Kovács Kati: Erre nem tudtam nemet mondani

Karrierje a Magyar Televízióban, egy Ki mit tud?-dal kezdődött, így csaknem ötven évvel később, amikor felkérték zsűrizni A Dal-ban, hamar igent mondott. Ő egy vegyes, azaz magyar és angol nyelvű dalnak örülne, egy igényes popslágernek, de úgy látja, sokszor épp az egyszerűség, kedvesség jön be a nézőknek.

Milyen emlékei vannak fesztiválokról?

Nagyon sok jó... ezeken keresztül jutottunk mi ki külföldre. Svájcban, Montreux-ben olyan stúdióban léptünk fel, ahol a Who együttes zenélt, vagy a Led Zeppelin, amely után mi jöttünk épp. Az ilyen fesztiválokon én harminc évig Magyarországot képviseltem, és ez küldetéstudattal is párosult. Mert ha jól énekelek, és tetszik az embereknek, akkor az az országnak is dicsőség.

Fotó: Pályi Zsófia – Origo

Kritikus természet?

Nem, abszolút nem, szívem szerint mindenkit továbbjuttatnék. Nem szeretem a konfliktusokat, de nem is vagyok provokatív alkat. Nem fogok sarkosan fogalmazni, mert vannak, akik tehetségesek, mások meg nagyon szeretik a zenét, de ezért nem kell őket megbántani. Ugyanis ha a zenét kizárnánk az életünkből, hihetetlenül sovánnyá és hangulattalanná változna.

Az előző válogatót követte?

Igen, persze. De egészen más a helyzet, ha valakit megbíznak ezzel a feladattal, akkor másképp nézi az indulókat. Itt ugyanis nemcsak a zene és a szöveg ad egy képet majd Magyarországról, hanem a megjelenés is számít, az, hogy hogyan képvisel egy ügyet. Vannak nagyon jó versenyzőalkatok, vannak izgulósak – szerintem lehet valaki lámpalázas, de akkor is szóljon jól a hangja.

Fotó: Pályi Zsófia – Origo

Az nyert idén év elején, akinek drukkolt?

Legutóbb nem egészen a hang döntött. De itt jön elő a műsor kiszámíthatatlansága, mert a nyertes dalt nagyon sokan szerették. Ha bemennénk egy iskolába, és megkérdeznénk a gyerekeket, kinek ki tetszik, akkor mindenki mást mondana, talán a tanár választaná azt, aki legjobban teljesít. Vannak, akik az egyéniségüknél fogva szimpatikusabbak, sokkal jobban megfogják a közönséget, nem csak a hang számít.

Mi fontosabb: olyan dal nyerjen, amit mi itthon szeretünk, vagy olyan, amely jó helyezést hoz haza?

Ha jó helyezést érünk el kinn, akkor azt nagyon megszeretjük majd. Az lenne a telitalálat, ha olyan dalt küldenénk ki, amely zeneileg is nagyon színvonalas, jó a szövege, és szereti is mindenki. Az egész világ a slágert keresi, és ebben nincs különbség az országok közt. Mindenki színvonalas slágert szeretne hallani.

Fotó: Pályi Zsófia – Origo

Magyar vagy angol nyelven próbálkozzunk?

Én a felét magyarul, felét angolul énekelném, de ez csak egy szubjektív vélemény. Biztos különösebb a külföldieknek, ha csak magyarul énekel a versenyzőnk. De nem lehet megmondani, a közönség mely részét lehet megérinteni: nézzük csak ByeAlex szerzeményét! A popszakma azt mondta, hogy ennél összetettebb dallal kéne indulni, de a közönség meg nagyon szerette, épp elege lett a felhajtásból, a túl bonyolult dolgokból.

Kereste már a többi tévé a nagy zenés show-ival?

Mindenféle műsorok megkerestek már, nem mondanék most csatornát vagy neveket. Legutóbb a Kongresszusi Központba hívtak, hogy szakmai zsűriként mondjuk el a véleményünket. Én azonban az ötvenéves pályafutásomat a Magyar Televízióban kezdtem, zenés műsorban, úgyhogy a mostani felkérésre nem tudtam nemet mondani. Ötven év ezen a pályán hihetetlenül sok, a lelkemnek is jót tesz, hogy ilyen rangos versenyre felkértek. Sok éven át kérdezték tőlem tehetséges zeneszerző fiatalok, zenészek, hol tudnának bemutatkozni. Nos, ez pont ilyen jó lehetőség.

A Dal 2014-es adásáról itt tudhat meg mindent.