Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
„Abban a korban, amikor elrajtolt, mást jelentett, sokkal őszintébb, tisztább, naivabb volt. Mindig is profi gépezetként működött, de nemcsak ezt láttad benne, hanem történeteket is, érzelmek tapadtak hozzá, miközben egy országos üggyé lett. Tóth Vera vagy Oláh Ibolya? Erről mindenkinek volt véleménye, Törőcsik Maritól kezdve a benzinkutasig, bárkivel, bármilyen közegben tudtam beszélni erről" – emlékszik vissza a Megasztár hőskorára Till Attila, aki mind a hat évadban műsorvezető volt.
Tilla tévétörténeti jelentőségű műsornak tartja a Megasztárt, mert ez volt az első nagyobb tehetségkutató a kereskedelmi tévék indulása óta Magyarországon. Az első három széria főszerkesztője szerint azonban nem csupán emiatt volt fontos, hanem például azért is, mert sokat segített a romák társadalmi elfogadottságában. „2003–2004 környékén még nem olyan volt a televíziózás itthon, mint ma, talán a New York Times ezért is írta az első Megasztárról, hogy az a magyar jelenség, amely a legtöbbet tett a rasszizmus ellen" – mondta az Origónak Csényi Kati.
„A Megasztár egy korszakalkotó műsor volt” – jelentette ki Lakatos Márk, az első három széria stylistja. „Ilyen egész estét betöltő show korábban nem létezett korábban itthon: a látvány, a díszlet, a styling, az arculat nagyon fontos szerepet kapott. Csényi Kati főszerkesztő merész volt, belenyúlt a tűzbe, mert egy egészen új dolgot akart. Utána a többi zenei műsor már a Megasztárt követte, mert friss élményanyagot adott. Azóta sok csatorna lett, sokféle műsort és mellényúlást is láttunk már."
A műsor népszerűsége az első évad után is meredeken ívelt felfelé, Csényi szerint az egyik csúcspont a második Megasztárnak a Papp László Sportarénában megrendezett döntője volt, amelyben Caramel és Palcsó Tamás versengett egymással. „Nagyon hamar elfogytak még a belsős repijegyek is, ezek már-már valutának számítottak. A miniszterelnöki hivatalból is jött telefon, kellett jegy a vezető politikusoknak is. Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc is kinn volt a Megasztár-nagykoncerten, persze két külön páholyban."
Tilla úgy emlékszik, hogy sok százezer szavazat érkezett a Caramel–Palcsó-döntő alatt (úgy tudjuk, ennyi voksot már régóta nem adnak le egy tévéshow-ban sem). „Először volt közvetítés élőben az Arénából, 14 ezer ember jegyet váltott arra, hogy egy tévéműsorban legyen! A reklámblokk is 51 százalékos közönségaránnyal ment, a tévézők egyszerűen nem kapcsoltak el, annyira benne voltak a műsorban. Az RTL-t akkor csak az RTL vezérkara nézte, de talán ők sem, mert egész oldalas hirdetésben gratuláltak a TV2-nek a műsorért. Aztán mindenki azon aggódott nálunk, hogy túl gyorsan indul a harmadik széria, de aztán legalább háromszor annyian jelentkeztek rá."
Pedig kezdetben nem ment minden zökkenőmentesen. Az első zsűri összetételéről nehéz volt meggyőzni a TV2 akkori vezetését, mert Soma vagy Bakács Tibor akkoriban még nem számítottak celebnek, de a készítőknek amúgy is sok fejtörést okozott, hogy megtalálják az öt megfelelő embert. A versenyzők is bőven okoztak aggodalmat a stábnak. „Nagyon nehéz dolga volt mindegyik fiatalnak, pszichológus foglalkozott velük heti több órát, nagyon kemény volt hetente két-három dalt megtanulni koreográfiával. Caramelnek előjött a gerincsérve, Palcsónak a torka fájt. Az is emlékezetes, hogy az élő adás alatt halt meg II. János Pál pápa. Mivel már haldoklott, számíthattunk arra, hogy bármikor le kell állni, és meg kell szakítani az adást,mégis adódott némi technikai galiba. Ráadásul aznap sajnos a közös dal épp a Perfect Day volt, azt akkor már nem lehetett levenni" – idézte fel a kínos pillanatokat Csényi Kati.
Az országos siker ellenére a költségvetés idővel nemhogy nőtt volna, de még csökkent is harmadik évadra – emlékezett az egykori főszerkesztő. „Lerövidült egy csomó minden, felgyorsult a gyártási folyamat, mert rutint szereztünk a műfajban” – indokolta a változást.
A negyedik évadtól aztán Szarvas Szilvia vette át a műsort főszerkesztőként. „Minden évad egyre modernebb lett, de a műfaj is rengeteget fejlődött. A négyes és az ötös széria képileg megújult, nagyobb tánckart vetettünk be, nagy kivetítők kerültek a stúdióba. Az első Megasztár annyira régen volt, hogy nem volt még kivetítő a háttérben, ma viszont már elképzelhetetlen egy nagy zenés show nélküle."
A készítők előtt az is világossá vált, hogy idővel nagyobb merítésre lesz szükség, 10-12 nagyvárosban, a határon túl járt a stáb szabadtéri castingokat tartani, a mostanában nagyon felkapott Hienre például Győrben találtak rá, egy aprócska, fogszabályzós kislányként. „Ő gyerekként került be, most pedig, hogy felvették egyetemre, úgy örülünk, mintha a szülei lennénk. A negyedik évad többek között abban hozott újat, hogy 12 évre vittük le a korhatárt a nemzetközi trendek miatt” – mondja Szarvas Szilvia.
A zsűri is lecserélődött időről időre, Till Attila oldalán pedig három női műsorvezető váltotta egymást a hat évad alatt: Görög Zita, Szekeres Nóra és végül Liptai Claudia. Szarvas szerint Tilla és Liptai párosa is a Megasztárban forrott össze igazán, noha korábban is dolgoztak már együtt, például a Big Brotherben.
„Muszáj volt egy picit újítani, kellettek változások. Az énekes csapat viszont fegyelmezettebb brigád volt a későbbiekben, de ez az evolúcióból adódott. Aki az első Megasztárba jelentkezett, még nem tudhatta, milyen hatással lesz az életére, a karrierjére. Akik viszont a negyedikbe vagy az ötödikbe jöttek, már tudták, hogy mit jelent ez a műsor, más volt a szemléletük. Király Viktor például pontosan tisztában volt vele, hova akar eljutni.”
Szíj Melinda azonban kakukktojás volt, őt a mai napig úgy emlegetik Szarvasék, mint „a néni a szatyorral”. „Egy tipikus amerikai filmes szituáció volt, ahogy felbukkant: a castingon ültünk, több nap meghallgatás után lefáradva, amikor elénk állt, és váratlanul olyat énekelt, hogy azt hittük, hogy álmodunk. De nem volt könnyű dolgunk vele, számára teher volt az ismertség, az ismeretlenek szeretete. Nem szerette, ha felismerték, a legszívesebben hazament volna csirkepaprikást főzni. De mi így kedveltük, pátyolgattuk őt is. Tolvai Renit is kiemelném, őt a nézők kiszavazták volna az elején, de a zsűri megmentette, majd sokat fejlődött, és kivívta az emberek szeretetét" – emlékezett a volt főszerkesztő.
Till Attila szerint számos nagy történetet adott a műsor az országnak. Ilyen például Caramel története, aki a szegénységből, egy cigánytelepről érkezve lett az ország egyik legnépszerűbb énekese. „Imádták a nézők, a szegények nagy vágyait valósította meg, és kaptak tőle egy valódi himnuszt. Nem kérdés, hogy Caramel egy roma hős lett. És ezzel nem volt vége, mert a harmadik évadban jött egy határon túli lány, és győzött. Rúzsa Magdi három hónap alatt beépült a magyar könnyűzenei életbe, és senki nem gondolja, hogy ne lenne helye a magyar popzenében. Vagy ott volt még Radics Gigi: nem hiszem, hogy Whitney Houstont lehet nála jobban énekelni... És kit vett fel a bostoni Berklee College of Music, a világ első számú zenei intézménye, úgy, hogy még ösztöndíjat is kap? Hient, akit a Megasztár fedezett fel."
„Fontos állomása volt az életemnek, a valódi kiugrás, és nagyon büszke vagyok rá, hogy benne lehettem” – mondta Lakatos Márk. "Elsőként mutattuk meg, hogyan 'készülnek' a popsztárok, hogyan lesz egy abszolút civil emberből zenész, előadó. Sminkes, fodrász, énektanár, koreográfus – sokan dolgoztak a popsztár megszületésén. Az első pár évadban mintha élesebb és érdesebb egyéniségek lettek volna, nagyon erős, karizmatikus előadók, fajsúlyos egyéniségek tűntek fel akkor."
Lakatos szerint a Megasztárral nehéz helyzetbe hozták, de legalábbis alaposan átalakították a hazai poppiacot. „Tévés felületet és az ezzel járó bulvármegjelenést leginkább azok kaptak, akik a Megasztárban vagy X-Faktorban tűntek fel. És egyben itt a magyarázat arra, hogy miért tűntek el sokan azóta: mindig jönnek helyettük új, felfedezésre váró tehetségek" – magyarázza a stylist, aki Tóth Gabi, Tóth Vera és Gáspár Laci zenéjét kedveli leginkább az egykori megasztárosok közül.
De ha ekkora sikertörténet volt a TV2 által kitalált tehetségkutató, akkor miért cserélték le külföldi formátumokra? Szarvas Szilvia nincs ebben semmi különös, ez az élet rendje. „A kereskedelmi tévék történetében talán a Legyen Ön is milliomos! ment a legtovább, de mellette a Megasztár hat szériája óriási eredmény. A Voice-ban nem dolgoztam, de remek formátumnak tartom. A Megasztárt ugyan át lehetett volna alakítani, vinni bele még pár csavart, de szerintem jó döntés volt, hogy a TV2 nem a meglévő anyagból akart varrni egy új kabátot, hanem beakasztotta a szekrénybe, és elment venni egy újat – a legjobbat, amit akkor adtak."
A készítők nem beszélnek róla, de nyilvánvaló, hogy a Megasztár két ok miatt tűnt el a képernyőről. Az egyik persze a nézettség: a hatodik széria a teljes lakosságnál 1,1 milliós átlaggal ment, 30,2 százalékos közönségaránnyal (ez ma remek lenne), de valójában 35 százalékkal esett az ötödikhez képest. A második élő show-t például csak 902 ezren nézték, ami egy egész estés show esetében nem túl jó eredmény. A célcsoportban 37 százalékkal esett a nézettség az ötödik évadhoz képest, így egyértelmű volt, hogy lépni kell.
A másik ok még egyszerűbb: egy formátum sem tart örökké, viszont a legtöbb kereskedelmi tévé szeretne innovatív, fiatalos, merészeket lépő csatornaként feltűnni. Az újítás abból állt, hogy a TV2 az új generációs tehetségkutatók közül megvásárolta a Voice-ot, ebben a zsűri már nemcsak pontozott és értékelt, hanem aktívan bekapcsolódott az énekesek felkészítésébe. Az első magyar Voice azonban nem igazán jött be, így az idén nyár végétől már a Rising Star című műsor próbálja elfoglalni a Megasztár egykori trónját.
