"Ez a közért nem Lenke néni közértje! Az a lakótelep aljánál van, és már bezárták" - amikor megütötte a fülünket ez a néhány mondat a gazdagréti lakótelep buszvégállomásánál, már sejthettük, hogy nem akármilyen Szomszédok-rajongók gyűltek össze szombat délelőtt. A Bupap (Budapesti Aszfaltprojekt) nevű csoport, amely már évek óta szervez helytörténeti sétákat Budapesten, most Szomszédok-túrára várta a teleregény rajongóit.
Az, hogy a zuhogó esőben is legalább két tucatnyian akarták bejárni a lakótelepet, megnézni Vágási Jutka iskoláját vagy Kutya és Sümeghy kocsmáját, már jelezte, hogy igazi Szomszédok-fanatikusok jöttek el. És ha valaki most azt gondolja, hogy sorozatfüggő nénik és bácsik vágytak nosztalgiázni, akkorát fog csalódni, mint a szerelmes Julcsi a nős Forgách Robiban: főleg fiatalok jöttek el, akik az internetről töltögetik le az epizódokat, és élőben is látni akarták a Lantos utcát, az iskolát vagy a templomot, amelyet Bőhm bácsi tett egy ország szívügyévé.
Mágenheim Ádám volt Győrfi Pál előfutára
A séta annál a postánál indult, ahol Kutya a csekkek gondos befizetése közben udvarolt Mimikének, az éltes postáskisasszonynak. A posta (vagy ahogy Kutyáék rendszerint nevezték, póóósta) faragott emellett igazi akcióhősöket Kutyából, Sümeghyből és Taki bácsiból, hiszen a három öregúr a sorozat második felében puszta kézzel szállt szembe a fegyveres rablókkal. Talán a Szupercsapat se tudta volna ilyen profin elintézni őket. Ma már persze nem is lenne szükség a három öregúr közbeavatkozására, hiszen a gazdagréti postát Pintér belügyminiszter egykori cége, a Civil Biztonsági Szolgálat védi.
A szomszédok megmentik a postát
A túra első állomása az a ház volt, ahová 1987-ben beköltözött a Vágási, a Takács és a Mágenheim család. Nyilván csak a legvérmesebb rajongók tudják, hogy az első részeket egy néhány számmal odébb lévő tömbnél vették fel, és ebben a házban méregette távolságtartóan Bőhm bácsi a fülbevalós, bőrkabátos Vágási Ferit. A ház aljában működő biobolt előtt megtudtuk Merker Dávid szociológustól, a túra vezetőjétől, hogy a nyitóepizódokat hatmillióan nézték, háromszor annyian, mint ma a csúcsokat döntögető X-Faktort. A három családot pedig Horváth Ádám rendező úgy állította össze, hogy a magyar társadalom legkülönbözőbb szintjeit és figuráit be lehessen mutatni a munkájukon keresztül.
A közértes Lenke néni például az éhező nyugdíjasok, a kozmetikus Mágenheim Juli az újgazdag rongyrázók, az énektanár Vágási Jutka pedig a pedagógustársadalom szűnni nem akaró problémáit is a sorozatba hozta. Mágenheim Ádám, a mentős Don Juan, pedig - mint megtudtuk - egyenesen Győrfi Pál mentő szóvivő előfutára volt, a mentőszolgálat ugyanis a sorozat alkotóinak nyakára járt, hogy a lerobbant mentőautókról vagy az alacsony bérről átnyomjanak egy-egy üzenetet.
Jutka iskolájában megállt az idő
A rajongók úgy nézegették a körülöttük tornyosuló tömböket, illetve az egymástól alig megkülönböztethető utakat, utcákat, mintha még sose jártak volna lakótelepen. Egyszer csak egy fiatal fiú felkiáltott, hogy "ezt az útszakaszt ismerem, itt próbálta elcsábítani Liptai Claudia Julcsi egyik pasiját". A tizenöt éves fiú elárulta később, hogy élőben természetesen nem látta a teleregényt, az interneten tölti le folyamatosan az egyes epizódokat, és "naná, hogy Julcsi a kedvenc szereplője". Ez utóbbi kijelentésénél azért ott volt egy hamiskás mosoly. A fiú a Szomszédok-túrára az anyjával jött, akiről itt most elég két fontos dolgot tudni: Janka nénit imádta, Béla bácsi irritálta. De azért persze nézte a sorozatot, és szívesen beszélget a fiával az internet előtti időkről, amikor Janka néni a felvágottat a lefagyott számítógépben akarta hűteni.
Amikor petárdáztak az iskolában
A rajongók a túra egyik csúcspontjának azt tartották, amikor beléphettek Vágási Jutka iskolájába. Jól jelzi, hogy az elmúlt húsz évben mennyit költött az ország az oktatási intézmények felújítására, hogy az iskolában alig változott valami. A folyosón ott vannak ugyanazok a rusnya zöld szekrények, a tanáriban pedig ugyanaz a Helyettesítés és Diákönkormányzat felirat díszeleg, amelyet a sorozatban is megcsodálhattunk, miközben Béla bácsi, Hável igazgató, Bujáki elvtárs és Csaba tanár úr politikai fejtegetéseit hallgattuk. Béla bácsi asztalán amúgy most rózsaszín kupakok hevertek, illetve egy narancssárga váza, amely száz százalék, hogy már a Szomszédok idején is ott állt. A tanáriban bámészkodva fény derült egy kulisszatitokra is: az epizódokat szombaton forgatták, amikor nem volt tanítás, de a háttérben időnként feltűnő statiszták az iskola valódi tanárai voltak.
Az iskola udvara is alig változott. Igaz, a focipálya, ahol Vágási Feri és László atya lejátszotta a nyomdászok-papok focimeccset, ma már műfüves, ugyanakkor megvan még az a tizenhárom fa, amelyet a Szomszédok tantestülete és diákserege ültetett az aradi vértanúkra emlékezve. Ha már az ünnepeknél tartottunk, a rajongók felelevenítették, hogy a Szomszédok - a rendszerváltás előtt elég bátor húzásként - folyamatosan megemlékezett október 23-áról is. Igaz, mindig ugyanúgy: Etus ugyanis minden évben elmesélte, hogy a férje, "a Szikszai" 1956. október 23-án halt meg, amikor ráomlott a házuk.
Különdíjas társasház a Lantos utca 8.
Az iskolától csak pár lépésre van a ház, ahol a Szomszédok szereplői laktak. A sorozatbeli Lantos utca 8. valójában a Csíki-hegyek utcában található, és a rajongók közül sokakat meglepett, hogy a valóságban milyen szűk a terület a panelház bejárata előtt. Többen már-már készítették a fényképezőgépet, amikor meglátták, hogy a háztömb oldalán egy emléktábla díszeleg, közelebb érve azonban kiderült, hogy az nem a Szomszédoknak állít emléket. "Aranykulcs év társasháza 97 pályázat panel különdíj - Cerberus Társasház Szövetség" - állt szó szerint az emléktáblán, amelyhez nincs is mit hozzátenni.
A lakásokba sajnos nem mehettünk fel, hiszen azokban jelenleg laknak, bár Taki bácsiék lakását - mint nemrég kiderült - éppen árulják. A Lantos utca 8. előtt több rajongó őszintén elcsodálkozott, amikor megtudta, hogy a stáb négy lakást vett meg a forgatásra, hiszen a negyedik lakás egyik szobájában rendezték be a Gábor-Juli stúdiót. A lakások megvásárlásához Horváth Ádámnak állítólag az OTP vezetőjét is meg kellett nyernie. Azért kíváncsiak lennénk, mi lenne, ha manapság egy tévés rendező beállítana Csányi Sándorhoz egy hasonló ötlettel.
A templom, ahol elírták Semjén Zsolt nevét
A Lantos utca 8. a Szomszédok rajongóinak már önmagában szent hely, a következő állomás azonban valóban szakrális hely volt. Meglátogattuk ugyanis a templomot, amelynek felépítését Bőhm bácsi sürgette a legjobban, de a Sümeghyt alakító Palócz László, sőt Pitti Katalin is énekelt a templomért rendezett jótékonysági koncerten. A templom falára mégsem az ő nevüket írták fel, ami meg is bosszulta magát: Orbán Viktor mellett ugyanis Semjén Zsolt is támogatta a templom felépítését, ám az ő nevét ly-nal, "Semlyén Zsoltként" vésték kőbe.
Bőhm bácsi jól berúgott, amikor letették a templom alapkövét
Érdemes kitérni arra - idegenvezetőnk meg is jegyezte -, hogy a templom plébánosa, László atya igazai médiasztárként többször feltűnt a sorozatban. Egyik legemlékezetesebb alakítását akkor nyújtja, amikor a sátánizmusról tart előadást a diákoknak Fekete Györgyné Sunyovszky Szilviával, aki akkor Julcsi iskolaigazgatóját alakítja éppen.
Még Lenke néni is becsípett egyszer
A templom után jöhetett a kocsma, irány a Muskátli Presszó, ahol Kutya és Sümeghy nem egy konyakot és hosszúlépést gurított le a hosszú évek alatt. A Muskátlit véletlenül sem szabad összekeverni Alma presszójával, amely az Alkotás úton található, ez viszont egy igazi lakótelepi csehó. Szöllősi György tulajdonos elárulta, hogy a stábtagok a forgatás szünetében is gyakran jártak hozzá legurítani egy-egy felest, a színészek azonban a felvétel közben nem igazi konyakot ittak.
A Muskátliban otthonosan elhelyezkedő rajongók ezután arról beszélgettek, hogy ami a Dallasban a whisky volt, az a Szomszédokban a konyak. Az alkohol rendszeresen megjelent a sorozatban, és szinte minden szereplőt lehetett látni becsípve, bizony még Lenke nénit is. Ennek megfelelően a rajongók is bedobhattak egy konyakot a presszóban, egy résztvevő mosolyogva meg is jegyezte, hogy "pompás érzés Sümeghyék presszójában konyakozni".
Janka néni mondata már szállóige
A konyakozó Szomszédok-fanatikusok itt megtudhatták azt is, hogy az alkotók fontosnak tartották, hogy társadalmi kérdésekkel is foglalkozzanak a sorozatban. És nemcsak az alkoholizmus problémáját vettették fel olykor, hanem például Oli úr figuráján keresztül a homoszexualitást is bemutatták - persze úgy, ahogy. Roma szereplő ugyanakkor nem volt a teleregényben, Horváth Ádám többször is kijelentette, hogy - bár sokan azt hitték - Vágási Feri nem cigány.
A két és fél órás túra végén Merker Dávid idegenvezető kérdésünkre elárulta, hogy azért találta ki ezt a sétát, mert akkora Szomszédok-rajongó, hogy szociológián hajszál híján ebből írta a szakdolgozatát. Most kollégájával, a képzőművész Lénárd Annával vezetik a túrákat, de terveik szerint később szereplőket is meghívnak majd. Népszerű lenne például Pásztor Erzsi, több rajongó ugyanis egyszerűen "Janka néni-fanatikusnak" nevezte magát. Két lány azt mondta, hogy náluk már szállóige az, hogy "Jutkám, azt a kis bort ne tedd már, csak megpimpósodik az üvegben".
Egy fiatal pár Pásztor Erzsi mellett az örökké zsörtölődő Virágh doktort alakító Kézdy Györgynek is örülne. A pár elárulta, hogy tavaly kezdték el újranézni a teleregényt, és most a 210. résznél tartanak. Bele se mernek gondolni, mi lesz, ha eljutnak az utolsó részhez, és nem lesz folytatás. A lány ugyanakkor már tudja a megoldást, ami mintha csak egy Szomszédokat záró bölcsesség lenne: "nem bánkódunk, ha vége lesz a Szomszédoknak, akkor majd elkezdjük nézni elölről".