Sokan vádolnak azzal, hogy csak az édesapád, Szabó Gyula miatt tartasz ott, ahol. Ezt hogyan éled meg?
- Sok színészgyerek inkább titkolja, hogy ki az apukája, anyukája, és a saját nevével akar ismertséget szerezni. Én sem az apukám nevével szeretnék ismertséget szerezni, viszont rá vagyok a világon a legbüszkébb, ezért mindenhol hangsúlyozom, hogy az ő lánya vagyok. Szeretném, hogy mindenhol ott legyen a neve, hisz belőle vagyok, voltaképpen tényleg neki köszönhetem, hogy most itt tartok - annak, amit ő átadott, ahogyan felnevelt. Próbálom az ő felfogása szerint élni az életem, mindig az a mondata jár a fejemben, hogy "Úgy viselkedj, lányom, hogy az nekem is tetsszen". Ha egy olyan dologba kezdek, amiről nem tudom biztosan, hogy jó-e, elképzelem, hogy apu mit gondolna róla. Sokan mondják, hogy az apukámnak biztos nem tetszik, hogy engem így felkapott a bulvármédia, de ő sosem volt egy prűd ember, mindig laza és jó fej volt.
Ahhoz mit szólt, hogy színész lettél?
- Apunak mindig csak az számított, hogy azt csináljam, amit szeretek, amiben jól érzem magam. Nagy vágya volt, hogy zongoraművész legyek, miután nyolc évig zongoráztam, és a végén már a fertődi kastélyban is koncerteztem. Egy idő után azonban ez már nem elégített ki: amikor leültem a zongorához, ki tudtam ugyan fejezni a tüzemet, a jókedvemet, de a gyakorlás, a darabok betanulása már nyűg volt. Inkább a lovaglást választottam, ami apunak nagyon fájt, mégis azt mondta, hogy menjek lovagolni, ha így vagyok boldog. Aztán amikor visszajöttem Németországból a Jóban Rosszban miatt, akkor is támogatott. Úgy gondolta mindig, hogy csak egy életünk van, azt kell csinálni, amiben tényleg örömünket leljük.
Milyen érzés, amikor megnézed mondjuk a Columbo-t vagy a Magyar népmesék-et, amelyekben édesapád hangja hallható?
- Imádom, úgy nőttem fel, hogy nem ő mesélt nekem, hanem a tévében hallgattam. Columbóé is nagyon jól eltalált hang volt; emlékszem, gyerekkoromban beültem a szinkronstúdióba, és apu olyanokat játszott nekem, hogy háttal ült a vászonnak, csak a fülesben hallgatta a szöveget - ennyire tudott Columbo lenni, csukott szemmel is le tudta szinkronizálni. Nekem egy kiváltság volt, hogy ő nevelt fel, amiket adott, a történetek, a tanulságok, az egész felnőtté válás nagyon értékes volt mellette. Minden este későig beszélgettünk a konyhában, partner volt mindenben, ő javasolta például, hogy az első cigimet előtte szívjam el.
A Tv2 sokat foglalkoztat, a héten két, napi műsorban is szerepelsz. Mit vársz az Édesnégyes-től? Lehet egy ilyen műsorban párt találni?
- Nem tudom, hogy lehet-e, de számomra mindenképpen nagy könnyebbség lesz a műsor, mert az elmúlt két évben - ha lehet így fogalmazni - elhidegültem a fiúktól. Ha megy a műsor, és ott a négy fiú, nem rázhatom le őket, nem pánikolhatok be, hogy mégsem akarom megismerni őket. Nyitnom kell, és várom is, hogy nyissak esetleg olyanok felé is, akik az első pillanatban nem nyűgöznek le, később viszont annál érdekesebbek lehetnek. Mindenesetre fura lesz úgy tenni, mintha tényleg randin lennék, hisz harmadik személyként ott lesz a néző is - de ez talán inkább a fiúknak lesz nehezebb, én már megszoktam, ha vesznek a kamerák. Próbálom játékként felfogni, nem úgy indulok neki, hogy az életem szerelmét fogom megtalálni - persze azért jó lenne, ha egy olyan fiúval ismerkedhetnék meg, akivel a későbbiekben is egy párt alkothatunk.
El kellett mondanod az igényeidet a műsor szerkesztőinek, hogy a válogatásnál ne lőjenek nagyon mellé?
- Azt szoktam mondani, hogy nincs ideálom, eddig minden barátom más volt. Egy volt bennük a közös, hogy mindannyian sportoltak. Azt hiszem, más habitusúak is azok a pasik, akik sportolnak, van bennük egyfajta versenyszellem, és jóval pörgősebbek - ezért fontos nekem, hogy a barátom ne az irodában üljön egész nap, vagy ha ott is ül, azért reggel vagy este egy kis futás beleférjen az életébe. De amúgy tényleg lehet felőlem rocker, üzletember vagy sportos öltözködésű: mindegy, hogy milyen a stílusa, az a lényeg, hogy azt hogyan viseli. Az a lényeg, hogy hogyan bánik velem, jó barát legyen és jó szerető.
A képgalériáért kattintson a fotókra!
A Jóban Rosszban története szerint Betty most épp egy érdekes szerelmi helyzetben van, egymásba szerettek Tamás atyával. El tudsz képzelni hasonlót a saját életedben?
- Nem hiszem, hogy őszintén szerelmes tudnék lenni egy ilyen helyzetben. Tartani szoktam magam akkor is, ha olyan fiúval találkozom, akinek barátnője, esetleg felesége van - nekem az ilyen eleve tabu, nem merek úgy tekinteni rá mint lehetséges szerelemre. Ha találkoznék egy pappal, látnám, hogy reverendában van, és onnantól kezdve nem mernék vele úgy beszélgetni, hogy végül az a helyzet álljon elő, hogy megtetszünk egymásnak. Irányítanám a beszélgetést, a hangszínt, visszafognám a mosolyokat és a kis kokettálásokat, eleve sokkal zárkózottabban viselkednék vele, mint más férfiakkal.
A Tamás atyát alakító Száraz Dénessel civilben milyen a kapcsolatod?
- Nagyon szeretem, nagyon jó színésznek tartom, és remélem, hogy sokáig fogunk még együtt forgatni. Mielőtt csatlakozott a stábhoz, Dénes még soha nem játszott sorozatban, és azt gondolta, hogy nekünk, sorozatszínészeknek nagyon könnyű dolgunk van ahhoz képest, amit ő a színházban megélt. A tévé világáról úgy általában sem volt túl jó véleménnyel. Most már azt mondja, le a kalappal, hisz amíg a színházban a színészeknek két-három hónap felkészülési ideje van a bemutató előtt, addig nekünk körülbelül huszonöt perc jut egy-egy jelenetre, próbával és felvétellel együtt. Szóval Dénes az elején kicsit feszült volt, tartotta a távolságot, de ma már nagyon-nagyon jóban vagyunk, olyan, mintha a kishúga lennék.
A Barátok közt stábjából ismersz valakit személyesen?
- Igen, Németh Kristófot. Most dolgozunk is együtt, de erről egyelőre nem mondhatok többet.
A Jóban Rosszban átveheti nézettségben a vezető szerepet, megelőzheti a riválist?
- Nem tudom, mi, szereplők nem érezzük annyira ezt a harcot, mint a főnökeink, de nem is biztos, hogy a nézettség mutatja meg azt, hogy melyik sorozat a jobb. Kinek ez tetszik, kinek az, én - miután itt játszom - a Jóban Rosszban-t kedvelem jobban. Olyan szempontból biztosan nehéz a Barátok közt nyomába érni, hogy több év előnye van.
Most forgattad az első videoklipedet, ami a híradások szerint elég merész. Nem zavar ez be a szende Betty szerepének?
- Egy-két hét múlva lesz csak a klip premierje, utána mondjátok majd, hogy merész lett! Szerintem pont jó ez az ellentét, megmutatom ezt az oldalamat is. Szexi lett a klip, az biztos, de úgy is lehet szexinek lenni, hogy nem vetkőzik le teljesen az ember - én pedig kitartok amellett, hogy nem vetkőzöm le. Most is két csík takarja a mellemet, nem vagyok teljesen meztelen; a kész klipet is láttam már, nagyon ízléses lett. Azt volt a legjobb látni, hogy az arcomon működnek a színészi eszközök, jól sikerült az összes mimika - amit egy énekes nem mindig tud megcsinálni, nem tud úgy játszani a kamerának.
Mennyiben volt más ez a forgatás? Itt mindenki rád figyelt, a Jóban Rosszban történetének pedig csak egy alkotóeleme vagy.
- Nem éreztem jobban kiemelve magam, inkább az volt a lényeg, hogy itt egyedül kellett megteremtenem egy miliőt, míg a Jóban Rosszban-nál a színészi játék mellett legalább olyan fontos a díszlet, a jelmez, a smink és a többi alkotóelem szerepe.
Egyszer szó nélkül távol maradtál a Jóban Rosszban forgatásától. Annak lett valami következménye?
- Ki kellett fizetnem azt a napomat, amikor nem jelentem meg.
Tudsz dolgozni máson is a Jóban Rosszban mellett?
- Ez mindig attól függ, hogy épp előtérben van-e a karakterem vagy sem: ha a sztori szerint sok minden történik velem, akkor sokat dolgozom, nem nagyon van időm másra. Ha kicsit kevesebb a munka, akkor szinkronizálok, illetve színdarabokban játszom. Most Gergely Róbert rendez egy darabot Francia négyes címmel, abban fogok játszani, novemberben lesz a bemutatója. Földesi Margittal is dolgozom együtt, most épp a Hair című musicalen és egy Shakespeare-drámán.
A Tv2-nél nem volt még szó más műsorról?
- De igen. Van az Édesnégyes, és lesz még egy új műsor, amelyben szerepelni fogok, de erről még nem lehet beszélni. Elvileg ősszel indul az is, egy vidám show lesz, amelynek a forgatását nagyon élveztem.
Nyilatkoztad, hogy szeretnél egy lovas filmben szerepelni.
- Igen, az jó lenne. Amikor fiatal lányok forgatnak ilyen filmet, ott - persze lovas szemmel - mindig ki lehet szúrni, ha dublőr lovagol helyettük. Jó lenne megmutatni, hogy én lovagolni is tudok. Meg énekelni is. Régen a színésznők komolyan balettoztak, képezték a hangjukat, profi táncosok, profi énekesek, profi sportolók is voltak egyben. Úgy gondolom, a színészethez nagyon sok mindenben jónak kell lenni, és ha ez nem adott, akkor is küzdeni kell, hogy minél több dologban legyél jó. Én sem nevezem még magam színésznek, küzdök azért, hogy színésznő lehessek.