Az ügyvédek régóta kedvelt karakterei a tévésorozatoknak: az amerikaiak már az ötvenes években izgulhattak az ismert védőügyvéd, Perry Mason kalandjain (akiről aztán még egy széria és rengeteg tévéfilm készült), Nagy-Britanniában pedig nagyjából ugyanabban az időben jelent meg a Boyd Q.C. című bírósági drámasorozat.
Az ügyvédes szériáknak azóta se szeri, se száma: van, ahol a krimikörnyezet, van, ahol a magánéleti szál dominál (előbbire jó példa az Esküdt ellenségek, utóbbira az Ally McBeal), és olyan is akad, hogy a tárgyalásokat más közegbe helyezik (mondjuk a hadi törvénykezést bemutató JAG - Becsületbeli ügyek). Sőt a Shark - Törvényszéki cápa már ennél is tovább ment, tekintve, hogy nem egy ügyvédet, hanem egy meglehetősen cinikus ügyészt tett meg főszereplőjének.
A magunk részéről, ha igazán nagy bajban lennénk, valószínűleg a jogi drámák nagy öregjéhez, Petrocellihez fordulnánk a tévés ügyvédek közül, hisz a klasszikus sorozat két évadja alatt (1974 és 1976 között) nemigen akadt olyan védence, akit végül ne mentett volna fel a bíróság. Más kérdés, hogy ügyvédünk a valóságban nem sűrűn nyomozna utánunk, még ha kételye is támadna a bűnösségünket illetően.
"A valóságban az ügyvéd jellemzően nem prezentál bizonyítékokat, ráadásul mire valaki előzetes letartóztatásba vagy börtönbe kerül, már több szinten is megvizsgálták az esetét, így kicsi az esély a tévedésre. Persze ismerünk olyan ügyeket, amikor valakit ártatlanul ítéltek börtönbüntetésre, majd később felmentették, ám ezekben az esetekben nem egy ügyvéd, hanem a rendőrség folytatta tovább a nyomozást" - mondta az [origo]-nak egy korábbi cikkhez Derzsy Péter rendőr alezredes, a Veszprém Megyei Rendőr-Főkapitányság Bűnügyi Osztályának vezetője.
A Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára, dr. Gábor László finomított kicsit a fenti nyilatkozaton, megkeresésünkre ugyanis elmondta, az ügyvédek gyakorlatilag nyomozhatnak egy ügyben, csak épp a közép-európai joggyakorlatban nem szokásos az ilyesmi - ha egy ügyvéd mégis kutakodni kezd, a legtöbb esetben bejegyzett magánnyomozó segítségét veszi igénybe.
Egy híres ügyvédnő, Ally McBeal (Calista Flockhart)
"Ha mentő bizonyítékra bukkanunk, azt bizonyítékként felhasználjuk a nyomozati vagy bírósági eljárás során. Ha viszont terhelő bizonyítékot találunk az ügyfelünkre vonatkozóan, akkor az az ügyvédi titoktartás alá tartozik, az ügyvédnek feljelentési kötelezettsége nincs. Ugyanakkor bizonyítékot nem tüntethet el, nem rejtegethet, nem semmisíthet meg, mert az bűncselekmény, bűnpártolásnak minősül" - mondja Gábor.
A Petrocellihez hasonló ügyvéd Magyarországon tehát ritka, mint a fehér holló, a sorozatban látott háttérelemek, környezeti tényezők viszont a valóságban is működnek: Gábor szerint a széria kellőképp hitelesen mutatta be a tárgyalások előkészítő szakaszait, mondjuk a közvetlen kikérdezés módszerét, és ugyanígy valósághű volt például a tárgyalóterem (vagy akár az ügyvédi iroda) szokásrendje, sőt berendezése is.
Más a helyzet Ed Stevensszel, aki egy saját tulajdonú tekepálya közvetlen szomszédságában rendezte be irodáját, mintegy összekötve a két vállalkozást - mondanunk sem kell, ezzel korántsem a klasszikus vonalat követte. A "tekés ügyvéd" az Ed című sorozat címszereplőjeként tűnt fel 2000-ben, azóta itthon is több csatornán (a Viasaton, a Hallmarkon és a TV2-n) nyomon követhettük a kalandjait.
Az Edet játszó Tom Cavanagh egy bowlinggálán
Már csak ebből a felemás berendezkedésből is látszik, hogy Ed elég lazán áll a munkájához, a tárgyalásokon is általában különféle viccekkel, bohóckodással próbálja kihúzni magát a kínos helyzetekből. A sorozaton belül ez működik, de valószínű, hogy az efféle stílus kevéssé jönne be a valódi peres eljárások során. "Vannak jó humorú ügyvédek, mindig is voltak, de a folyamatos bohóckodás tőlük is távol áll" - mondja dr. Gábor László, aki szerint nem baj, ha egy ügyvéd humorral próbálja oldani a tárgyalás feszültségét, de fontos, hogy ehhez megfelelő intelligenciával, érzékenységgel rendelkezzen.
Ami a két konkrét példából leszűrhető, az általánosságban is elmondható: az ügyvédes sorozatok alkotói igénybe vesznek ugyan jogi szakértőket (így nagyjából hiteles jeleneteket tudnak készíteni), de természetesen számos olyan elemet is becsempésznek a produkcióba, ami a valóságban nem állná meg a helyét - a műsort viszont jóval szórakoztatóbbá teszi. És ezzel nincs is addig gond, amíg nem a nézők átvágása a cél.