A Glee csinálja a hangulatot az X-Faktor és a Megasztár előtt

Amerikában a tavalyi évad legsikeresebb sorozata volt a kereskedelmi célcsoportban, azaz a 18-49 évesek között a Glee, mely itthon a Sztárok leszünk! alcímmel egészül ki, augusztus 28-án, szombat délután mutatkozik be az RTL Klubon. Első pillantásra furcsának is tűnhet, hogy a csatorna nem adja meg a főműsoridős esélyt sorozatának, de a műfaja miatt ez a döntés érthető.

Az amerikai sikersorozatok, mint például a tavalyi évad nézőszámban legsikeresebb szériája, a TV2-n viszonylag gyengén szereplő NCIS: Los Angeles nem mindig nyűgözik le a hazai tévézőket, így kérdéses, hogy a Glee mennyire jön be a magyaroknak: az RTL Klub promózza ugyan, nagy erőkkel, de mégiscsak hétvégére, délutáni sávba tette, nem hétköznap estére, amikor többen ülnek a képernyő előtt.

A Glee műfaját nem egyszerű meghatározni: nevezzük zenés tinidramedynek, hiszen énekelnek benne, komédiáznak, akad pár drámaibb momentum is, s ami a legfontosabb: tinédzserekről szól - nem csak tinédzsereknek. Az énekes rész érdekessége azonban, hogy nem szó szerint vett musicalről van szó, hiszen általában az énekszámok a címszereplő glee, azaz az iskolai kórus tagjai szájából hangzanak el, sokszor, amikor próbáik során különböző megmérettetésekre készülnek. Ez volt az, ami a sorozat multiplatform sikerét meghozta, valamint azt, hogy a készítők már a harmadik évaddal is tervezhetnek.

A Glee erőssége ugyanis nem feltétlenül a történetmesélés, hanem a szereplőgárda által előadott régebbi és újabb popszámok feldolgozásában rejlik - nem véletlen, hogy a sorozat hanganyagából készült albumok és kislemezek már több első helyezést is elértek a különböző amerikai lemezeladási listákon, s persze az iTunes-on is. A Glee tehát igazi jelenség Amerikában, s kezd jelenséggé válni a világ több országában is, amit mi sem mutat jobban, hogy a sorozatot szinte soha nem látott marketingeszközökkel népszerűsítik, például flashmobokkal, nagyszabású köztéri táncjelenetekkel, ahol a gyanútlan járókelők hirtelen egy közös éneklésbe csöppennek.

Ami első hallásra meglepő lehet: a teljesen ártalmatlan, tinikről szóló Glee-t az a Ryan Murphy készítette, aki az elmúlt évek legprovokatívabb sorozatát, a Kés/Alatt-ot is jegyezte. Persze, ha visszapillantunk Murphy tévés múltjára, akkor máris érthető a témaválasztás, hiszen az író legelső sorozata, a Popular, ugyancsak középiskolásokról szólt. A készítő elmondta, hogy már olyan régóta készítette a Kés/Alatt-ot, hogy mindenképp olyan sorozatban akart tovább dolgozni, ami jóformán mindenben az ellentéte a plasztikai sebészekről szóló drámának.

Célja egyszerűen a skatulyából történő szabadulás volt, s miután a Nip/Tuck tónusa elég sötét volt, sőt, még a Popular-é is (bár azt nagyon sokan félreértették), úgy döntött, hogy valami vidámba fog bele. Az írónak a FOX-szal volt sorozatgyártói szerződése, így a fiatalos hangvétel a csatorna jellege miatt adott volt - s miután Murphy felvetette, hogy mindig is bele akart kóstolni a musical műfajába, a FOX vezetői közölték vele, hogy ők is hasonló produkciót keresnek programjukba. A döntést ráadásul megkönnyítette az, hogy két nappal a fejesekkel történő találkozót követően az írót megkereste Mike Novak egy mozifilm forgatókönyvével, melyet egy barátja írt. Murphy úgy vélte, hogy hiba lenne a sztoriból filmet forgatni, s javasolta, hogy tévésorozat formájában valósítsák meg az iskolai énekkarról szóló ötletet, s két társával átírta a szkriptet: így született meg a Glee, amely annyira megtetszett írott formában a FOX csatornának, hogy azonnal 13 részt rendeltek belőle a megszokott pilotverzió helyett.

Persze a FOX musicalek, zenés sorozatok iránti vágya nyilvánvalóan a High School Musical sikere miatt támadt fel, melynek első két része a tévében, egy kisebb kábelcsatornán döngetett nézettségi rekordokat, míg a harmadik epizód már moziban volt látható. A népszerű tinimusicallel szemben a Glee sikerének egyik a szereposztás, hiszen a középiskolás lúzerek és népszerűbb gyerekek ábrázolására nem elsősorban színészeket kerestek, akik később megtanulnak jól énekelni, hanem a készítők célja a hitelesség érdekében mindenképp jó énekesek alkalmazása volt: többeknek a Glee volt az első igazi hollywoodi tévés vagy filmes szerepe.

A sorozat központi figuráját alakító Lea Michele például gyerekkora óta Broadway-musicalekben szerepelt (egyik legnagyobb sikere a nálunk is játszott Tavaszébredés volt), de volt, aki például Beyoncé háttértáncosaként került be a produkcióba, s nőtte ki magát azóta. A legérdekesebb történet azonban a férfi főszereplő, Cory Monteith nevéhez fűződik, aki úgy került be a Glee-be, hogy a castingosoknak egy olyan videót küldött be, melyeken ételes dobozokon dobol, vagyis anélkül kapta meg az esélyt, hogy látták volna táncolni vagy énekelni. Persze később énekmintákat is küldött a készítőknek, melyek közül az egyik olyan jól sikerült, hogy a pilotepizódba is bekerült.

A Glee-ből tehát mára már világjelenség vált, viszont az kérdéses, hogy idehaza képes lesz-e egy tinisorozat sikert aratni. Ezt természetesen nem segíti elő az, hogy hétvégén délutánonként lesz látható, de persze az RTL Klub nem véletlenül pozícionálta a sugárzást az X-Faktor (és a Megasztár) környékére.

Szekeres Viktor