Volt egyszer egy Rendőrakadémia, aztán 1995-ben - Rowan Atkinsonnal, vagyis Mr. Beannel a főszerepben - elindult a Dilizsaruk is, amely egy rendőrőrs életét mutatta be vicces formában. A klasszikus film és folytatásai, valamint a Comedy Centralon ma is látható sorozat totál hülyének állít be minden rendőrt, ami jól is van így, tekintve, hogy vígjátékokról van szó.
A Monk, a flúgos nyomozó azonban többnyire a krimi műfajának hagyományos eszközeivel dolgozik, mégis egy idióta (volt) rendőr a főhőse. Korántsem az a kemény fickó, mint Magnum vagy Kojak, és egészen más módon különc, mint Columbo - egész egyszerűen csak több fóbiája van, mint kollégáinak együttvéve. Megoldatlan ügye viszont csak egy, mégpedig a legfontosabb, hogy ki ölte meg a feleségét, az imádott Trudyt.
Az ő halála után alakult ki Monkban a kényszeresség, a tisztaságmánia és számos különös fóbia - amelyekből az első évadban még "csak" 38 van, az ötödik évadra viszont már 103 lesz. A flúgos nyomozó leginkább a fogorvosoktól fél, olyannyira, hogy azt saját tízes toplistáján kívül, külön csoportban kezeli. Ezt követi (sorrendben) a baktériumoktól, a tűtől, a tejtől és a haláltól való félelem, majd egy sor másik dolog, olyanok is, mint a gleccserek vagy a hidak.
Monk zseniális figurája a rendőrös sorozatra mint műfajra is hatással volt, tekintve, hogy a széria 2002-es indulása után sorra jelentek meg a tévében a furábbnál furább nyomozók, elég csak mondjuk a Pysch - Dilis detektívek címszereplőire, vagy a Jeff Goldblum által alakított Áldott jó nyomozó-ra gondolni. A hatás a mai napig tart, George Clooney sorozattervében, a Delta Blues-ban például egy olyan rendőr játssza a főszerepet, aki éjjel Elvis-imitátorként dolgozik, amúgy pedig az anyjával él.
A többek között a Man In Black-ben is látott Tony Shalhoub remekül jeleníti meg Monkot (őt illette a sorozat egyetlen Golden Globe-díja és három Emmy), de a sorozat kedveltségéhez hozzájárul a többi karakter is: a tökös Stottlemeyer százados és idióta segédje, Randy, valamint Monk asszisztensnői, Sharona és az őt váltó Natalie. És persze Monk bátyja, Ambrose, aki csak három epizódban tűnt fel, de így is igen emlékezetes maradt, hisz a többieknél ismertebb (és igen markáns) John Turturro jeleníti meg.
Akárcsak a Jóbarátok-nak (The One...) vagy a Dokik-nak (My...), úgy a Monk-nak is megvan a maga címlogikája: mindegyik rész címe úgy kezdődik, hogy Mr. Monk... - Mr. Monk és a polgármesterjelölt, Mr. Monk és a látnok, Mr. Monk a vidámparkban, és így tovább. Egyedül a nyolcadik évad kilencedik része lóg ki, ami a Happy Birthday, Mr. Monk címet viseli - amitől maga Monk így biztosan idegbajt kapna, hisz megbontja a rendszert.
Mint sok klasszikus sorozathoz, a Monk-hoz is jár még egy karakteres főcímdal, amit a neves zeneszerző, Randy Newman szolgáltat: a második évadtól hallható It's a Jungle Out There dallamával és szövegével is jól kifejezi Monk frusztráltságát, világtól való félelmét. Néha csavarnak egyet a dalon is, a Mr. Monk és a rapper című epizódban a vendégszereplő, Snoop Dogg rappelte fel a számot, az utolsó epizódhoz pedig külön dalt írt Newman, melynek When I'm Gone a címe.