Baló György: Divat lett belerúgni az MTV-be

A Kassza műsorvezetőjét arról kérdeztük, mi szükség volt a Népszabadságban olvasott cikksorozatra, hogy miért van feszültség az MTV és a Duna tévé közt, továbbá mit szól ahhoz, hogy utóbbi perelné a Magyar Televíziót. Miközben a két állami pénzen fenntartott, négy csatornát működtető tévétársaság azon vitatkozik, hány erdélyi magyar nézi a műsorunkat, Baló szerint alaposan át kellene alakítani a magyar közszolgálati médiát - azzal kezdve, hogy meg kellene kérdezni a nézőt, pontosan milyen tévét akar, mennyi pénzért. A köztévéket a készülékhasználati díjak újbóli bevezetésével kell finanszírozni, és a reklámpénzekről sem szabad lemondani, véli a műsorvezető.

"Nem akartam összeveszni a Duna tévével. A Népszabadságban az adok-kapok Révész Sándor, A média istállója című cikkével kezdődött, amely - érzésem szerint - kiegészítésekre szorult. Ez volt az első cikkem. Erre válaszolva a Duna tévé egyik szerkesztője azt kérdezte, miért drágább Óbudán televíziózni, ezt meg kellett válaszolni. Az írásra a Duna tévé szóvivője (Herczeg Dóra - a szerk.) válaszolt, s az ő kijelentéseire is válaszolnom kellett, ez volt a harmadik cikk. A Duna tévé szóvivője ugyanis alaptalan, bizonyítatlan és bizonyíthatatlan állításokat publikált - például azt, hogy a Duna televízió a legnagyobb magyar televíziós csatorna - holott Magyarországon és Erdélyben is az RTL Klubot nézik a legtöbben" - kezdte Baló. Ennek alapján ahhoz, hogy a Duna tévé legyen a "legnagyobb magyar televíziós csatorna", a világ többi részén élő magyaroknak, némi túlzással egyfolytában a Duna tévét kellene nézniük, véli.

Baló elmondta, hogy miután a Duna tévé már sokadszorra igyekezett lefokozni az MTV-t, kollegái utánajártak az állításoknak és hiteles romániai nézettségi adatokat szereztek. "Ezek cáfolják a Duna tévé minden állítását. Hangsúlyozom, hogy nem a Duna tévével van bajom, hanem azzal, ahogyan kommunikál, s azzal, hogy a nem a valóságot mutató adatokat a média jó része ellenőrzés nélkül átveszi és közzéteszi" - jelezte.

A sajtón keresztül történt üzengetésről, az erdélyi nézők preferenciájáról az [origo] is írt (itt olvasható), a legutóbb pedig Herczeg Dóra sajtófőnök, szóvivő kérdésünkre azt válaszolta, hogy a Duna Televízió jogi képviseletét ellátó ügyvéd elemzi az iratokat és dolgozik az ügyön. Baló ugyanakkor nem tartja valószínűnek a pert, de ha bírósági tárgyalás lesz, akkor szerinte igencsak bajosan tudja majd bebizonyítani igazát a Duna tévé.

Azt a Kassza műsorvezetője is megírta egy korábbi cikkében, hogy szerinte az ország nem engedhet meg magának négy közszolgálati csatornát, de úgy véli, hogy közszolgálati televízió nélkül nincs demokrácia. "Tisztességes, igényes, színvonalas és hatékony tévé kell, az abszurd, hogy négy csatornát finanszírozzanak az adófizetők, ráadásul úgy, hogy erről meg sem kérdezték őket. Kellene egy földi, 2012-től az egész országban digitálisan sugárzó csatorna és kellene egyetlen műholdas csatorna. S ahogyan a földi csatorna műsorkínálata nem lehet az MTV privilégiuma, mert nyitni kell a külső, független műhelyek felé, úgy a javasolt egyetlen műholdas csatorna sem lehet a Duna tévé privilégiuma" - vélte. Szerinte az egyetlen műholdas csatornának a legértékesebb hazai tévés produkciókat kellene sugároznia, esetenként akár kereskedelmi műsorokat is, nem kizárólag köztelevíziós produkciókat. Az elérhető kínálatból a legértékesebbet: ezen alapszik a francia TV5, vagy a német nyelvű 3Sat.

"Egy új korszak köztelevíziós vezetésének fontos feladata lesz a társadalmi marketing, újra kell pozícionálni az MTV-t a magyar társadalom számára, mert lássuk be, ma már nem kevesen vannak, akik egyszerűen zsigerből nem nézik, esélyt sem adnak neki. Bizonyítani és mondani kell, hogy az MTV a társadalom partnere. Sem az MTV, sem a Duna TV nem olyan rossz, mint amennyire rossz a nézettségük. Mindkét tévé sok értéket is kínál. Az összes bírálandó és nem vitatott ellentmondásunk ellenére is nagyon sok bántást és indokolatlan kritikát kap az MTV, divat lett belerúgni" - mondja.

Kétségbeejtőnek és elszámolhatatlannak tartja, hogy lassan gyerekek nemzedékei nőnek fel úgy, hogy nem kapnak semmit a Magyar Televíziótól, hogy a mai kisgyerekek tévés élményei globális szórakoztatóipari termékek, mivel nem magyarok által, nem magyaroknak, nem magyarokról és nem magyarul készített műsorokat néznek. Az [origo] közbevetésére, hogy juthatott volna pénz gyerekműsorokra is, így ez egyben az MTV-s vezetők kritikája, Baló megjegyezte, hogy nem így látja: szerinte hosszú évek óta nincs forrás minőségi gyerekműsorokra - és sok minden másra - az MTV-nél.

"A köztelevízió elsősorban kulturális és nem politikai intézmény. És dokumentálnia is kell a kort, amelyben működik. De az MTV sok éve nincs abban a helyzetben, hogy három legfontosabb feladatát teljesíthesse: gyerekműsort, tévéfilmet (televíziós drámát), illetve dokumentumfilmet kellene gyártania, természetesen, tehát magától értetődően és nagy számban. Ha 20-30 évvel ezelőtt egy jó író vagy színész felbukkant az országban, hamar az MTV-n találhatta magát, beszéltették, műveit feldolgozták, a színész filmekben, tévéjátékokban, szinkronokban szerepelt az MTV műsorán. A mai magyar színészeket alig ismerheti a televíziós közönség. A nyolcvanas években 60-70 tévéjáték, tévéfilm készült évente, azóta szinte semmi" - sajnálkozik.

Az irodalmi művek képernyős megjelenítésében áll nagyon rosszul a magyar televíziózás. Baló szerint Nyugat-Európában, ott, ahol a köztévék piacvezetők vagy a piacvezető pozícióért harcolnak, a legnézettebb műsorok éppenséggel a saját nemzetük irodalmi műveiből készült feldolgozások, sorozatok. "Ezeket természetesen önünneplés nélkül állítják elő. Nem lehet az MTV privilégiuma regények, novellák feldolgozása, de a döntéseknek, a finanszírozásnak szerintem az MTV-től kell indulnia. Meggyőződésem, hogy magyar írói életművekből kiemelkedően sikeres televíziós sorozatokat lehetne készíteni - igaz, ehhez sokkal több pénz kellene - mondja.

Kell a reklám és a készülékhasználati díj

Baló szerint a köztévéket a készülékhasználati díjak újbóli bevezetésével kell finanszírozni. Mint mondja, a számokat sokféleképpen lehet prezentálni, egy 36 milliárdos tévés költségvetés ránézésre sokkol. De ha a 3,6 millió tévés háztartásból mondjuk 3 millió fizetne havonta ezer forintot, néhány napilap-példány árát, az épp évi 36 milliárd forint lenne. Költségvetési döntések helyett szerinte jobb, őszintébb, egyenesebb a készülékhasználati díj, hiszen mindenképpen az adófizetők pénzéből működik az MTV és a Duna TV is.

Nem híve a reklámnélküli köztévének, mivel valamilyen formában mégiscsak szükség van rá, hogy a műsorkészítőket érdekelje a nézettség. "Nem egyedüli és nem a legfontosabb tényező a nézettség, de valamilyen nézettségi elvárásra szükség van. Ez persze hosszú és sok szempontú beszélgetés tárgya lehet. De az MTV-nek arra az évi néhány milliárdnyi reklámbevételre is feltétlenül szüksége van. És ez piaci bevétel, miért mondanánk le róla?" - kérdi.

De mindehhez valahogyan meg kellene kérdezni a társadalmat, hogy milyen köztévét akar finanszírozni, véli Baló. "Sok hírműsort és beszélgetést sugárzó tévét - ez ennyibe kerül. Olyan tévét, amely filmeket, sorozatokat, gyerekműsorokat, dokumentumot, zenei műsorokat is képes finanszírozni - az annyiba kerül. Ezt kellene közösen eldöntenünk" - fejezte be.

Tudománytalan zsonglőrködést emleget a Duna tévé

Az [origo] megadta a reagálás jogát a Duna tévének. Herczeg Dóra szóvivő szerint Baló György fetisizálja az MTV múltját, és nem érti Duna Televízió-ellenességét. "Minden határon túli felmérésen a Duna Televízió bizonyult a legnépszerűbb, legfontosabb magyar csatornának. Ezt nem tudja cáfolni az MTV tudománytalan zsonglőrködése azzal a nevetséges, statisztikailag elfogadhatatlan mintával, ami 120-140 magyar (vagy annak vélt) magyar háztartásra vonatkozik, és amelynek még a forrását is rosszul határozták meg az első közleményben. Aki egy kicsit is ért ehhez a szakmához, az tudja, hogy hol kezdődik az úgynevezett reprezentatív minta, amiből egyáltalán következtetéseket szabad és lehet levonni. Nem szeretném kitenni Baló Györgyöt annak a megrázó élménynek, hogy például Székelyföldön, különböző közösségeket vagy akár a járókelőket faggatva szembesüljön a két magyar közszolgálati tévéhez való viszonyáról" - nyilatkozta.

Herczeg elmondta, hogy a Duna II. Autonómiára nem készítenek külön műsort, csak más sorrendben kínálják ugyanazt, mint a főcsatornán, miközben figyelembe veszik, hogy mit küldhetnek a tengeren túlra. "Ez ugyanis elsősorban az ausztráliai, új-zélandi, észak- és dél-amerikai magyarok csatornája, amelynek sugárzási költségei elenyészők. Tájékozatlanságra vall, ha Baló azt hiszi, hogy ugyanazok a filmek, koncertek, amelyeket a főcsatornán adunk, a tengeren túlra is mind sugározhatók. Akkor nem ismeri a forgalmazási szabályokat és az ezzel járó költségeket" - tette hozzá. Szerinte Baló írásaiból az derül ki, hogy nem érti a nemzetközi műholdas televízió műsorpolitikát, közszolgálatiságát, "erős és elismert kulturális elkötelezettségét", és azt sem, hogy mit vár a Duna tévétől a határon túli és a nagyvilágban élő magyarság.

"Örülünk, hogy Baló György körülírta az ideális közszolgálati és egyben kiemelten kulturális televíziót, filmekkel, sorozatokkal, gyerekműsorokkal, dokumentumfilmekkel, zenei műsorokkal. Ugyanis tökéletesen meghatározta a Duna Televíziót, amihez csak annyit tehetnénk hozzá, hogy mindebből többet is nyújtunk, mint amennyit ő elképzel, és mindezt egyharmadáért tesszük, mint a másik közszolgálati televízió. Egyharmad annyi emberrel, a saját épületeinkben, a saját eszközparkunkkal, hátralékok és egyéb eltagadott adósságok nélkül" - mondta Herczeg Dóra.

-------------------------

Cikkünk megjelenése után Baló György még lehetőséget kért, hogy reagáljon. A Duna tévé március 25-i nézettségét elemezte: "Az M1 legkevésbé nézett, éjfél előtti műsora kettő kivételével a Duna TV minden egyes műsorát veri. A Duna TV-nek összesen két műsora van, amelynek nézettsége meghaladja az 1, egyetlen százalékot. 17 órától éjfélig a Duna TV valamennyi műsorának együttes nézettsége nem éri el az M1 Híradó nézettségét. Mondhatnám a Duna TV hét teljes óra alatt összesen, együttvéve nem képes olyan nézettséget elérni, mint az M1 Híradó-ja. Ki is televíziózik drágábban?" - tette fel a kérdést Baló.

Mivel a médiatörvény kimondja, hogy a Duna Televízió elsősorban a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarság számára nyújt közszolgálati műsorszolgáltatást, és a két fél közti vita elsősorban erdélyi nézettségről, különféle mérési módszerekről, így igencsak eltérő adatokról szólt, az [origo] nem kíván további válaszokat és hozzászólásokat leközölni a témában.