Kereszty Gábor: Trendkövetőek a magyar tévék

A TV2 volt vezérigazgatója alelnöknek ment Müchenbe, a ProSiebenSat1 csoporthoz, ezzel a lendülettel 2007 őszétől el is tűnt a hazai sajtóból. Sokan nem is tudják, de tavaly ősszel hazajött, azóta pedig vendéglátásból él. Ennek ellenére persze van véleménye a jelenlegi tévés állapotokról, szerinte kevés a kockázat, inkább a licencműsorok mennek. A celebes főzőshow-kat nem ítéli el, a volt Interaktív-főnökkel, Sváby Andrással összejár, a csatorna új vezérével, Várdy Zoltánnal viszont nincs kapcsolata.

Most, hogy nem televíziózással foglalkozik, néz tévét?

- Sokkal kevesebbet, mint korábban. Sokkal többet nézek más televíziókat, hiszen régen túlnyomórészt a TV2-t és az RTL Klubot figyeltem. Most olyat is csinálok, mint egy rendes tévéfogyasztó, tehát megnézem a tévéújságot. M2-t, Duna tévét, de a kisebb csatornákon is időzőm. Diverzifikálódik a fogyasztói szokás, egyre több kisebb csatornát követnek az emberek.

2007 júliusáig volt a TV2 vezérigazgatója. Ha elégedettek voltak önnel, miért nem maradhatott a pozícióban?

- Nevetséges, de akkoriban azt írták, hogy "felfelé bukott", ami szerintem régi, jó szocialista beidegződés, tsz-elnökök estében. Egy kapitalista, magántulajdonú vállalatnál, aki nem kell, azt kirakják. A dolog valójában úgy történt, hogy elfáradtam. Nagy lendülettel és lelkesedéssel csináltam, de ki lehet ebben fáradni. Én alapvetően kreatív, építő típusú ember vagyok, a vállalatvezetés pedig 80 százalékban szigorúan vett menedzselés, pénzügyi döntés, humánpolitika, ORTT-kapcsolattartás, egyre kevesebb volt a konkrét televíziós munkám. Vezérigazgatóságom utolsó időszakában túlnyomó többségben üzleti ügyekre koncentráltunk, hiszen meg kellett hosszabbítanunk a frekvenciaengedélyünket, és eladás előtt álltunk. A fő szempont a pénzügyi eredményesség volt, amit el is értünk. Ebben az időben belefáradtam a kötelező jellegű értekezletekbe, mert időközben a cég igazi nagyvállalattá nőtte ki magát. Én nagyon szeretek dolgokat összerakni, stratégiával foglalkozni, ez a korszaka a TV2-nek pedig 2006-ra lezárult. A menedzserek gondolom látták rajtam a fáradtságot, elmaradtak a szerdai egyéni mítingek, és egyre több autonómiát kaptak a döntésekben. Ráadásul, már régen napirenden volt a TV2 volt tulajdonosa, az SBS értékesítése, amit amerikai befektetők azért hoztak létre, hogy idővel jobban eladják. Köztem és az akkori vezetés közt volt megállapodás, hogy idővel elmozdulok innen, de a tranzakcióig viszont maradok. A felvásárlás után elmentem Amszterdamba, ott beszéltem a kinti vezetéssel, látták, hogy új kihívás kell nekem. A Münchenben formálódó csoporthoz hívtak alelnöknek. Egy olyan területre invitáltak, melynek feladata volt szinergiát építeni a csoport csatornái közt. Korábban nem volt szándékom elmenni itthonról, de egy hét gondolkodási idő után igent mondtam.

A Hungarian helyszínelő blogot olvasta? Ki áll mögötte?

- Olvastam, de nem tudom ki az. Vannak tippjeim, valaki olyan, aki ott van, vagy volt a rendszerben. Elég sokáig ott lehetett a cégnél, talán a legutóbbi hullámban tették ki, egészen friss infókról is tud, de az is lehet, hogy még mindig ott dolgozik...

Azért kérdem, mert a nyilvánvalóan sértett blogíró szerint Várdy Zoltán a vezérigazgatói váltás előtt jelentéseket írt külföldre, jó kapcsolatokkal bírt, így került az ön posztjára. Milyen most a kapcsolata Várdyval?

- Semmilyen. Mikor még a Róna utcába jártam, volt egy korrekt, szakmai kapcsolatunk. Jó sales-es, sikeres, egy jól működő osztályt vezetett. Jelenlegi tevékenységét nem minősíteném. Az, hogy ő került a csatorna élére, a tulajdonos logikus döntése volt. De menjünk vissza pár évet: 2000-től új vezetője lett az SBS-nek, ez még akkoriban történt, amikor a csoportot el akarták adni a UPC-nek. Nem vette meg, de akkor a tulajdonosok olyan vezetőt kerestek és találtak, aki rendet vágott, két év alatt nyereséges csatornákat hozott létre. Helyi vezetőknek pedig egykori producereket kerestek, mert úgy látták, kell a produceri mentalitás. Aztán jött a váltás, a ProSiebenSat1, mely jelenleg már 13 országban, 26 csatornának a tulajdonosa, felvásárolta az Európában négyezer embernek munkát adó SBS-t. Pénzügyi befektetők kerültek a vezetésbe, most pedig olyan szemlélet van, hogy kereskedelmi-pénzügyi orientáltságú embert tesznek meg vezetőnek. Itthonra magyar kellett, olyan, aki már felmutatott valamit. Zoltán nagyon szeretett volna vezérigazgató lenni, ráadásul az osztályán bizonyított. Sejtettem, hogy ő jön utánam, és egy vállalati kultúrában ez logikus is.

2010-re megelőzheti a TV2 az RTL-t? Ezt vállalta Várdy Zoltán.

- Ambiciózus terv, nem kommentálnám, voltak már a világtörténelemben példák arra, hogy valaki akart, és elérte a "lehetetlent"...

Svábyval találkoznak még?

- Andrással megmaradt a jó barátság, rendszeresen találkozunk, és megbeszéljük, ki mit csinál. András jelenleg egy nagyon izgalmas projekten fáradozik, nagyon drukkolok neki.

Tehát 2007 nyara, irány München. Itthon elfelejtették?

- Jól eltűntem a hazai médiából, hogy elfelejtettek-e, azt nem tudom. A csoport minden csatornájának megvolt a saját gyártása, vezetése, de nekem, alelnökként az volt a dolgom, hogy társaimmal közösen együttműködést alakítsunk ki köztük, hogy vásároljunk formátumokat, ezeket fejlesszük, szintén közösen, építsünk díszleteket, melyeket lehet utaztatni a testvércsatornákhoz, így is megtakarítván költségeket. Terv volt, hogy spóroljunk pénzt azzal, hogy csomagban veszünk programokat, több csatornára.

Teljesen más profilú csatornáknál lehetséges az uniformizálás?

- Voltak jól házasítható csatornák. Például volt TV2-szerű, általános, szórakoztató, nagyjából 25 és 55 éves kor közti nézőket elérő csatorna, mint a Sat1, vagy ilyen volt az SBS6. A három csatorna ugyanazokat a filmeket, műsortípusokat bírja el. Volt aztán a férfiasabb hangvételű, fiatalosabb tévé, mint a Pro7, vagy a skandináv csatornák, azok is ugyanazon műfajokat szerették. Voltak még mellette a kicsik, és a kifejezetten női célcsoporttal rendelkezőek. Csináltunk csatornacsoportokat, ugyanazt szerettük volna adni mindenhol, költséghatékony megoldásként. Ilyen volt például az itthon is látott Uri Geller-féle show. Elvben jól ki volt találva a rendszer, de kezdődtek a problémák, mert a németek diktáló helyzetben vannak piaci pozíciójuk és méretük miatt, ők nem akarták feladni a német gyártást. Így nem jött be az olcsósítás, akármit próbáltunk, nem tudtunk előre lépni: német stúdió, német producer kellett nekik, így viszont drága maradt a gyártás. A mienk jól kitalált, de nehezen kivitelezhető terv volt.

A saját fejlesztés hogyan működött?

- Másik fő feladtunk valóban a saját formátum fejlesztése volt. Az SBS saját kezdeményezése volt a "brain-station", mely során nem csak tévésekkel ültünk le ötletelni. Egy ilyen brainstormingon részt vettek reklámszakemberek, filmrendezők, egyetemisták, minden alkalommal egy nagy merítés az adott régióból. Volt egy zsűri, melynek tagjai a sok ötletből kiszedték az életképeseket. Volt német, skandináv, Benelux-államokra megszervezett és kelet-európai esemény. A sok ötletből tízet választottunk ki, ezeket fejlesztettük. Néhányból műsor is lett végül, inkább Skandináviában, mert az egy rugalmas, nyitott piac. Különben ezeket a formátumakat árulják is már, bármely tévé megveheti.

A tízből egyet sem láttunk itthon.

- A TV2-nek megvolt az esélye, hogy ezekből válogasson, de ez már a programigazgató döntése. Itthon amúgy mindig a biztosra mentek a tévék, trendkövetőek vagyunk. Mi lett sikeres máshol? Megcsináljuk utána a tutit!

Mondana pár olyan formátumot, ami meg is valósult?

- Az egyik műsor címe Cultural Shock volt, olyan amerikaiakat kerestek, akik az USA-ban éltek, de norvég leszármazottakkal bírtak. Őket, akik nem jártak korábban sehol, az Államokon kívül, elhozták Európába, más közegbe, belevitték őket egészen furcsa helyzetekbe: hogyan kell megölni egy rénszarvast, hogyan kell felvágni, késsel kizsigerelni. Amerikai ember, aki visszamegy dédapja világába: egy reality, ami esetenként nagyon vicces. Aztán volt egy másik műsor, egy doku-soap, mint nálunk volt régen a Gyerekkórház. Enyhén down-kóros gyerekeket követett a kamera, mind bűbájos emberek voltak, a társadalom és a köztük lévő viszonyról szólt a műsor. Sok érzelemmel, napi dolgokkal foglalkozott, mint munka vagy szerelem.

2008 ősze óta már itthon van. Miért jött el Müchenből?

- Egy év után, kölcsönös megállapodással eljöttem. Még fél évig foglalkoztam a tervek utóéletével, ősszel, de már itthonról tanácsadóként. Biztosan bennem van a hiba, én nehezen tagozódom be a multinacionális rendszerekbe. Az volt a probléma, hogy iszonyatosan nehezen ment a szinergia keresése, falakba ütköztem. A pénzügyi problémák miatt persze a fejlesztésekből vettek vissza, ráadásul volt egy kiürülés a ProSieben-nél, az a társaság, akikkel én együtt kezdtem, az akkori igazgatók mind elmentek, mindenki kicserélődött. Nem találtam meg a számításaimat, kerestem egy kulturált megoldást, tulajdonképpen felmondtam.

Mikor kiment, arról is beszélt, hogy magyarokkal dolgoztatna. Sikerült ez?

- Magyar szakemberekkel formátumokat előállítani jó lenne, de úgy tűnik, csak álmodoztam. Van egy oltári nagy bizalmatlanság a kintiek részéről, holott a magyar szakemberek megállnák kinn is a helyüket. Nehéz áttörni ezt a falat. Hosszú évek után a filmesekben megbíznak, idehozzák a produkciót, de a tévés szakmában ez még nem megy.