ebbe a kategóriába.

Sajnos nem mondhatni, hogy az idő jót tett volna az Ötvös Csöpi-filmeknek - ami ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a régebbiek ne állnák ki az idő próbáját. A Zsaruvér és Csigavér darabjai már szükségszerűen sótlanabbak, legalábbis annak tűnnek, hisz manapság temérdek hasonló alkotással találkozhatunk. Nem véletlen, hogy az utolsó három film már nem is került be a moziforgalmazásba, kifejezetten tévére forgatták azokat.

Csöpi Bögyös Macával üzletel

És hát a Balaton sem ugyanaz már, mint húsz-harminc évvel ezelőtt, bár a változások az északi partot kevésbé érintették. Márpedig Ötvös Csöpi (és Bujtor) tagadhatatlanul a felvidékhez vonzódik, amin a környék földrajzi és kulturális ismeretében nincs is mit csodálkozni. A Pogány Madonna így Tihanyban és környékén, az eleddig utolsó film, A szerencse fia pedig jórészt a balatonkenesei Marina Port kikötőben játszódik.

Könnyen lehet, hogy A szerencse fia nem csak eleddig, de valójában is az utolsó volt az Ötvös Csöpi-filmek sorában: maga Csöpi, vagyis Bujtor már alig jelenik meg a filmben, akkor se nagyon verekszik - nem is illik az egy hatvanhat éves emberhez. Arra a kérdésre, hogy félévtizednyi kihagyás után mégis mi késztette egy újabb alkotásra, így válaszolt egy korábbi interjúban: "Elindultam az elefánttemető felé, de visszafordultam (...), mert sokan kérték, és nekünk is kedvünk volt a folytatáshoz." Meglátjuk, lesz-e még tovább.