Fáraók, Mediciek, Borgiák az új, történelmi szériákban

A történelmi sorozat műfaja a televíziózásban sokáig mostohagyereknek számított, mostanában viszont egyre másra tűnnek fel az igényes, jelmezeket és díszleteket tekintve is korhű szériák: a Tudorok-at itthon is láthatjuk, a Spartacus: Blood and Sand első évadja pedig áprilisban zárt az Egyesült Államokban. A tengerentúlon még idén elindul A katedrális, de többek között Egyiptomról, Camelotról és Pompeiiről is készül egy-egy sorozat.   

Miután a kétezres években a televíziós sorozatok - fordulatos cselekményvezetésükkel, remekbe szabott karaktereikkel, és persze a technikai fejlődésnek köszönhetően - egyre inkább filmszerűvé váltak, valamennyire várható volt, hogy előbb-utóbb az egyébként nem kis költségvetést igénylő, grandiózus történelmi sorozatok is megjelennek a képernyőn.

Készültek persze a kilencvenes években is olyan nagyívű kosztümös szériák, mint a Herkules vagy spin-offja, a Xena, de a kifejezetten történelmi eseményekre építő produkcióknak inkább csak a 2005-ben indult Róma tört utat. Az eredeti helyszíneken játszódó, látványos sorozat a római köztársaság bukását mutatja be, az összes fontos szereplővel, Julius Caesarral, Marcus Antoniusszal és Augustusszal egyetemben - két évad készült belőle, a harmadikra már elfogyott a pénz.

A folyamat viszont nem állt meg: a Rómá-t követte a VIII. Henrikről és feleségeiről szóló Tudorok, amely jelenleg is fut, hazánkban is látható. Bár a történelmi tényektől több helyütt elrugaszkodtak az alkotók, az atmoszférát jól eltalálták: "A forgatókönyvírók szabadon bántak a tényekkel, mégis sikeresen alkották újra a feleségfaló király korát" - mondta tavaly a Daily Telegraphnak a Historic Royal Palaces egyik szakértője, Tracy Borman.

A történésznő azért dicsérte a műsort, mert sok nézőben felkeltette az érdeklődést a korszak iránt - mások viszont nincsenek ennyire elragadtatva a szériától, a Tudor-éra nagy ismerője, David Starkey például borzalmasnak tartja a produkciót, a Telegraphnak elmondta, nem is érti, a BBC hogyan támogathatott egy ilyen fércművet. A történész egyébként dokumentumsorozatot is készített a brit uralkodókról, ez a Discovery Worldön jelenleg is látható, Monarchia David Starkeyval címmel.

A Tudorok alkotójának, Michael Hirstnek azonban nem vették el a kedvét a szórványosan negatív kritikák, év elején újabb sorozattervvel állt elő, melynek középpontjában a VI. Sándor pápaként ismert Roberto Borgia áll - akit az egyháztörténet a mai napig a pápaság legsötétebb alakjaként tart számon. A Tudorok-at is leadó Showtime tizenhárom részt már meg is rendelt az 1492-ben induló történetből: a főszerepet valószínűleg Jeremy Irons fogja játszani, és örömmel csatlakozott a projekthez Neil Jordan is, aki már régóta szeretett volna mozifilmet forgatni a Borgiák történetéből.

Nagy hírveréssel ment az Egyesült Államokban a trák rabszolga életét és halálát feldolgozó Spartacus: Blood and Sand, amely a televíziózás történetének legfülledtebb szexjeleneteit ígérte, anyacsatornája, a Starz pedig már anélkül berendelte a második évadot, hogy az elsőből akár egy kockát is látott volna - az emelkedő nézettség később döntésüket igazolota. Igaz, a következő szezonra még várni kell, a főszereplő betegsége miatt egyelőre egy olyan szériát forgatnak, amely az előzményeket, Spartacus ifjúkorát mutatja be.

Szintén a Starzra jön még idén a Donald Sutherland főszereplésével, nagyrészt hazánkban forgatott A katedrális, amelynek már a folytatását tervezik - ennek alapja az ugyancsak Ken Follett által írt Az idők végezetéig lenne. Roman Polanski két éve készülő, ám a rendező letartóztatása miatt kútba esett mozifilmjéből is sorozat lesz, mely Pompeii pusztulását mutatja be - készül emellett az Arthur-legendákat körbejáró Camelot, és olyan szériák jöhetnek még, mint a William the Conqueror (Hódító Vilmos), a The Medici vagy az ókori Egyiptomban játszódó Pharaoh.