Kocsis Tibor: Egy falunapi fellépés nem ciki

Kocsis Tibor interjú Bella Brigivel 2014. december 15-én

Három évvel ezelőtt győzött az X-Faktorban: 2011 decembere óta alig van koncert nélküli szombat estéje, újabb és újabb dalokat készít, az emberek lépten-nyomon rámosolyognak az utcán, és a mai napig eszébe jutnak egykori mentora, Malek Miklós tanácsai. Kocsis Tibor az Origónak mesélte el, hogy mit szól a rosszindulatú kritikákhoz, miért nem beszél nyilvánosan a magánéletéről, és mit szeret a vidéki, kis létszámú haknikban.

Teljesen más az életed, mint az X-Fakor előtt. Mi az, ami hiányzik a múltból?

Nem akarom, hogy nyavalygásnak tűnjön, mert nagyon örülök annak, hogy megismernek és rám mosolyognak az emberek az utcán, persze néha egy-egy percre jó lenne néha észrevétlennek maradni. De ez hamar elmúlik.

Bár nagyon rég találkoztak, jó a kapcsolata egykori mentorával Fotó: Szabó Gábor - Origo

A rajongókkal milyen a kapcsolatod? Van olyan kemény mag, akik országszerte követnek?

Van egy társaság, akik születésnapot is szerveztek már nekem, volt már közös program is, voltam velük bowlingozni. Ők már nem klasszikus értelemben vett rajongók, az egyikük például a Facebook-oldalam adminja lett. Szívesen találkozom és beszélgetek velük, rengeteg koncertre elkísértek már. Mindig őszintén elmondják a véleményüket mindenről, segítő és nem bántó szándékkal.

Olyanok is vannak, akik túlságosan tolakodók, és le kell őket állítani?

Igen, többször is előfordult már, mert mindenki máshová helyezi a határokat. Én mindenkivel próbálok barátságos lenni. Van olyan, aki ezt félreérti. Van egy általam meghúzott vonal, amin belül nem akarok rajongókat engedni, és fura, ha ezt valaki nem érti meg.

Mondasz példát?

Sajnos volt már olyan kemény hangú levélváltás, amire nem vagyon büszke, de érdekes módon nem szakadt meg a kapcsolat, hanem beállt egy normális szintre. Aki elvakultan rajong valakiért, az furcsa módon nem az igazságra és a valódi személyiségre kíváncsi, hanem egy olyan érdekes misztikumot lát körém, ami távolról roppant vonzónak tűnhet. Nekem ezt az ismerkedésnél ki kell szűrnöm.

A napokban debütált új videokliped a Meglepetés című dalhoz, érdekes vizuális trükkökkel. Hogy születetett a forgatókönyv?

Ez a dal még az első lemezemre készült el, de arról végül lemaradt. Volt elég dal, másrészt az Irány az élet! nyáron jelent meg, a Meglepetés pedig inkább télies hangulatú. Végül felkerült a második lemezemre, a klipforgatás pedig most vált aktuálissá. A szöveget én írtam, a zenét pedig Rakonczai Viktor és Rácz Gergő szerezték, velük többször dolgoztunk már együtt korábban is. Nem tipikus karácsonyi zenéről van szó, nincsenek benne száncsengők és aranyporba mártott angyalkák, vagy piros orrú rénszarvas.

Miben új?

A tél hangulatát szerettem volna visszaadni csingilingik nélkül, de vidáman. Meglepetést szerezni jó dolog, és a figyelmesség nem csak karácsonykor fontos. Az egyedi vizuális megjelenítések jelképezik a klipben a meglepetést, apró filmtrükkökről van szó, amik azért látványosak. A hülyéskedés garantált volt, ugyanis a casting director szerepére a barátaimat és a tesóimat kértem fel, hogy vegyenek részt a videóban, ezért volt olyan laza és vidám hangulatú a forgatás.

Minden karácsonyt családi körben tölt Fotó: Szabó Gábor - Origo

Mennyire nehéz beszorítani a hazalátogatást a sűrű programodba? Az oldalad szerint szinte mindennap van fellépésed.

Mivel fontos a családom, próbálom megoldani. A hétvégéken többnyire nincs időm a koncertek és egyéb rendezvények miatt, így többnyire hétköznap utazom haza. Bírom a tempót, sőt élvezem is, hogy ilyen nagy hajrában élek, mindig erre vágytam. Új közönséggel találkozom, új impulzusokat kapok, és ezek a dolgok feltöltenek. Nem érzem, hogy ez elmúlt években rutinná vált volna, nem szoktam meg, hanem megtanultam ezzel együtt élni. Kezdetben furcsa volt a hirtelen nagy érdeklődés, de ma már az életem része.

A sok felkérés ellenére meg szoktad kapni, hogy a médiából nagyon eltűntél?

Míg ment a tévében a tehetségkutató, a csapból is én folytam, sok helyről érkeztünk az emberek életébe, akkor is, ha nem akarták, bárhol belénk lehetett futni, újságban, tévében, reklámfilmben, plakátokon. Ez minden széria alkalmával így van, most is óriási a médiazaj. Ezzel az intenzív jelenléttel senki sem tud versenyezni, csak ha van egy saját tévéje. Nekem nincsen. Mikor véget ért a műsor, egy percre sem álltam meg, sőt, akkor jött az igazi hajtás. Jött a fellépések hada, nyilván kevesebbet találkoztak velem a tévében és az újságokban az emberek.

Tehát nem hiányzik a napi médiajelenlét.

Már akkor megkaptam, 2012 januárjában, hogy nagyon el vagyok tűnve. Pedig érdekes módon az elmúlt években szinte nem is volt szabad szombat estém, és más megkeresések kapcsán a hétköznapok is elég zsúfoltak. Szóval igen, néha szembesülök ezzel a mondattal, de ez természetes, viszont egyáltalán nem érdekel. Összeraktunk két önálló albumot, négy klipet és több mint százezer like-ot. Nem unatkoztam, hanem dolgoztam. És nem fogok csak azért letolt gatyával rohangálni, hogy felkerüljek egy bulvárlap címoldalára. Ennél hosszabb távon tervezek.

Nem unatkozott, sokat dolgozott az elmúlt három évben Fotó: Szabó Gábor - Origo

Több száz fellépésen vagy már túl, biztos nehéz kiemelni egyet, de ha ki kellene, melyik lenne a legemlékezetesebb?

Az X-Faktor egy próbatétel kezdő vagy ismeretlen énekesek számára, akik akkor találkoznak először igazán ezzel a világgal. Hétről hétre beletanultunk, a végéhez közeledve egyre otthonosabban éreztük magunkat a színpadon. Én hittem benne, hogy lesznek más színpadi fellépések is, de gondolni sem mertem rá, hogy az első rögtön az Arénában lesz, több mint tízezer ember előtt. A legnagyobb falat azon a színpadon állni, ahol korábban világsztárok adtak koncertet, és azokon a folyosókon közlekedni, ahol ők jártak. Ezt mind végiggondoltam és megéltem, elképesztő érzés volt, azóta is megérint, pedig később is néhány alkalommal énekeltem ott vendégként.

Mi a helyzet a kisebb létszámú, vidéki koncertekkel? Azokat is ilyen lelkesedéssel tudod végigcsinálni?

Egyáltalán nem azon múlik a dolog, hogy ezrek énekelnek velem, vagy egy kis falunapon vagy iskolai bálon hallgatnak néhányan. Volt egy olyan futballiskolai fellépésem, ahol nem volt túl sok vendég, de a buli végén a vállukon cipeltek körbe a fiúk a teremben. Ha jó a közönség, akkor megteremtik a hangulatot, annak ellenére, ha csak százan, vagy csak ötvenen vannak.

Sokszor megkapják az X-Fakor versenyzői, hogy csak haknikra és falunapi fellépésekre számíthatnak. Erről mit gondolsz?

Minket szeretnek osztani, van jó pár ellendrukkere annak, aki az X-Faktorban vált ismertté, ami totál értelmetlen. Fikázni pedig marha könnyű. A rosszindulatú kommentelők alig várják, hogy mikor jön el a pillanat, amikor le lehet szólni valakit. Némelyik kritikus is elég degradálóan szokta felvezetni a firkálmányában, hogy "megvannak a jövő évi falunapok fellépői". Nem értem, hogy ez miért baj. Az a célunk, hogy eljussunk az emberekhez, és hogyha ezt egy falunapon keresztül tesszük meg, az se nem ciki, se nem szégyellnivaló dolog.

Van sok élőzenekaros fellépésem, klubkoncertem, előkelő helyeken is szoktam énekelni, de emellett igenis vannak olyan rendezvények is, ahol lehetséges, hogy mi vagyunk az egyetlen fellépők az évben. Egy kis faluban mindig várnak, és rengeteg szeretettel fogadnak, amit a produkciójával az ember igyekszik meghálálni. Én ezt jó dolognak tartom, és pont nem érdekel, ha ez valakit zavar.

Nem szégyellnivaló kis közönség előtt fellépni Fotó: Szabó Gábor - Origo

A kapott kritikákra vissza szoktál vágni, vagy inkább magadban tartod a véleményed?

Nem szeretem az igazságtalanságot, ezért nem is nagyon olvasok kommenteket, rühellem a gonoszságot. Ha a rajongói oldalamra ír valaki negatív kritikát, ami gyakran előfordul, akkor nem szoktam kitörölni, inkább válaszolok. Ezt vagy irritálóan kedvesen, vagy egyáltalán nem kedvesen teszem, szerintem csak ezzel lehet hatást elérni. Nem akarok meggyőzni semmiről senkit, csak a céltalan beszólogatásnak nem látom értelmét. Egyébként megszoktak védeni a rajongók, úgyhogy rendszerint nagyon rosszul jár az, aki ott mocskolódik. A múltkor valaki befikázott az Instagram-oldalamon, hogy mennyire gyűlöl. Visszaírtam, hogy én is nagyon kedvelem, hadd egye a penész.

Csak online jönnek a rosszindulatú megjegyzések, vagy az utcán is beszólnak?

Élő szóban még nem volt rá példa, ezek a rosszindulatú emberek szeretnek az arctalanság mögé bújni, sok esetben kamuprofillal mondják a véleményüket.

Van olyan mondat, ami tényleg bántott?

A múltkori X-Faktor vendégszereplésem után olvastam egy cikkben, hogy megvannak a jövő év falunaposai, akik folytatják menetelésüket Kocsis Tibor útján a teljes érdektelenség felé. Tudod, ez nagyon rosszul esett, mert nemcsak nekem, de a fiatal versenyzőknek és a műsornak is beszól. Szerencsére nekem nincs időm és igényem arra, hogy minden szombat este a tévé előtt üljek órákon át, és aztán fikagombócokat dobáljak a mezőnyre vagy bárki másra, és ezt szánalmasnak is tartom. Ezt a műsort évek óta rengetegen követik, és az efféle kritikus a nézőket, emberek millióit is lenézi. Egy tehetségkutató műsor egy lehetőség, amit kínál, azzal évente két-három előadó tud élni. Az előadói pálya nem egy laza piknik. De az elmúlt évekből jó páran vagyunk a szakmában, és azon dolgozunk, hogy egy életpályát építsünk.

Említetted, hogy nemrég visszatértél a show-ba. Nem remegett nagyon a lábad a mentorok előtt?

Mindig megremeg a lábam, mielőtt kiállok a közönség elé, ezen a színpadon ez különösen igaz. Akiben nincs némi drukk a fellépése előtt, az belefásult. Bár a mentorok nem mondanak az extra vendégekről kritikát, de pontosan tudom, hogy kíváncsian várják, ki mit csinál. Izgalom még a legkisebb színpadra lépés előtt is van bennem, ez természetes és inkább hasznos. Talán ez így van rendjén, és addig érdemes csinálni, míg az ember azt érzi, hogy tétje van. Az aggódás egyébként nem tart hosszan, mire felmérem a terepet, a közönség hangulatát, addigra elmúlik, nagyjából az első dal közepe tájékán.

Egykori mentoroddal, Malek Miklóssal tartod a kapcsolatot? A friss klipet elküldted neki?

Egy ideje nem beszéltünk, de nem azért, mert nem vagyunk jóban, hanem mert ő Los Angelesben él, ami nincs itt a sarkon. Az első lemezemre írt egy remek dalt, amit a mai napig énekelek, és nagyon szeretek. Amikor hazalátogat, mindig leülünk beszélgetni egy kávé mellett. Nagyszerű énekes és remek dalszerző, aki több hangszeren is játszik, mindig nagyon adtam a szakmai véleményére, és ez sosem változik meg. Örökre hálás vagyok neki, mert hitt bennem, és rengeteget segített és tanított.

Voltak olyan tanácsai, melyek a mai napig eszedbe jutnak?

Persze, több olyan mondat is van, amik időről időre eljönnek a múltból. Sok szakmai tanács meg néhány remek apáskodó mondat, például az, hogy nagyon sok folyadékot kell inni, mert az fontos az énekhangnak. És nem a fellépés napján, hanem előtte való nap. Az édesanyja énektanár, sok hasznos instrukciót adott át nekem Miklós. Ő mutatott be a nővérének, akivel több közös fellépésünk is volt, tehát neki köszönhetem a Malek Andreával való jó kapcsolatomat. És így azt a gyönyörű duettet is, ami a második lemezemen kapott helyet.

Néha szeretne észrevétlen maradni Fotó: Szabó Gábor - Origo

A nőügyekről tudatosan nem nyilatkozol?

Sokszor megkérdezik, hogy párkapcsolatban élek-e, és én nagyon tudatos vagyok azzal kapcsolatban, hogy erről a témáról sohasem nyilatkozom. Ez egy olyan szféra, amit megtartok magamnak, és ahogy egyre többször kérdezik, egyre érdekesebbnek tűnhet. Nem kívánok egy viszonnyal vagy egy kapcsolattal szerepelni, mert ez könnyen visszaüt. Valaki szívesen beszél az aktuális szereleméről, aztán meglepődik, ha a kívánatosnál jobban elmerül a sajtó az életében. Ez egy olyan ajtó, amit ha kinyitsz, már nem lehet többé visszazárni. Ezzel az eggyel zárkózottabb vagyok. Én elvagyok tökéletesen a bőrömben, annyit tudok mondani, hogy nagyon a helyemen érzem magam, és ezen kívül bármi másról szívesen mesélek.

Közeledve az év végéhez már biztosan tervezed a következőt. Mik a célok 2015-ben?

Nekem még nagyon is tart ez az év, szombaton adventi koncertet adunk Wolf Katival és Polyák Lillával, az Auchan szervezésében egy jótékonysági turnén is részt veszek még karácsony előtt, a hátrányos helyzetű gyerekek támogatása a cél. Utána lesz ugyan egy kis pihenés a családdal, de aztán megindul a szilveszteri őrület. Általában a január nyugis, akkor fogom átgondolni, hogy milyen megjelenéseket tervezek az évre, a fejemben már több dal is van.

Családi körben, otthon töltöd idén a karácsonyt?

Soha nem hagytam ki, az elmúlt három évben sem, hogy hazamenjek a szeretteimhez ünnepelni. Vannak gyerekek a családban, nekik óriási élményt jelent a díszes fa és az ajándékok bontása. Akkor igazán jó a karácsony, ha vannak gyerekek is, akik csillogó szemekkel megélik az izgalmat. Én, és a két testvérem is ilyenek voltunk, szívesen emlékszem vissza ezekre a gyerekkori estékre. Felnőttként az ember már el-elfelejti, hogy milyen jó érzés ez, én szeretem évről évre átélni.

Szoktál újévi fogadalmat tenni éjfélkor?

Minden évben szoktam, de rájöttem, hogy nem szabad konkrétumot mondanom, mert azokat nem igazán sikerül betartani. Szilveszterkor inkább azt fogom kívánni magamnak, hogy minden menjen ugyanebben a kerékvágásban tovább, a következő év is legyen ilyen eredményes és sűrű. "Élj a mának"-típusú ember vagyok, aki szereti, ha zajlanak az események, nem nagyon tervezek előre, inkább a pillanatot élvezem.