A 2012-es Európa-bajnokság előtt a közmédia vezetői abban reménykedtek, hogy a meccsek miatt odakapcsoló nézők hosszabban is időznek majd az M1-en, és a futball lendülete javít majd az őszi számokon is. Nem így történt, a sportesemény után visszaesett a nézettség, hosszabb távon nem tudott profitálni a közmédia az Eb-ből.
Hogy a brazíliai vébé hoz-e némi javulást a későbbi, augusztusi-szeptemberi számokban, azt még nem tudni, de annyit igen, hogy a német-argentin döntő nem hozott lázba annyi nézőt, mint a spanyol-holland: 2010-ben a döntőt 2,24 millióan nézték a teljes lakosságból, 2014-ben már csak 1,86 millió volt a nézőszám. (A futballtornák esetében a Nielsen mérése irányadó, de kissé csalóka, hiszen sokan társaságban, kivetítők előtt vagy kocsmában nézik a meccseket, őket nem számolja a rendszer, ahogy azt sem, hány vendég zsúfolódott össze a nappaliban.) A döntőt követőknek csak a fele volt 18-49 közötti: a nézőszám a kereskedelmi célcsoportban, 2010-ben 1 milliós volt (988 ezer), 2014-ben már csak 823 ezres, azaz sokan találtak maguknak más programot vasárnap estére.
Míg a 2010-es elődöntőket 1,9 millióan, illetve 1,64 millióan figyelték itthon, addig az ideieket 1,38, illetve 1,2 millióan, itt azonban magyarázat lehet a nagy esésre az, hogy 2010-ben jobb időpontban kezdődtek ezek a találkozók: este fél 11-re véget is értek, az idén viszont eleve este 10-kor kezdődtek.
A dél-afrikai vébé átlagban 508 ezer tévézőt vonzott négy évvel ezelőtt, ha a teljes rendezvénysorozat átlagait vizsgáljuk, ismétlésekkel, stúdióbeszélgetésekkel, hajnalban, délután, este. Az idei torna csak 380 ezres átlagot tudott.
A vébés időszakok sokat lendítenek az M1 amúgy elég gyatra nézettségén, és az egész évi átlagon is látszik, ha van ilyen nagy tömegeket vonzó esemény évközben. Az 50 felettieknél alapból kedveltebb az M1, mint a fiataloknál (ez nem bravúr: utóbbiak szinte egyáltalán nem nézik), de így a vébé nélküli időszakhoz képest kisebb az ugrás ilyenkor, a kétszeresére nő a közönség. Arányában az RTL és a TV2 természetesen visszaesik, nem ugyanekkora mértékben: amúgy, ha nincs meccs, ugyanúgy ez a két kedvenc csatorna. A 18-49-es kereskedelmi célcsoportban már háromszoros volt az eltérés a vébé nélküli és a vébés időszakok között az M1 esetében.
Logikusan nem a nagymamák kapcsoltak főképp a közvetítésekre: a 18-49 éves kor közti férfiak négyszer annyian nézték az M1-et a vb alatt, mint az év többi részében, a hölgyeknél ez csak két és félszeres volt. A kereskedelmi tévéket is hasonlóan eltérő arányban hagyták ott a nézők: 20%-kal kevesebb férfi, de csak 10%-kal kevesebb 18-49 korú női néző maradt a megszokott műsorok mellett az RTL Klub és a TV2 előtt.
A férfiakra inkább fókuszáló Discovery Channel, Pro4, Viasat6 önmagához képest 20-30%-ot esett vissza a világbajnokság alatt, a női nézőkre jobban számító Viasat3, Fem3, illetve a kellően általános közönségre számító Film+, Cool vagy SuperTV2 kevésbé sínylette meg ezt az időszakot: a női nézők legfeljebb 10%-a tűnt el a képernyők elől (a férfiak közül 10-20% tűnt el tartósan). Bizonyos szempontból a legnagyobb vesztes az RTL II volt, 50%-ot vesztett a közönségéből, akármelyik célcsoportot nézzük, de ezt az eltérést erősen befolyásolja az is, hogy a Való Világ az év első hónapjaiban nagyot dobott a csatorna átlagain.
Meglepő módon a tematikus ismeretterjesztő csatornák csak a vébé első hetében érezték meg a közönség elvándorlását, később még magukhoz is csábítottak sokakat, és a nyári időszak törvényszerűségei szerint többen kapcsoltak ezekre a csatornákra (Spektrum, LifeNetwork, OzoneNetwork, National Geographic Channel).
A legtöbben persze a döntőt figyelték itthon, 1 millió 867 ezren látták a német-argentint. A német-brazil elődöntő van a lista második helyén, a harmadik a bronzmeccs, majd a másik elődöntő, a holland-argentin jön a listán. Itthon a jelek szerint sokan kedvelik a német válogatottat, mert az ötödik legnagyobb érdeklődést a G csoport egy meccse hozta, ahol Neuerék Ghánával mérkőztek.
Természetesen egy több mint négy hétig tartó futballtorna alatt akadnak olyan meccsek is, amelyek egyáltalán nem hozzák lázba a közönséget. Ha csak a nézőszámot figyeljük, akkor nem meglepő, hogy a listák végén olyan közvetítéseket találunk, amelyek éjfél előtt kezdődtek, és éjjel kettőig tartottak. Az oroszok Dél-Korea elleni meccsén csak 209 ezer magyar virrasztott (a fele 18-49 közti, fiatalabb tévéző), de a Ghána-USA és a Chile-Ausztrália sem volt olyan vonzó első hallásra, úgyhogy ezek is csak bő 200 ezer honpolgárt szórakoztattak az éjszaka közepén.