Kiderül, ha csalnak a valóságshow-kban

Realityket viszonylag sűrűn vádolnak meg azzal, hogy nem teljesen a valóságot mutatják, sőt tudjuk is jól, hogy - a sikeres szórakoztatás érdekében - az alkotók nem engedhetik teljesen kicsúszni a műsort a kezükből. Többek között az X-Factor és A túlélés törvényei is keveredett már gyanúba, a Raktár-háborúk esetében azonban a bíróság fog dönteni - ami akár az eddigi gyakorlatot is megváltoztathatja.

Az itthon a Historyn látható Raktár-háborúk (Storage Wars) olyan műkincsvadászokat mutat be, akik elhagyott raktárhelyiségekre és tároló konténerekre licitálnak - racionalitásuknál, szakértelmüknél azonban jóval nagyobb a kíváncsiságuk, tekintve, hogy nem tudják előre, mit vásárolnak. Az ugyanis mindig csak az aukció után, a tároló kinyitásakor derül ki, hogy pontosan mit kaptak a pénzükért: valódi kincseket vagy egy halom kacatot.

Kérdés azonban, hogy a valóságban ez tényleg így működik-e. A műsor egyik szereplőjét, David Hestert nemrég rúgták ki, ő pedig azt állítja, azért, mert folyamatosan panaszkodott a kisebb-nagyobb csalásokra. A múlt héten a bírósághoz fordult, hogy bizonyítsa igazát: keresete szerint a készítők manipulálták az aukciókat, különböző tárgyakat is előre hozzáadtak a tárolók tartalmához - sőt még az egyik szereplő plasztikai műtétjét is fizették, talán, hogy jobban mutasson a képernyőn. Ha a bíróság neki ad igazat, az könnyen nyomást gyakorolhat más valóságshow-kra is, hogy ezentúl tényleg a valóságot mutassák be.

Korábban is voltak botrányok

Nagyobb balhé volt már A túlélés törvényei körül is - amiről bővebben írtunk a műsort vezető Bear Grylls portréjában -, illetve korábban beszámoltunk az X-Factor körüli botrányról is, amikor az derült ki, hogy auto-tune alkalmazással, digitálisan feljavították a versenyzők hangját. Az RTL Klub akkor azt mondta, a hazai verzióban ilyesmi nem fordulhat elő, pedig a mostani évadban volt azért olyan produkció, amelyre ráfért volna. Mindenesetre a közvélemény manipulálása itt is folyik, ennek eszközei például a verseny alatt szövődő szerelmek is, amelyekből minden szériában akad egy-kettő.

Ezzel együtt egy énekverseny tisztaságának érdekében valóban szükség van (lenne) arra, hogy a hangokhoz ne nyúljanak hozzá, de a néző azt is jogosan várhatja el, hogy - ha már a reality műfaját választja - valódi történéseket tárjanak elé. Az Egyesült Államokban - és ezáltal az egész világon - más azonban a gyakorlat, hisz egyetlen produkció sem engedheti meg magának, hogy unalmassá váljék, mert, mondjuk, az amatőr szereplők nem tudnak olyan frappáns fordulatokkal előállni, mint a profi forgatókönyvírók.

A tengerentúlon az idén indult például a Breaking Amish című dokumentumsorozat, amelyet a szkeptikusok egyenesen Faking Amish-nak hívnak, utalva rá, hogy szerintük rengeteg dolgot meghamisít. A reality középpontjában öt amish fiatal áll, akik életükben először otthagyják a védett közösséget, és elmennek New Yorkba, hogy megismerjék a modern életstílust. Ehhez képest a New York Daily News kiderítette, hogy egyikük már évek óta az amish közösségen kívül él, vagyis az ő történetszála az elejétől kezdve hazugságon alapult.

Az MTV klasszikus valóságshow-ja, a The Hills is gyanúba keveredett már, a műsor vége után több stábtag állította, hogy a készítők pár kapcsolatot és konfliktust előre megírtak - mint ahogy a Big Brother-rel vagy akár a Való Világ-gal kapcsolatban is lehetett ilyesmiket hallani. Akárhogy is, a reality műfaja a The Real World óta igen népszerű, és nagyon úgy tűnik, hogy egyelőre nem is akar kimenni a divatból.