Ötvenéves Gusztáv, aki soha nem lehetett főnök

Ötven éve született meg a tipikus kisembert formázó magyar rajzfilmfigura, Gusztáv. Nepp József 1961-es, Szenvedély című kisfilmjéből indult, és miközben az ország kedvencévé vált, megért vagy százhúsz epizódot, és a világ körülbelül hetven országába eljutott.

Egy pocakos, jóformán kopasz kisember, akinek még a foglalkozását sem lehet pontosan tudni: ő Gusztáv, aki a hatvanas, hetvenes években sokszor megnevettette nemcsak a magyar nézőket, de a világ más tájain élőket, még az új-zélandiakat is. A körülbelül hetven országba eljutott rajzfilmfigura Nepp József 1961-es alkotásában, a nyolcperces Szenvedély-ben jelent meg először, bár a fáma szerint első változatát Remenyik Aladár alkotta meg - aki viszont ez után egyből disszidált, így a kor szokása szerint kitörölték a kollektív emlékezetből.

A Gusztáv-ból aztán 1964-től készültek rendes epizódok, akkor még a mozivászonra - kifejezetten tévére csak 1975-től születtek történetek. Közvetett előzménye az Artur című sorozat volt, melyet egy francia producer rendelt a Pannónia Filmstúdiótól. Macskássy Gyula ezután készítette el a Peti-szériát, melyet az első magyar rajzfilmsorozatként tartanak számon, olyan értelemben, hogy egyes epizódjainak ugyanaz volt a főszereplője - előtte ilyen még nem volt itthon. A Peti-sorozatot külföldön is megvették, így a Gusztáv-nak már egyenes útja volt - nemzetközi sikerét természetesen annak is köszönhette, hogy csak nyöszörgés és mormogás hangzik el benne, rendes beszéd nem, tehát szinkronnal sem kellett bíbelődni.

Gusztáv a lehető leghétköznapibb ember, akivel tulajdonképpen soha nem történik semmi különös: megpróbál felszedni egy nőt, legyet kerget, liftet szerel, bevásárol vacsorára. Hétköznapi kalandjai egyrészt lehetővé tették, hogy a nézők azonosulhassanak vele, másrészt kudarcait ki is nevethették, így kettős szórakozást kínált. A figura hamar népszerűvé vált, az Esti Hírlap rendszeresen tudósított a készülő epizódokról, 1966-ban pedig már az Élet és Irodalom is köszöntötte Gusztávot a névnapján.

A sorozatot Nepp Józseftől eredeztetjük, de mellette Dargay Attila és Jankovics Marcell is kivette a részét a figura megteremtéséből, illetve a történetek kitalálásából. Dargay később a Vuk és a Szaffi alkotójaként lett ismert, a Gusztáv pedig francia megrendelést hozott neki, egy ideig La Fontaine meséit dolgozta fel. Jankovics olyan rajzfilmeket adott a közönségnek, mint a Magyar népmesék, az Ének a csodaszarvasról vagy a Fehérlófia. Persze Nepp további műveit sem hagyhatjuk figyelmen kívül: ő alkotta meg többek között a Mézga család-ot, melynek Gézája Gusztáv számos jellemvonását is magán hordja.

Az alkotók között ki kell még térni Deák Tamásra és Pethő Zsoltra, akik a sorozat lüktető dzsesszzenéjét hozták létre. Előbbinek köszönhetjük többek között a Scotland Yard című számot is, melyet Az Angyal főcímdalaként ismerhetünk - legalábbis a magyar változatban. Utóbbi a későbbiekben is számos rajzfilmsorozatnál közreműködött, olyanoknál, mint a Vízipók-Csodapók, a Pom-Pom meséi vagy a Frakk, a macskák réme.

Visszatérve Gusztávra, a figurát állítólag Hosvay Gusztáv után nevezték el, aki afféle polihisztor módjára orvosként, forgatókönyvíróként és zenészként is ismert volt. Bár maga Dargay ezt az elméletet tartotta, Jankovics szerint éppen Dargay volt az, aki rábökött egy névre a telefonkönyvben, és az lett a Gusztáv.

Jankovics amúgy nem volt igazán elégedett azzal a kerettel, amelyet a kisember figurája adott, mindig próbálta feljebb emelni a karaktert. Írt állítólag olyan forgatókönyvet, amely szerint Gusztáv kisfőnök lesz a munkahelyén, de ezt a másik két alkotó nem fogadta el. Gusztáv végig maradt kisember, de a közönség éppen így kedvelte.