Miért a tévéipart is jócskán érintő válság közepén fogott bele a magyar HBO a saját gyártásba? Miért nem akkor, amikor szárnyalt a szektor?
Benda Gergely: Az HBO Amerikában a 80-as évektől kezdett saját gyártásba, 1997-től alapozták meg új, úttörő sorozatgyártási modelljüket, amelyet azóta is követnek. Ez abból a felismerésből jött, hogy nem elég mozifilmismétlő csatornának lenni, kellenek karakteres, erős saját filmek, sorozatok. A helyi közönséget viszont a helyi színész tudja megszólítani, ezért van szükség lokális remake-re. Nehéz műfaj ez, de a Társas játék remek kritikákat kapott, ezzel is bizonyította a cég, hogy erre van szükség. Én akkor még nem is dolgoztam az HBO-nál, de eljutott hozzám olyan impulzus, hogy valami jó történik ennél a cégnél. Szerintem az előfizetők is észlelik ezt, az irányvonal jó. A dokumentumfilmek, a fikciós sorozatok kedveltek nálunk.
Krigler Gábor: És nem csak a Társas játék-ról, több dokumentumfilmről és a most bemutatás előtt álló, negyvenrészes Terápiá-ról beszélünk, mert jövőre is vannak terveink. Az USA-ban korábban, régiós szinten viszont 2008-2009 körül kezdődött ez a cégcsoporton belül, akkor jött el a pillanat, amikor a vezetés úgy érezte, hogy a zónában vannak lehetőségek, invesztálni lehet a magyar, román, cseh és lengyel gyártásba. Hosszú távon mindenképp arról szól ez, hogy a nézők ráébredjenek, nemcsak amerikai filmek, külföldi sorozatok vannak nálunk, hanem exkluzív magyar tartalmak is.
Hozhat profitot egy ilyen sorozat? Az ismert színészeket, rendezőket, stábot ki kell fizetni, rengeteg munka van vele: ettől fog nőni az előfizetők száma egy olyan időszakban, amikor kevesebbet költ szórakozásra is a lakosság?
K. G. Nem az azonnali előfizetőszám-növelés a cél, hosszabb távra szólnak az ilyen befektetések. A nézők egy része azonban érezni fogja, hogy itt olyan tartalmat kap, amilyet sehol máshol nem. Így történt ez az amerikai HBO-nál, így lesz ez itt is.
Csakhogy az amerikai HBO sorozatait, mint a Róma, a True Blood, a Sírhant művek vagy a Maffiózók, bárhol le lehet adni a világon, lokális HBO-csatornán vagy kétszáz helyi tévén, azaz a forgalmazása is hoz pénzt. A magyar Terápia eladható például az RTL-nek?
K. G. Nem erről szól a történet, hanem arról, hogy magyar nézőket toborozzunk vele. Volt a Társas játék, most jön a Terápia, évi egy-két sorozatot tervezünk, kifejezetten a magyar piacra. Nincs olyan tervünk, hogy az HBO-sorozatokat eladjuk mondjuk az RTL-nek vagy a TV2-nek. Én elképzelhetetlennek tartom, hogy az RTL-nek átadjuk ezt akár jövőre, hiszen az a lényeg, hogy az előfizetőink privilégiumokat élvezzenek.
B. G. A mi dolgunk nem az, hogy eladjuk, hanem az, ha van saját gyártású sorozatunk, akkor tudatosítsuk a tévézőkben, hogy létezik ilyen, és ezzel is ösztönözzük őket arra, hogy előfizetők legyenek.
A Társas játék hatására nőtt az előfizetők száma?
K. G. Nézettségben jelentős siker volt a sorozat, pontos előfizetői számról pedig céges szinten sem nyilatkozunk. A Társas játék mindig az HBO átlaga fölött teljesített.
B. G. Van perspektíva az előfizetők számának növelésében, de ez szezonális termék: vannak időszakok éven belül, amikor nő a számuk, aztán van, amikor picit csökken. Kétféle előfizetőt különböztet meg amúgy a cég, olyat, aki promóciós periódusban lép be, akció hatására, illetve vannak azok, akik stabilan előfizetik a csatornákat. Enyhe növekedés azért látható. Az HBO eleve másfajta közönséget vonz, mint egy átlagos kereskedelmi tévé: mi azon szerencsésebb szolgáltatók közt vagyunk, akik olyan közönséghez szólnak, olyan réteghez, amelyet nem érintett olyan mélyen a válság, és ragaszkodik az HBO-hoz még akkor is, ha át kell rendeznie a kiadásait.
Milyen az előfizetők aránya itthon, összehasonlítva Romániával vagy Csehországban?
B. G. Erős pozícióban van itthon a csatorna, nagyon régóta van jelen. Ugyan Romániában vagy Lengyelországban fajlagosan több az előfizető, semmi szégyenkeznivalónk nincs. Új szolgáltatásainkban és új sorozatainkban nagyon sok a perspektíva.
Megvan már a Társas játék folytatása? Ezt magyaroknak kell megírni?
B. G. A még nem szeretném elárulni, hogy milyen saját sorozatok jönnek jövőre. A fejlesztés alatt álló terveinkről csak akkor nyilatkozunk, amikor az adott produkció gyártásba kerül.
Mennyire dönthetett szabadon a magyar HBO arról, milyen formátumot vesz át remake-re?
K. G. 2008-ban vette meg az HBO három sorozat jogait, onnantól kezdve lehetett sakkozni azzal, hogy a Terápia, a Társas játék vagy a harmadik legyen-e itthon, és milyen sorrendben.
A Terápia szereplőválogatása hogyan alakult?
K. G. Mivel az íróstáb nagy része a színház felől érkezett, nekik rálátásuk volt a mostani mezőnyre, és már a forgatókönyv-fejlesztés során is voltak beszélgetések arról, hogy kik lehetnek jók bizonyos szerepekre. Először a terapeutát kerestük meg, több név volt a pakliban. Mácsai Pál nagyon örült a megkeresésnek, lelkesen jött az első szereplőválogatásra is. Mindenki, aki bejött, érezte, hogy ez nem egy gatyaletolós sorozat, hanem vállalható produkció, olyan, amely a karrierjükben is fontos állomás lehet.
Egy részt mennyi idő alatt lehetett felvenni?
K. G. A próbák után két nap felvétellel készült egy-egy epizód. Elakadás nem volt, de ami nehézséget okozott, az volt, hogy a szereplők elfoglalt színházi színészek, így nem volt könnyű beosztani őket. Mácsai Pálnak pedig kifejezetten nehéz dolga volt, mivel minden epizódban ott kellett lennie, ráadásul be kellett tanulnia negyven forgatókönyvet. Ez rengeteg szöveg. Az első nap mindig a páciens oldalát forgatták, a második nap irányultak rá a kamerák. Az első nap az volt a trükk, hogy súgógépen ment a terapeuta szövege, ezzel is tudott gyakorolni. Egy rész tehát két nap felvételeiből van összevágva.
A Terápiá-ból is lehet második évad?
K. G. Az izraeliből két évad készült, a többi HBO-s kelet-európai országban is, az USA-ban pedig három szezon ment le, tehát lehet folytatás.
Pár visszaemlékezős jelenet teljesen indokolatlan lett volna?
K. G. Nagyon ellene menne a koncepciónak, hiszen az egész sorozat arra épül, hogy két ember beszélget.
Melyik ismert sorozatot nézné meg magyar szereplőkkel?
B. G. Az Entourage tetszik nagyon, itthon Törtetők címmel fut, jó látni, hogy van egy fiatal brigád, amelynek minden sikerül.
K. G. Én inkább abban gondolkodom, hogy minőségi, teljesen hazai fejlesztésű sorozatot tegyünk le mihamarabb az asztalra.
Ön a zeneiparban dolgozott korábban sok éven át, onnan jött egy tévétársasághoz: mi a legnagyobb különbség a kettő közt?
B. G.: A zeneipar új értékesítési módokat keres, Skandináviában például már van olyan zenei modell, amely működni látszik. Mindig voltak modellváltások a zeneiparban, és a havi előfizetéses modell, úgy tűnik, bejött már több országban. Lehet analógiákat találni a szórakoztatóipar két nagy ágazata közt, de a tévéipar alapvetően más tervezési folyamatokat igényel. Nekem például új, hogy itt évekre előre tudok tervezni, miközben korábban, a Universal Musicnál szinte a mindennapi létért küzdöttünk, nem lehetett olyan terveket szövögetni, hogy olyasmibe invesztáljunk, ami majd két-három év múlva hozza meg a gyümölcsét. Első tapasztalatom az HBO-nál, hogy itt van idő tervezni, az HBO GO szolgáltatás például nyilván hosszabb távon térül meg. Előfizetőinknek ott az on demand-szolgáltatás, és azt kell látnunk, hogy több mint a felük nem használta soha - ott a távirányító a kezében, de nem használja, noha nincs annál kényelmesebb, mint az, hogy akkor nézem meg, és azt, amikor akarom, amikor ráérek. Az már a mi felelősségünk, hogy edukáljuk a piacot, hogy ezt a lehetőséget tudatosítsuk a felhasználókban.
-----------------------
A magyar HBO csatorna október 22-én, hétfőn, bárki által hozzáférhető kódolatlan napon mutatja be a Terápia az első epizódját. A 40 részes szériát nyolc héten keresztül, minden hétköznap 21:00 órától láthatják. Az HBO GO-n keresztül a Terápia első öt epizódja mindenki számára elérhető lesz október 22-től egészen az év végéig.