Játék babák, lánccsörgés, csapóajtó - dermesztő sorozatok a múltból

Amikor még csak egy csatorna kínálatából lehetett válogatni, és nem özönlötték el az országot a végeláthatatlan szappanoperák, akkor kedd esténként minden szem az egyetlen magyar televízió sorozatára tapadt. Az M3 csatorna első két újravetített sorozata a csehszlovák Nők a pult mögött, illetve A kórház a város szélén lesz, de a portál közösségi oldalán rengetegen vágynak a letűnt idők legendás műsoraira. Kíváncsi, hogy mire borzongtak az emberek a nyolcvanas években? Melyek voltak azok a sorozatok, amelyeket még most is szívesen újranézne a 40 és 60 közötti nemzedék? Sorozatok, tévéfilmek a bejglik és a szirupos, karácsonyi vígjátékok utáni napokra.

Örvény (Maelstrom, 1985)

Külföldi blogok a Twin Peaks titokzatosságához és hátborzongató érzéseihez hasonlítják, a kommentelők szerint minden idők egyik legjobb thrillere ez a hatrészes norvég minisorozat, amelyet 1989-ben mutatott be a Magyar Televízió.

A sztori szerint egy norvég milliomos, Hjarmal Jordahl jelentős összeget hagy végrendeletében egy újságíróra, Catherine Durrellre. Az örökös Norvégiába utazik, megismerkedik a családdal és – mint kiderül – két mostohatestvérével, Ingriddel és Annamarie-val. Valaki azonban az életére tör, folyamatosan azt érzi, hogy figyelik őt. Egy fiatal újságíró, Anders Björnson segítségével nyomozni kezd.

Aki gyerekkorában takaró alól leskelődve nézte a tévét, biztosan emlékszik még a kis szigeten álló lakatlan házra, amelynek ablakában mindig megrezdül a függöny, ahol szól a lemezjátszó és síró játék babák teáznak, Catherine mégsem talál ott soha senkit.

Messziről jött ember (L'homme qui revient de loin, 1972)

1985-ben André szellemétől volt hangos az ország, az 1972-ben forgatott hatrészes francia filmsorozat akkor jutott el hozzánk. Az első részt 1985. november 5-én, az utolsót 1985. december 10-én vetítette a tévé.

Gaston Leroux 1910-ben íródott novellája a század elején, egy Párizs környéki kastélyban, a Rózsakertben játszódik. A ház ura, André de la Boissiére egy napon hirtelen elhatározza, hogy Amerikába utazik. Öccse, Jacques és annak felesége, Fanny boldogan veszi át a kastély és az üzem vezetését.

A helyzet azonban ennél bonyolultabb, hiszen André nem utazott el, hanem a saját öccse ütötte le, és egy ládába rejtve a saját pincéjében temette el. Vagy mégsem? A közjegyző felesége, Marthe – aki szerelmes Andréba – azt állítja, hogy André szelleme meglátogatta őt, egy spiritiszta asztaltáncoltatás pedig gyilkosságról árulkodik.

Gyerekkori emlékként még most is beugrik egy-egy erdei sikoly, és a félelmetes lánccsörgés, amely a hatodik részig rémületben tartott. Most akkor André meghalt, vagy sem?

Nem áruljuk el, hátha lesz még remény a sorozat újranézésére.

A halál archívuma (Archiv des Todes, 1980)

Emlékszem, tízéves koromban, 1985. április 2-án azért ültem le a tévé elé, hogy láthassam kedvenc indiánomat. Na persze tudtam, hogy most nem Osceola és Winnetou vágtat majd a prérin náci katonákat üldözve, de számomra Gojko Mitic neve összeforrott kedvenc regényeim tolldíszes hőseivel.

Azon a napon mutatta be a Magyar Televízió a Rudi Kurz rendezte A halál archívuma című NDK-s filmsorozat első részét. A 13 rész mindegyike ugyanúgy kezdődött, egy repülőgépből ejtőernyősök ugranak ki, az egyik főhős több részen át egy mocsárban menekül, egy titkos katonai objektumban csapóajtó működik, amelyet egy kopasz SS-tiszt hoz működésbe. A film hatására még a világatlasz is előkerült, hogy megtaláljam a Beszkidek lábait.

A közelmúltban sikerült újranézni a sorozatot, semmit sem veszített értékéből és izgalmából. Persze, annak, aki a modern, akciókkal, vágásokkal és követhetetlen kameramozgásokkal teli filmekhez szokott, talán csak egy unalmas, vontatott sztori lesz. Pedig nem az.

Hogy miről szól? 1944. november 8-a reggelén öt férfi repül át a front fölött egy kis repülőgépben. Céljuk messze a lengyelországi német vonalak mögött húzódik. Küldetésüket, egy szigorúan titkos náci archívum felderítését csak Georg, egy német kommunista és Borisz, a szovjet hírszerzés főparancsnoka ismeri. Mielőtt azonban a gép elérné a célpontját, találatot kap, és az öt férfi kénytelen ismeretlen terület felett kiugrani. Georg súlyosan megsérül, és távol kerül barátaitól. Úgy tűnik, a titkos küldetés már a kezdetektől kudarcra volt ítélve.

A film érdekessége a klasszikus szinkron, hiszen ritkán lehet filmen hallani Balázsovits Lajos, Trokán Péter vagy Balkay Géza hangját.

Az Aphrodité-örökség (The Aphrodite Inheritance, 1979)

Emlékeznek még Haralamboszra, a pincérre? Vagy Bazileoszra, aki mindig böfögött? Ha igen, akkor ott ültek 1986-ban a tévé képernyője előtt, amikor a BBC-s bemutatása után hét évvel megérkezett hozzánk Az Aphrodité-örökség című hétrészes angol sorozat.

A sorozat főszereplője a brit mérnök, Barry Collier, aki Ciprusra látogat, hogy kivizsgálja a testvére, David halálának a körülményeit. Ezt követően furcsa összeesküvések és különböző természetfölötti és mitológiai motívumokkal átszőtt események középpontjába kerül. Lehet, hogy minden egy fotó miatt van?

Lehet, az istenek is beavatkoznak a halandók dolgaiba? Talán Haralambosz, Baszileosz és a gyönyörű Helene is csak szemfényvesztés? A főhős csak a film végén, egy szoborcsoport láttán döbben rá, hogy a megtestesült görög istenek, Hermész, Dionüszosz és Aphrodité játszottak vele.

Özvegyek (Widows, 1983)

Még a fülemben cseng, ahogy Ann Mitchell hat részen át megszólalt Molnár Piroska összetéveszthetetlen hangján. Az Özvegyek című sorozatot 1983-ba mutatták be Angliában (Magyarországon 1988 végén vetítették), és egy igazán csavaros, trükkös rablós történetet dolgozott fel.

Három fegyveres rabló, Harry Rawlins, Terry Miller és Joe Pirelli halálos balesetet szenvednek a londoni Kingsway-alagútban, ahol autójuk összeütközik egy pénzszállítóval, és felrobban. Az özvegyek, Dolly Rawlins, Shirley Miller és Linda Pirelli úgy döntenek, hogy miután a gondos férjek meghagyták a kidolgozott terveket, a következő akciót saját maguk csinálják végig. Bella O'Reilly személyében bevesznek a buliba egy negyedik személyt is, de közben rájönnek, hogy a férjek bandájának is volt egy negyedik tagja, aki megmenekült.

Az akció sikerrel zárul, a négy nő Rióba menekül, ahol kiderül, hogy a negyedik, életben lévő rabló nem más, mint Harry Rawlins, Dolly férje.