250. epizódját ünnepelte a Helyszínelők stábja

A Helyszínelők stábja - kis ünnepséggel kiegészítve - leforgatta a széria kétszázötvenedik epizódját, amely az Egyesült Államokban májusban kerül majd adásba. A népszerű krimisorozat jelenleg a tizenegyedik évadjánál tart, két spin-offja megy, ötven különféle díjat zsebelt be, több mint hetvenmillió nézője volt világszerte.

Egy sorozat történetében a századik epizód is mindig ad okot az ünneplésre, ez ugyanis azt jelenti, hogy a széria már körülbelül az ötödik évadjánál jár - nem fulladt ki idő előtt, és a nézők érdeklődésére is számot tart. A Helyszínelők március 22-én jutott el kétszázötvenedik rész leforgatásáig, de az eredményt csak májusban láthatják majd az amerikai nézők. A stáb így is ünnepelt, a hatalmas, rendőrségi szalaggal díszített tortát együtt vágták fel a sorozat régi és jelenlegi főszereplői, William Petersen, Laurence Fishburne és Marg Helgenberger.

A Gil Grissomot alakító Petersen nem csak a tortavágásra tért vissza a Helyszínelők-höz, múlt hónapban szerepelt is egy részben. A színésznek már a sorozat elindulásában komoly szerepe volt, hisz a CBS jóformán csak azért vette meg annak idején a szériát, mert Petersen teljes mellszélességgel kiállt mellette. A produkció ötletgazdája, Anthony E. Zuiker korábban az ABC-nél, az NBC-nél és a Foxnál is házalt forgatókönyvével, de hiába - előbbi csatornánál például túl zavarosnak találták művét.

Ezzel valamennyire a CBS vezetői is egyetérthettek, hisz első kérésük az volt Zuikerhez, hogy vegye kevésbé tudományosra a figurát - attól féltek, hogy a nézők nem fogják érteni a módszereket, amelyekkel a helyszínelők dolgoznak. Az író ekkor találta ki azt a fajta vizuális nyelvet, amely aztán a sorozat védjegyévé vált. A tesztvetítésen a tudományossággal így már nem is volt gond, a naturális képi megjelenítés azonban többek gyomrát kikezdte - állítólag megint csak Petersen volt, aki kardoskodott a hullák minél valóságosabb bemutatása mellett.

A színész a későbbiekben is beleszólt a forgatókönyvbe, például saját karakterét is ő nevezte el. A figurát az első változat szerint még Gil Scheinbaumnak hívták, ezt változtatta Petersen Gil Grissomra, egy általa igen tisztelt űrhajós, Gus Grissom után. A színész végül a kilencedik évad után hagyta ott a szériát, átadva a terepet a Mátrix-ból ismert Laurence Fishburne-nek - akinek szerepeltetésétől akkoriban arra is számítottak, hogy egy rendkívül népszerű sorozat főszereplőjeként sokat lendít majd a fekete színészek helyzetén.

A Helyszínelők ugyanis óriási rajongótáborra tett szert, méghozzá elég hamar: az első évad 17,8 milliós átlag nézettsége 23,6 millióra hízott a második évadra, a következőben meg már 26 millió fölött teljesített. Az érdeklődés hosszan kitartott, csak a nyolcadik szezonra esett 20 millió alá az átlag, de a sorozatot még 2009-ben is körülbelül 74 millióan figyelték világszerte. Két spin-offja is született aztán, 2002-ben elindult a Miami helyszínelők, két évvel később pedig a New York-i helyszínelők. Sőt - iparági pletykák szerint - egy időben szó volt egy londoni testvérsorozatról is, de ennek ötletét végül elvetették.

Az eredeti sorozat helyszíne egyébként nem véletlenül lett Las Vegas: amellett, hogy Zuiker a diploma megszerzése után ebben a városban dolgozott (többek között londinerként és idegenvezetőként), a valóságban is itt működik az Egyesült Államok második legfoglalkoztatottabb bűnügyi laborja - csupán az FBI Virginia állambeli bázisa előzi meg. A sorozatban látható vizsgálati eszközök is mind valódiak (némelyik termékelhelyezés eredményeként került képernyőre), Grissom és Catherine karakterét pedig részben két igazi helyszínelő, Daniel Holstein és Yolanda McCrery ihlette.

Nem csak a valóság hatott azonban a Helyszínelők-re, ennek a fordítottja is előfordult: az eredetileg CSA (Crime Scene Analysts) néven működő szervezet a széria hatására vette fel a CSI nevet, egy Iowa állambeli bűnügyi labor álláspályázatára pedig közel háromszor annyian jelentkeztek 2006-ban, mint 1998-ban. Az igazi helyszínelők közül sokan fájlalják azonban, hogy szakmájukról számtalan tévhit is elterjedt, főleg azzal kapcsolatban, hogy a végzett tevékenység mennyire izgalmas: a nyomozóknak ugyanis minden bűneset helyszínét meg kell vizsgálniuk (nem csak a gyilkosságokét), a helyszínelés után pedig órákig jelentéseket írnak.