Nem nekünk való a Family Guy, a Simpson család

Az Egyesült Államok egyik legnagyobb tévécsatornája, a Fox újabb animációs pilotot rendelt meg, pedig vasárnap esti műsorsávja már így is tele van rajzfilmekkel. Nálunk egy vezető kereskedelmi csatornánál elképzelhetetlen lenne hasonló, a felnőtteknek szóló animációs sorozatokat jobbára csak kisebb adók merik vállalni, mondjuk, a Comedy Central vagy a TV6.

A Fox vasárnap esténként nyolc és tíz között - vagyis abban az időszakban, amikor a legnagyobb nézettségre számíthat - négy rajzfilmsorozat egy-egy epizódját adja le: ekkor megy a Simpson család, a The Cleveland Show, az ennek alapjául szolgáló Family Guy, valamint az Amerikai fater. A csatorna a napokban újabb animációs pilotot rendelt, készül a vadőrök kalandjait feldolgozó Brickleberry - amelyben többek között Eric Kaplan is részt vesz, olyan szériák író-producere, mint a Futurama, a Már megint Malcolm vagy legújabban az Agymenők.

A jelenleg futó négy rajzfilmsorozat közül hármat is láthat a magyar közönség, de ebből csak a megalapozott hírnevű - jó húsz éve indult - Simpson család az, amelyik megfordult nagyobb kereskedelmi csatornán is, jelesül a Viasaton. Azóta már ezt is a kistestvér, vagyis a TV6 vetíti, mint ahogy ide került az Amerikai fater (lent, a képen) vagy korábban a Texas királyai, a Beavis és Butt-Head alkotójának egy újabb agymenése is. A Family Guy-t itthon a Comedy Central adja, tegyük hozzá, a kis csatornák piacához képest egész jó nézettséggel.

Az AGB-Nielsen adatai szerint 2009 júliusától összesen körülbelül 843 ezer ember akadt, aki a Family Guy-nak legalább egy részébe belenézett, a legnépszerűbb epizódra pedig 67,5 ezren voltak kíváncsiak, tavaly novemberben. A Comedy Central főszerkesztője, Litkai Gergely szerint ezek a számok azt mutatják, hogy a magyar nézőknek is kellenek a felnőtteknek szóló rajzfilmek, de a viszonylag szűk réteget célzó humor miatt egy nagy csatornának még mindig kockázatos ilyeneket vásárolni.

A Comedy Central azonban bizakodó, Litkaitól megtudtuk, hogy már a Family Guy spin-offjáról, a The Cleveland Show-ról is tárgyalnak az illetékesekkel. "Az a véleményem, hogy a későbbiekben a nézők - ahogy megismerik, megszeretik a műfajt - könnyebben fogják elfogadni, megérteni ezeket a sorozatokat, és azok talán megtalálják az utat a nagyobb kereskedelmi csatornákhoz is" - mondja a főszerkesztő.

Eddig azonban - úgy látszik - még hosszú az út, a Tv2 PR-menedzsere, Koltay Tamás például lapunk kérdésére azt válaszolta, hogy a felnőtt rajzfilmek egy szűk nézői rétegnek szólnak, a Tv2 nem tervezi, hogy a közeljövőben műsorra tűzzön hasonló jellegű alkotást. Némi kiegészítéssel hasonló választ kaptunk az RTL Klub filmbeszerzési osztályvezetőjétől, Fórizs Tibortól is: "A felnőttanimáció sajnos tényleg nem a mi műfajunk, a Mr. Bean rajzfilmváltozata is megbukott nálunk. Egyébként Nagy-Britannián kívül más európai országokban sem nagyon mutatnak be ilyen sorozatokat - kivéve talán a Simpson család-ot, illetve a South Park-ot -, de ott is inkább kábelcsatornák és nem a földi sugárzású tévék adják ezeket". A Viasat3 PR-vezetője, Varró Balázs szerint ez azért is alakulhatott így, "mert ezek a sorozatok nagyrészt az amerikai kultúrát, az ottani mindennapokat, a rendszert karikírozzák. Mindemellett egyre népszerűbbek lesznek nálunk, köszönhetően az egyedi humornak és a jól megformált karaktereknek."

Nem ma kezdődött a történet

Hogy a rajzfilmek megítélése ennyire eltér az amerikai és a magyar színtéren, annak valószínűleg más és régebbi okai is vannak. Az Egyesült Államokban kezdettől fogva komolyan vették az animációt: már a hőskorszak rajzfilmjei is inkább a felnőtteknek szóltak, az először 1930-ban megjelenő Betty Boop például szándékoltan erős szexuális kisugárzással rendelkezett - erről (és általában, az animációs-filmgyártás kezdeteiről) bővebben írtunk itt. Ugyanez megfigyelhető egyébként az itthon sokáig szintúgy gyerekműfajként kezelt képregényeknél is, Batman harmincas, negyvenes évekbeli kalandjai - a korszellemnek megfelelően - például annyira sötétek, hogy az gyereknek szinte már nem is valóak.

Már Betty Boop is a felnőtteket célozta

Nálunk a jó ideig uralkodó szocialista rendszer már az olyan, enyhén kritikus alkotásokat is a gyerekszobába száműzte, mint például a Menő Manó - itthon még a cím is ilyen meseszerű lett, az eredeti La Linea, vagyis A vonal helyett. (Erről is van egy külön cikkünk, amely itt olvasható.) Más kérdés, hogy ezeket a darabokat - a magyar sorozatokkal, Mézga család-dal, Gusztáv-val együtt - végül a felnőttek is megkedvelték, de mintha mindig úgy tekintettek volna azokra, mint kísérőkre, a híradó vagy a nagyfilm mellé.