Sean Bean brit színész, akit európai művészfilmekben és hollywoodi szuperprodukciókban egyaránt szívesen foglalkoztatnak. Derek Jarman Caravaggio-jában a címszerepet kapta, A rét-ben egy ír földművest játszott, de a kilencvenes években olyan akciófilmekben is feltűnt, mint a Férfias játékok, a Ronin vagy a James Bond-történetek sorát gazdagító Aranyszem. Legismertebb szerepe A Gyűrűk Ura Boromirja volt, de tévében is láthattuk már, a Robinson történetét feldolgozó Crusoe-ban a címszereplő apját alakította.
----------------------------------
Játszott A Gyűrűk Urá-ban is, amelyhez sokszor hasonlítják a Trónok harcá-t. Ön lát hasonlóságot?
- A forgatási körülmények között számomra az volt a meghatározó különbség, hogy A Gyűrűk Urá-t a világ másik felén, Új-Zélandon készítettük, körülbelül egy évig távol voltam az otthonomtól; most pedig Észak-Írország volt a fő forgatási helyszín. Egyébként a két sztori is meglehetősen különböző szerintem: A Gyűrűk Ura egy mágikus, misztikus történet, míg a Trónok harca inkább a kegyetlenségre, brutalitásra épít. Persze vannak azért közös jegyek, a fantasy műfaján túl is: a lélegzetelállító látvány, az igényes kosztümök és az a fajta szenvedély, amellyel ez a kitalált világ megjelenik.
Boromirban és Eddard Starkban van hasonlóság?
- Szerintem nem sok, Boromir végül is állandó alárendelt helyzetben van, hisz a Gyűrű megszállottja, és ez határozza meg az összes cselekedetét. Eddard Stark is úgy érzi, van küldetése, de őt sokkal inkább a saját céljai vezérlik, az ő személyisége sokkal erőteljesebb.
A fantasy műfaja mennyire áll közel önhöz?
- Kedvelem a fantasyt, de nem vagyok megszállott rajongója - ugyanakkor megértem, hogy az embereket mi vonzza ebben a műfajban. Pontosabban, hogy mi vonzza őket a fantasyben, a sci-fiben vagy bármely más történetben, amely a valóságtól távolít. Más kérdés, hogy a Trónok harca épp egy realisztikusabb fantasy - ha lehet így fogalmazni -, nincs benne annyi mágia, viszonylag kevés a csodás elem, és nincsenek benne hobbitok vagy más különös lények sem.
Ez egy tipikusan középkori történet, vagy van azért mai vonatkozása is?
- Miután a hatalomról, a trónért folytatott harcról szól, természetesen lehet olyan elemeket találni, amelyek a mai korra - sőt minden korra - vonatkoztathatók. A politikában mindig volt, van és lesz például árulás és korrupció, ami itt is megjelenik.
Az ön figurája viszont pont nem áruló vagy korrupt.
- Valóban nem. Amikor a történet szerint Robert király segítője meghal, megindul a harc a trónért, amibe a karakterem is belecsöppen. Az áskálódó harcmodor nagyon távol áll tőle: a hideg északról jött, ahol nagyon vonalasak a dolgok, kemények és határozottak a döntések, inkább erővel oldják meg a problémákat, mint rafinériával. Ehhez képest a déli világ nagyon más, nehezen is szokja meg, és azzal találja szembe magát, hogy a háború egész más lett, mint amilyennek ő ismerte.
Itt egy határozottan pozitív karaktert játszik, de amúgy szívesen bíznak önre negatív figurákat is. Melyik áll önhöz közelebb?
- Közhely, de a negatív karakterek megformálása tényleg izgalmasabb feladat. Ezzel együtt minden figurában lehet kihívást találni, hisz a legtöbb esetben nem fehérek vagy feketék a dolgok: szerintem Eddard Stark sem egy határozottan pozitív karakter, a felszín alatt van benne egy jó adag hidegség, kegyetlenség is.
Hogyan készült a szerep megformálására?
- Nem volt olyan nehéz dolgom, miután a sorozat elég hűen követi az alapjául szolgáló könyvet, és abban a karakterek, azok egymás közötti kémiája egészen részletesen ki van dolgozva. És persze segítettek a korábbi filmes tapasztalataim, főként A Gyűrűk Ura, olyan értelemben, hogy már annak forgatásán megtanultam bizonyos dolgokat - például lovagolni és vívni -, amelyeket most is tudtam használni.
Szerzett valamilyen sérülést a forgatás során?
- Semmi komolyabbat, csak néhány zúzódást, de azok mindig előfordulnak, ha akciójelenetet forgat az ember. Általában jól meg vannak koreografálva ezek a képsorok, kaszkadőr szakértők mutatják be előtte a színésznek, mit hogyan csináljon, különösebb baj így szerencsére nem szokott történni.
Brit és amerikai produkciókban egyaránt fel szokott tűnni. Melyiket szereti jobban?
- Miután én magam Nagy-Britanniából származom, természetesen oda húz inkább a szívem. Amúgy is közelebb is áll hozzám a brit filmgyártás, a brit filmesek mentalitása: jobban kedvelem a szerényebb, de emberibb sztorikat, mint a hatalmas költségvetéssel készülő szuperprodukciókat. Londonban - vagy akár máshol Nagy-Britannián belül - sokkal intimebb a légkör, egy-egy forgatás is bensőségesebb, nem érzi azt az ember, hogy csak egy termék a futószalagon. Egy ilyen, történelmi jellegű sorozathoz, mint a Trónok harca, jobban is illik az európai háttér, hisz az ottani országoknak sokkal régebbre nyúlik vissza a történelmük, mint az Egyesült Államoké.
----------------------------------
Los Angelesben interjút készítettünk a Trónok harca alkotóival és több szereplőjével: David Benioff-fal és D. B. Weiss-szel való beszélgetésünket itt olvashatja, George R. R. Martin itt, Peter Dinklage pedig itt nyilatkozott az [origo]-nak. Emilia Clarke-kal készített interjúnkat később közöljük.