A Star Wars: Lázadók a Star Wars III. rész: A Sith-ek bosszúja után 14 évvel és a Star Wars IV. rész: Új remény előtt 5 évvel játszódik, a Lázadó Szövetség kezdeti éveit meséli el, miközben a Birodalom kiterjeszti önkényuralmát az egész Galaxisra. Volt szerencsénk premier előtt megnézni az első, egyórás epizódot, ez alapján a klasszikus trilógia kedvelői örülhetnek majd inkább, ugyanis a Cartoon Network-féle animációs sorozattal ellentétben az új széria sokkal inkább kötődik az 1977-es filmhez, annak hangulatában, elemeiben, cselekményében és karaktereiben egyaránt.
A Star Wars: Lázadók egy helyi vagány srác, egy magában lázongó siheder kalandjait követi nyomon, aki a lázadók egy kis csoportjához, a Szellem hajó legénységéhez csatlakozik, hogy közösen küzdjenek a gonosz Galaktikus Birodalom ellen. Ismerős? A rajzfilmben ő Ezra Bridges, az elsőként látott SW-filmben pedig Luke Skywalker. Már az első percekben látott bolygó, a Lothal is épp annyira reménytelen, sivár, sivatagszerű, mint a Tatuin volt, ahol az egész saga elkezdődött, az alapsztori és pár fordulat pedig annyira hasonlít az Új reményre, mint az egyik birodalmi rohamosztagos a másikra.
Dave Filoni rendező-producer nyilatkozta is, hogy mekkora hatással volt rá az első film, mennyire megváltoztatta az életét: nos, ez a gyerekkor óta tartó mágikus vonzódás erősen tükröződik a Lázadók első részén. A párhuzamok annyira nyilvánvalóak, hogy már-már mulattatóak is egyben: a Szellem nevű ütött-kopott űrhajó, amellyel a kis csapat vagánykodik, igencsak emlékeztet a Millennium Falconra, csak épp nem romlik el a hiperhajtóműve. Az eleinte arisztokratikusan hűvös Sabine Wren pedig nagyjából Leia hercegnőnek felel meg, és biztosak lehetünk benne, hogy fiatal, csibész főhősünk előbb-utóbb belehabarodik, mint Luke Leiába.
A párhuzamoknak ezzel nincs vége. A kis csapat éppúgy csapdába kerül, mint az eredeti grupp, csak nem a Halálcsillagon, hanem egy hatalmas csillagrombolón. A Lasan bolygóról származó nagydarab csapattag, Garazeb „Zeb" Orrelios nem vuki ugyan, és emberi nyelven is tud beszélni, de behemót karaktere nagyban emlékezet Csubakkára. Han Solo helyett egy jedit kapunk ezúttal, Oola helyett pedig egy másik twi'lek fajú nő, Hera Syndulla tűnik fel, ő az űrhajó pilótája. És természetesen van űrsakkasztal is a hajón, amivel egykor Csubakka és R2-D2 játszott, és felbukkan hologram formájában Obi-Wan Kenobi. A figurát nemcsak odahányta a grafikus, egyszerre emlékeztet Alec Guinnessre, illetve a nála jóval fiatalabb Ewan McGregorra, aki szintén hozta Kenobit.
Rengeteg a szándékos utalás az első filmre
Az első részben van egy épp olyan üldözős jelenet, mint amilyet az Endor holdján láthattunk, és akad kiszabadítás is, továbbá olyan börtönblokk, amelyben Leia sínylődött Vader nagyúr foglyaként. Van, ami nem változik: meglehetősen oktondiak, együgyűek a rohamosztagosok is, épp olyanok, mint amilyenek az első filmben feltűntek. Ezzel a rengeteg egyezéssel a stáb nyilván a mai harmincas-negyvenesek nosztalgiájára igyekszik építeni, egyben próbálja jelezni, hogy ez nem a klónháború kora, hanem nagyjából az az időszak, amikor a kis Luke még a Tatuin végtelen homokdűnéin játszik kislapáttal és Tie-vadász formájú homokozóformákkal. Ha már a Tie-vadászt említettem, ebből is van bőven az első epizódban, és az Inkvizítor saját űrhajója olyasmi lesz (képen már láttuk), mint Darth Vaderé volt. Sőt ő maga is talpig feketében van, mint Luke apja, és úgy is néz ki, mint ő maszk nélkül, a Jedi visszatér végén, csak épp vékonyabb fejjel.
Itt az első hét perc
Moziban ülve a részletes grafika néha feledtette, hogy nem élő szereplős sztorit, hanem animációt látunk – de ettől függetlenül várjuk a régóta beígért, színészekkel felvett SW-sorozatot is. Az amúgy nem túl komplikált, de nyilván kicsiknek szánt sztori egy percre sem ül le, nincsenek 10-20 másodpercnél hosszabb moralizálások, filozófiai eszmefuttatások, az egész úgy pörög, mint az ewokok falva az Endor holdján tartott győzelmi bulin. Ewokok ezúttal nincsenek, de rodianok fel-feltűnnek (ilyen volt egykor Greedo, akit Han kinyírt a kantinban), látunk kalapácsfejű lényt is, mint Mos Eisley kultikus krimójában, a cukiság pedig egy kicsi, még gyerekkorban lévő vuki formájában jelenik meg, aki kissé olyan, mint egy elcseszett moncsicsi a nyolcvanas évek elejéről. De legalább nem énekel közben Ullmann Mónika!
Ez a sebes tempó kell vélhetően a mai 8-10 éveseknek, hogy a képernyő előtt maradjanak, és összességében elmondható, hogy jól fog szórakozni a célba vett 8-14 éves, fiatal korosztály, és valamennyire a felnőtt, SW-univerzumhoz kötődő néző is – hiszen még a régi zenei motívumok is felcsendülnek néha. Látszik, hogy a Disney szakemberei nem unottan szotyiztak a Star Wars-jogok 2012-es felvásárlása óta, rendesen dolgoztak.
Dave Filoni - executive producer
Élete álmát valósította meg, amikor George Lucas felkérte arra, hogy társrendezőként irányítsa a Lucasfilm Animation Csillagok Háborúja: A klónok háborúja filmet. A sorozat, amely a Csillagok háborúja II. rész: A klónok támadása és a Csillagok háborúja III. rész: A Sith-ek bosszúja közötti időben játszódik, elérte az iparágban ritkaságszámba menő 100 részt, és 2013-ban Emmy-díjjal jutalmazták a kiemelkedő animációs műsor kategóriában.Magyar hangok
• C3PO - Józsa Imre