Igaz, hogy leáll a színház, a tévé egy időre?
Babát várok, és ez sok változást hoz az életembe. Tévében leszek még egy jó darabig, de színházban már nem sokáig: áprilisban még játszom, de májustól minden szerepemet átadom. Szeretném kiélvezni ezt a csodálatos állapotot. Sokszor ugrottam be mások helyett, amikor szülni mentek, most boldogan adom át a helyem. A tévézés viszont egészen más dolog, ott önmagam lehetek, nyitottan a világra, a vendégre - ráadásul sok olyan téma van, ami eztán másképp érint majd. A csatorna örült, remélem, a nézők is elfogadják majd, és nézik kíváncsian, hogyan miben változom hónapról hónapra. Egyetlen színházi munkám lesz, a Kék Szoba Hall műsorsorozatban gyereknapon május 26-án, a Budapest Jazz Clubban elkészítünk egy műsort Boldizsár Ildikó meséiből.
Megvan már, hogy kik veszik át szerepeidet?
A Belvárosi színházban a Kramer kontra Kramer-ben Péterffy Bori fogja alakítani Nagy Ervin családelhagyó feleségét. A Centrál színházban egy fiatal, most végző lány, Szilágyi Csenge veszi át a szerepemet a Black Comedy-ben, de a Munkaügyek-ből is ismert Fodor Annamária is beugrik egy nagyon kedves karakterembe a Francia rúdugrás-ba. A Karinthy Színházban meg egy időre jegelik a Templom egeré-t. A Pesti Színházban a Mikvé-t pedig amúgy is kettőzve játszottam Réti Adriennel.
A Munkaügyek-be hívtak? Vagy más sorozatba?
Mostanában nem, de nem is baj, mert elkényeztetett a színház, mindig sok darabban játszottam. Heti öt nap forgatás eleve nem is férne bele. De nem is érzem, hogy lekötne az, hogy egy karakter bőrébe bújjak napról napra.
Sok ismert színésznek nem okoz gondot, hogy szappanoperába is elmenjen. Te hogy állsz ezzel?
Nem tudom, hogy lenne-e még egyszer akkora szerencsém, mint a reklámmal. Fontos, hogy este a színpadon az a karakter legyek, akit megszemélyesítek. Félő, ha a napi sorozatban hónapokig nővérke vagy doktornő lennék, akkor este a színházban azzal a karakterrel azonosítana pár néző. Volt bennem egy félsz a reklám után, hogy ott ragadok az alakban, de a színházba járó közönség átlépett ezen. Ráadásul nem is nagyon látok olyan sorozatot itthon a tévében, ami vonzana, leszámítva a Társas játék-ot. Bár az nem is napi sorozat.
Szerinted csak pénzért mennek napi sorozatba a színészek?
Nem, de a pénz biztosan számít, ahogyan a habitus és az aktuális élethelyzet is.
A Társas játék folytatódik? Kiszámítható, de szerethető sorozat volt.
Nagyon reméljük, hogy folytatódik. Hatvannapos forgatással készült el az első évad, nagy munka volt, az újabb pedig finanszírozás kérdése.
A Szájhősök-ben is szerepeltél, bár az csúnyán megbukott. Nagyjából nulla promóciót kapott az MTV-n.
Egyáltalán nem értettem, hogy ha elterveznek egy sorozatot, pénzt adnak rá, elkészítik, akkor miért dugják el, miért veszik le a képernyőről, esélyt sem adva arra, hogy a néző megismerje, megkedvelje a karaktereket. Két részt forgattunk le, ezek lementek... nem tudom, talán egyszer folytatjuk.
Szerintem nem. Ez a sztori ennyi volt, ráadásul a varieté világa nem érdekli a magyar átlagot.
Az szüleim még jártak orfeumba, az idősebb korosztályt biztosan érdekelte volna. De nem nézhették, mert hiába költöttek rá több millió forintot, mire ki tudta volna forrni magát, le is vették. Nagyon sajnálom, mert lehetett volna valami belőle. És költséghatékony volt olyan szempontból, hogy nagyrészt egy helyszínen játszódott.
A Casino is ilyesmi volt, három rész után múlt ki, szerintem ott is a közeg volt életidegen. Egy átlagos magyar tévézőt nem érdekli hosszabban, mi megy egy éjszakai mulatóban vagy kaszinóban, mert ő legfeljebb kocsmába jár, néha koncertre.
Szerintem pedig igenis izgalmas a varieté, a mulatók világa. A Moulin Rouge című film világa kit nem vonz?
Kapitány Ivánnal forgattátok a Szájhősök-et, de most is dolgoztál neki. Mit lehet tudni erről?
Remek rövidfilmötletei vannak, amelyek különálló darabok, de össze tudnak állni egy mozifilmmé. Szabó Győzővel és Lengyel Tamással elkészítettük ennek az első részét, amely nem egy budapesti történet, bárhol játszódhatna Európában, nincsenek benne nevek, feliratok. Van benne egy kis film noir, nekem pedig egy fantasztikus lehetőség, mert kémnőt játszom benne, hét karakterem van 15-20 perc alatt. Színészileg ez nagyon nagy kihívás volt, közben piszok fárasztó. Sokat forgattunk éjjel, akár 15 órát is naponta, ez babát várva nem mindig ment gördülékenyen. A tévé is leadja majd, de elsősorban mozira készül. Van, hogy csinos barnán kelek fel egy szállodában, majd ötvenes, ősz nőként lépek ki a szobából, egészen más sminkkel, teljes ruhatár- és kontaktlencse-csere után.
Ki is tettél arról a forgatásról egy ősz, idős képet magadról a Facebookra. De nem frissíted gyakran az oldalt. Nem vagy modern lány?
Azt hiszem, nem jól csinálom, nem frissül sokat. Ahogy rendes honlapom sincs. Ami volt, azt mások készítették nekem, szeretetből. Nem vagyok a mai kor gyermeke, nem megy az önreklámozás. Nem pozicionálom magam sehova, nem tolom magam előtérbe.
Több a színészinterjú a lapokban, mint film a moziban. Érzel valami élénkülést a filmiparban?
Kis mozgás van a magyar filmiparban. Kapitány Iván például a reklámokból, a tévéműsorokból megmaradt pénzt visszaforgatja, így lehet újabb filmen dolgozni. Vannak pályázatok, bár elég rémes történeteket hallok: vannak forgatókönyvek, amelyeket elfogadnak, de nem lehet leforgatni, mert arra már nincs pénz. Ami van, és működik, az a koprodukció. Különben a Nejem, nőm, csajom, amivel én elégedett vagyok, az is úgy készült, hogy mindenki leadott a fizetési igényeiből, a szokásosnál kisebb összegért vállalta mindenki: Schell Judit, Rudolf Péter, Gubík Ági vagy épp Stohl András.
Vele milyen a kapcsolatod?
Andrást nagyon kedvelem. És nincs mese: az ország egyik legjobb színésze. Ráadásul bármilyen rémes tévéműsort vezetett, mindet megúszta, túllépett rajta, másnap este már a legnagyobb drámai hős volt a színházban. 18 éves voltam, amikor először találkoztunk, azóta is sokat dolgozunk együtt színházban, szinkronban, táncoltam vele, megölt engem. Profi és kedves: aki az ő barátja, az bízhat benne, bármikor ugrik, ha baj van. Jó, mellette egy svihák... de az is jól áll neki.
Más lett a börtön óta?
Nem látok személyiségváltozást.
Stohl színész volt, majd egyre több műsort vezetett. Te viszont egyre kevesebbet vagy moziban, egyre többet tévében. Hogy jött a SuperTV2-es munka?
Ivánt kereste meg a TV2, castingoltak mellé lányokat, majd végül ő javasolta, hogy hívjanak be engem is. Nem hitték, hogy elmegyek, de végül rádumált. A próbafelvétel olyan jól sikerült, hogy amikor kijöttem, akkor már tudtam, hogy ezt nekünk kell megkapni.
Kiket hívtak még be a műsorvezető-castingra?
Nem tudom, hogy erről nekem kell-e beszélni. Volt TV2-es arc, rockénekesnő, színésznő, de neveket inkább nem mondanék. Nyilván attól függ minden, ki kivel tud jól működni. Két hét múlva végül felhívtak, hogy mit szólnék hozzá, ha havonta tíz reggelt lennénk a képernyőn. A szerződésünk olyan volt, hogy bármikor bárki felmondhatta, tehát egyfajta kísérleti páros voltunk. De azt hallom a csatornától, hogy a várt fölött van a nézettség, sokan nézik vissza a neten, és egyre több a reklám a beszélgetések között, ami azt jelenti, hogy eladható. Magam is meglepődtem, milyen gyorsan megszoktam és megszerettem ezt a munkát. Kicsit fésületlenebb, mint a Mokka, miközben olyan kérdéseket teszünk fel, amelyek akár a nézőben is felmerülhetnek.
Mint a TV2-csoport egyik arcának, nem kell menned a Hal a tortán-ba?
Semmit nem kell. Egyébként is átlag havonta húsz estét játszom színházban, nem is fért volna bele, hogy egyszer főzzek, négyszer vacsorázzak órákon át, hajnalig.
Ráadásul lehet, hogy rossz fejekkel osztanak be.
Nem azon múlik, de nem hiszem, hogy jól működnék egy celebes főzőshow-ban.
Nem vagy egy realityarc.
Fogalmazhatunk így is.
Annyiban jobb a SuperMokka, hogy nem kell pirkadatkor bemenni. Bírnád azt?
Engem az nem zavar, kifejezetten szeretek korán kelni. Kutyás ember korán kel.
Volt maradandó élményed a stúdióban mostanában?
Vekerdy Tamás nagy hatással volt rám, eszméletlen volt, ahogy bejött, egyből betöltötte a stúdiót. Csak mesélt, mindenki rá figyelt, csúszott is a műsor, kétszer olyan hosszú lett az ő szegmense, mint a tervezett - a többiek sajnos kevesebb időt kaptak miatta, de egyszerűen nem lehetett félbeszakítani.
Milyen rossz élmény ért?
Nem sok ilyen volt, de például egyszer vendég volt egy playmate, és egy számomra teljesen lényegtelen témáról kellett beszélgetnem vele, konkrétan arról, hogy melyik diszkóban lesz, és milyen DJ-fellépése. Fel szoktam készülni a vendégekből, és tudtam, hogy a közgázra járt, hogy liszt-, illetve cukorérzékeny. Feltettem neki a kötelező kérdéseket, de gondoltam, beszéljünk másról is. Nem örült ennek az ötletnek, passzolta a kérdéseimet, ami letaglózott. Sajnáltam, hogy az ismertségét nem arra használja fel, hogy fontos dolgokról beszéljen, élhetett volna a lehetőséggel. (Kustánczi Lia lehetett - a szerk.)
A külföldi karrier nem érdekelt soha?
Magyar lány vagyok Budapesten, és biztos van bennem valami félsz is. És azt hiszem, erről már lekéstem. Ez persze nem jelenti azt, hogy ha idejönne egy producer, felajánlana egy filmet, és adna egy évet, hogy tökéletesítsem az angolomat, ne mondanék örömmel igent.
Melyik város vagy ország vonz?
Berlin és New York, de a skandináv országokat is szeretem. Tudnék élni külföldön, szívesen tologatnám a babakocsimat a Central Parkban.
Nyughatatlan természet vagy?
Igaz, hogy sok színházban megfordultam, de nem vagyok nyughatatlan. Az van, hogy nem tudok jó pofát vágni, ha nem nekem való valami. Ha rosszul érzem magam valahol, inkább lelépek, mert elvesztem minden kedvem és tehetségem. A döntéseimben az anyagi vonzat másodrendű, nem a 13. havi fizetés miatt maradok, ha maradok. Úgy tűnik, hogy "sokat mozog ez a lány," de az érzelmeimre hagyatkozom, sokszor az észérvek ellen, azaz sokszor kockáztattam. Vissza nem mentem volna egy kudarc után, annál büszkébb vagyok. Igazából nem esnék kétségbe, ha valami egészen mást kellene csinálnom. Lehet, hogy ha nyolcvan leszek, és visszagondolok, lesz ott öt-tíz év, amely nem színészettel telt. A babázástól biztosan sokat kapok majd, több leszek vele, most például nem foglalkoztat, hogy mi lesz utána. Ami munka megvár, megvár, ami nem, az nem.
Tévéshow-ban el tudod magad képzelni? Sok színészt vetettek már be.
Nem látom magam abban a szerepben. Azt úgy kell csinálni, ahogyan Tilla és Claudia.
Liptai nem tart riválisának?
Ez fel sem merül. Jóban vagyunk, régóta ismerjük, tiszteljük és kedveljük egymást.
A szinkronnal hogy állsz, szereted? Hallani pár sorozatban.
A Nikitá-t több évad óta csinálom, és folytatjuk a Melissa és Joey-t. Aztán van még a True Blood, ahol Sookie vagyok, állandóan sikoltoznom, nyavalyognom, néha sóhajtoznom kell, és gyakran mondom nagy beleéléssel, hogy "Bill". Várhatóan jó sokáig fogom csinálni, mert úgy tudom, Anna Paquin színésznőnek hosszú távú szerződése van. A Heartland-ben is dolgozhattam. A szinkront szeretem, mert kondiban tartja az embert, és nagyon sokat lehet tanulni belőle.
Azt hallani, hogy tíz éve ugyanaz a gázsi tekercsenként.
Megélni nem lehet belőle, ha csak ezt kellene csinálnom, érzékenyebb lennék a gázsira. De a szinkron legalább fizet. Minden színésznek vannak behajtatlan számlái itt-ott: felvettünk bő fél éve egy hangjátékot, de a Magyar Rádió tavaly szeptember óta nem fizet. Méltatlan.
Tévét, sorozatot nézel?
Ha nekiülök, a 24-ből megnézek egy hétvége alatt egy évadot, a nyolcadik még hiányzik. Bevallom, az új Dallas-t is nézegettem nyáron, de annyira rendszertelen az életem, hogy nem fér bele egy heti sorozat. Általában természetcsatorna megy a háttérben, ha például takarítok.
Ha nem játszanál, mivel foglalkoznál?
Lehet, hogy a babázás új dolgokat hoz ki belőlem. Nagyon sok minden érdekel a világból: közélet, könyvek, állatok... még az is lehet, hogy, mondjuk, kávézót üzemeltetek majd, vagy vizslákat tenyésztek. Bármi lehetek.