Sandokan Trabanton menekült a Hiltonba

Ki találta ki a Skála Kópét, és miért evett havat Isaura gyereke a ferihegyi repülőtéren? Melyik volt az első magyar reklám, amely áttörte a határokat, és hogyan népszerűsítette a Skálát Puskás Ferenc, Kabir Bedi, Tony Curtis? Dr. Takács Ildikót, a Magyar Reklámszövetség örökös tagnak választotta a múlt héten (ketten vannak összesen), az Origónak idézte vissza a hetvenes-nyolcvanas éveket. Cikkünkben számos olyan reklámfilm található, amely 25-30 éve nem ment tévén, és máshol sem fellelhető.

Csak nem egy eredeti Skála Kópé látható itt az előtérben?

Ő az, van még egy ilyen figuránk, bár kissé viharvert, a haja is leesett. Kulcstartón, esernyőn is szerepelt, játék baba készült belőle, trikóra is nyomtattuk, imádták a gyerekek. Több ezret gyártottak ezekből, mi rendeltük meg, mi adtuk az alapanyagokat, mert akkoriban még nem voltak merchandisingcégek itthon.

Takács Ildikó, Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke Forrás: MRSZ

A korszak meghatározó reklámfilmjei voltak a Skála anyagai, ezekre mindenki emlékszik, aki élt a hetvenes-nyolcvanas években. Ki felelt ezekért?

Én százötven-kétszáz reklámfilmet gyártottam életem során, Sas István rendezte a legtöbbet. A Skála-csapat volt az első olyan itthon, amely szinte naponta kihasználta a televíziós reklámblokkokat, és nagyon jó kapcsolatunk volt a Magyar Televízió kereskedelmi irodájával. Varga György volt a kereskedelmi igazgató akkoriban, szinte megtanította nekünk, hogyan működik a tévéreklám. Én 1974-ben kerültem a Skálához, akkor vezettük be a márkát a tévében, a Skála-kedd és a Skála Kópé csak később jött. Külön csapat dolgozott a reklámokon, dr. Décsi Gyula volt a kreatív igazgató, sajnos már nincs köztünk. Nagyon művelt ember volt, sokat élt Kanadában. A rajzokat Toma, Sas Pista egy munkatársa csinálta, a zenéket pedig Rusznák Iván szerezte.

Mindenki emlékszik a Skála Kópéra, aki itthon élt a nyolcvanas években

Demján mint Skála-vezér beleszólt ebbe a munkába?

Mi kitaláltuk a szöveget, a koncepciót, Sas Pista megcsinálta a storyboardot. Demján úr rábólintott. az ő engedélye nélkül nem csináltam semmit. Mi szisztematikusan dolgoztunk Demján Sándorral, aki abszolút részt vett a reklámok készítésében. Ő amúgy 43 éve a főnököm. Én 1970-ben jöttem haza, előtte külföldön, Ausztriában sportoltam. Ott sok mindent tapasztaltam, majd Angliában, egy PR-akadémián tanultam. Akkor németül már jól tudtam, megtanultam közben angolul is, majd a Coopturistál dolgoztam, onnan hívott át Demján úr a Skálához. Akkoriban az import termékeket nem nagyon lehetett reklámozni, de azért mi megtettük, meg is róttak miatta. Rengeteg reklámot gyártottunk, de volt 100-150 akciónk is évente. Osztályvezetőként kerültem az áruházlánchoz, majd marketingigazgató lettem. A reklámokért az egész csapat kiváló dolgozói kitüntetést kapott a Skálában, én vezettem őket, nagyon kellemes emlékeim vannak.

A legelső Skála-reklám

Volt olyan film, amire azt mondta Demján Sándor, hogy rossz, és nem mehet tévébe?

Persze, volt, ami nem felelt meg az ő ízlésének, nem az ő koncepcióját látta viszont. De én mindent megbeszéltem vele.

A Skála Kópé figurája mellett volt más ötlet? Valamilyen állat például?

Nem, nem kellett más kabalafigurával versengenie. Egy fehérvári grafikus találta ki a nevet, a Skála Kópét, arra dolgozott dr. Décsi Gyula kreatív szövegeket, erre született a zene, és így tovább. Amíg én ott voltam a cégnél, végig mentek a reklámok, majd megalapítottuk a Skála Reklámstúdiót, amely a Magyar Hitelbanknak is dolgozott. Ez már a nyolcvanas évek.

Skála-reklámok a régmúltból

A „keddtől keddig" szlogen válasz volt a Centrumhétfőre?

Igen. A két cég ugyan vetélytárs volt a piacon, de nagyon jóban voltunk velük. Összejártunk ebédelni az akkori vezetőkkel, egyeztettünk. De voltak azért fricskák, mi a skálás Mikulás-lányokat odaküldtük a Centrum elé, ők pedig a buszukat a Skála bejáratához állították, hogy elvigyék a vásárlókat. Kisebb, kulturált, kedves vetélkedés volt ez, nem élet-halál harc.

Lehetett mérni akkoriban a reklámok sikerét?

Hogyne! A főnök mindet ellenőrizte, melyik milyen siker volt. Ha nemzetközi napok voltak, akkor például megnéztük, hogy ment nálunk az eladás, hogy ment a Centrumnál épp akkor. Más volt akkoriban a nézettségi adatszolgáltatás is, de dolgoztunk piackutató cégekkel, amelyek mérték, mely reklámot hányan nézték.

Az öt-hat milliós nézettség sem volt ritka.

Igen, csak egy csatorna volt. De tegyük hozzá, hogy az MTV-s Varga Gyuri rengeteget segített a szakmának, nagyszerű ember volt. Akadtak persze ellenségei neki is, és voltak reklámok, amelyek nem mehettek képernyőre.

Miért? Melyek ezek?

Volt egy filmem, ami Cannes-ban díjat nyert: egy halászléreklám. Világsikerű film volt, de harcos-erőszakos jelenetek miatt nem engedték vetíteni itthon, pedig szerintem kedves képek, akciók voltak, egyfajta országimázsfilm. Szintén tiltva volt itthon a Paciencia nevű hajnövesztő szerről készült reklámfilmünk. Azzal a szlogennel hirdettük, hogy „a világ két táborra oszlik: van, aki használja, van, aki használni fogja". Ez viszont nem mehetett adásba itthon, mert akkoriban a „két tábor" erősen áthallásos volt, a kapitalizmus és a szocializmus küzdelmére utalt. Cannes-ban is bemutattuk. Ezt amúgy nem rendelte meg senki, mi találtuk ki, persze ezt is Sas Pista rendezte.

Titkosügynök és egy felejthetetlen zene

Nagy neveket is megnyert magának a Skála. Puskás Ferenc hogyan került a képbe?

Nagy barátságban volt Demján úrral, a filmet a nagy Skálában vették fel, ott, ahol ma az Allee van. Öcsi nem kért egy fillért sem, a filmet pedig nagyon szerették a nézők. Nagy szervezés nem is kellett hozzá, mindent hamar megcsináltunk Pistával – vele amúgy rengeteget vitatkoztunk, de soha nem haragból, hanem mindig az ügy miatt. Komjáthy Ági volt sokáig a cég arca, utána Hajós Jutka, majd egy szépségkirálynő. Mindig voltak arcaink. Komjáthy Ági ma feleség, két gyerek anyja, vele még megvan a kapcsolat.

A Skála Kópé és Puskás Öcsi

Az élő medve hogyan került az áruházba? Ma, gyanítom, az állatvédők nem engednék.

A téli vásárra kivittünk egyet, béreltük a cirkusztól. Csenterics Ági csinálta ezt a kisfilmet, ő az MTV rendezője volt. Nem volt veszély, ott volt a gondozója, láncon volt az állat. Édes volt, megetettük, nem csinált bajt.

A Mexikópé jó ötletnek tűnt, de a sors hamar kinyírta a figurát. Erre hogyan emlékszik?

Sajnos le kellett vennünk, hamar kirepültünk az 1986-as mexikói futballvébéről. Tüneményes reklám volt, de csak a vébé előtt tudtuk adni. A szovjetek elleni 0-6 után megszakadt a szívünk, nem tudtuk tovább vetíteni.

Sandokan-pólós, Skála-sapkás fiatalok adnak virágot Sandokannak

És Sandokan hogyan került Budapestre, a Skálába?

Őt Varga Gyurival közösen hívtuk meg, ő az MTV oldaláról, én skálásként. Akkora sikere volt, hogy a Skála parkolója dugig tele lett, a nagy tömeg miatt pedig nem tudtuk a bérelt, gyönyörű limuzinnal felvinni a Várba, a Hiltonba Kabir Bedit. Úgyhogy a főnök végül a tűzoltólépcsőn menekítette ki az épületből, és egy kolléga Trabantján vittük el végül a szállodába. De itt járt O. W. Fischer is, aki a Nem kell mindig kaviárban Thomas Lievent alakította, ő is ment a tévében akkoriban. (Sandokan budapesti akciója itt látható - a szerk.)

Tízezres tömeg a Skála parkolójában, Sandokant akarta látni a nép élőben - még az épülettetőn is álltak páran

Isaura, azaz Lucélia Santos is itt járt, a Skálánál is forgattak vele. Róla van emléke?

Persze, borzasztó nagy siker volt akkoriban a Rabszolgasors, minden utca kiürült, amikor ment. Repülővel vittük Halasra, a csipkegyárba, ahol több asszony jött adakozni, hogy szabadítsuk fel őt, de persze nem fogadtuk el a pénzt. Elvittük a színésznőt a Skálába, dedikált is. Nem igazi reklámfilm készült, mert az milliókba került volna, hanem egyféle referenciafilm lett belőle. Sandokan főzött az MTV-ben, ahogy Isaura is. A legédesebb viszont az volt, hogy amikor leszállt a repülő, baromi nagy hó volt Pesten: odarohant Lucélia gyereke, aki Brazíliában soha nem látott még havat, és elkezdte kajálni, azt hitte, fagylalt.

Isaura Magyarországon: tényleg gyűjtöttek a felszabadítására?

Tony Curtis is felbukkant skálás filmben. Vett is valamit?

Demján Sándor nevében hívtuk meg, amikor nyílt a Skála Metró. Curtisnek akkoriban nem volt sok haja, utána ültettek be neki hajhagymákat. Ott volt minden magyar filmes gyártó, rendező. Ma már ez óriási pénz lenne idehívni ekkora sztárokat, de akkoriban az MTV és a Skála közösen fizették őket. Érdekes világ volt, briliáns figurák jöttek ide, a magyar ember meg nagyon hálás volt akkoriban a nagy sztárokért.

A Skála Kópét feltámasztották később, jó ötlet volt ez?

Ez a kétezres években történt. Én őszintén megmondtam az új vezetésnek, hogy odaadjuk a jogokat, de nem lesz sikeres. Más volt a társadalmi közeg, más időszak, nem is lett sikeres. Sas Pistát keresték meg vele, de más gazdasági világ volt, és a társadalom is sokat változott. Én is másfelé jártam: 1989-ben alapítottam meg Demján segítségével itthon a Young & Rubicam hazai leányvállalatát, ez volt a második ilyen itthon. Én 1993-ig vezettem ezt a céget, 1988-ban pedig megalapítottam a Reklám Világszövetség magyar tagozatát. Ez rengeteget segített abban, hogy a magyar reklám nőjön, fejlődjön. Medgyessy volt akkor a miniszterelnök-helyettes, a komplett szakmát meg is hívta a Parlamentbe. Én három cikluson át voltam a Világszövetség alelnöke, egyedüliként Kelet-Európából. Nagyon szép emlék, sok utazással. Az utakat nekünk kellett kitermelni, mindenért meg kellett dolgozni. Két nagy konferencia volt itthon, ezek nagyon sikeresek lettek. Ezek tényleg nagyot szóltak, és az a gyönyörű, hogy a szakma összefogott, egységes volt. A konferenciákat a Parlamentben, a felsőházi teremben rendeztük, nagy részvétellel, és nemzetközi hírünk lett tőle. Jelentős happeningek voltak.

Diszkrét vetkőzés és táncoló, bugyis nők a reklámokban

Melyik volt az első magyar reklám, amely áttörte a határokat?

A Tungsram járt az élen ezen a téren. Nem igaz, hogy a rendszerváltás körül tört ki a magyar reklám a határok mögül, mert korábban sikeres mozireklámok is voltak. Tanítottam jó ideig reklámtörténelmet, és akkor is sokat meséltem erről: Magyarországon már a világháborúk előtt is volt reklám, úgyhogy az tévhit, hogy csak a nyolcvanas években kezdődött.

A 18-49-es célcsoportot azért favorizálják sokan, mert 18 év alatt a legtöbb embernek nincs saját keresete, 50 fölött meg rugalmatlan, ugyanazt a terméket veszi, így nála a reklám jobbára hatástalan. Erről mit gondol?

Nem értek ezzel egyet, vitatkoztam is sokat. A kereskedelmi tévék berögzültek ebbe, pedig ötven év fölött is sok impulzust keresnek az emberek.

A TV2 átállt 18-59-re.

Nagyon jól tette, üdvözöltem a döntésüket. Én ugyan márkahű ember vagyok, nehezen változtatok, de ötven fölött is váltanak sokan.

Bikinis nők és Trapper Kord

Milyen ma a magyar reklám híre a világban?

Jó, de ez nem ment könnyen. Az önszabályozó testületért én sokat harcoltam, erre nagy szükség volt. A szakma szerencsére igen összetartó volt, amikor a nemzetközi piacra elkezdtük kivezetni a magyar reklámokat még 1988 körül. Nagyon fontos volt, hogy politikától függetlenül, egyértelműen egy irányba húzott a szakma itthon. Engem pedig soha nem az motivált, hogy mennyit keresek, hanem az, hogy maradjon nyoma a munkánknak. A Skála és a Young & Rubicam pedig beírta magát a reklámtörténelembe.

Takács Ildikó a díjjal MRSZ

A magyar ember a legutóbbi statisztika szerint napi öt órát tévézik. Ön mennyit?

Nem tévézek sokat, de a reklámokról nem kapcsolok el, az örök szerelem marad. Lesz is egy nagy kampány a reklámért hamarosan, mert tudatosítani kell a nézőben, hogy ha üres a blokk, akkor nincs pénz, ha nincs pénz, nincs műsor, film, sorozat. Ha a stadionban nincs reklám, ott nincs sportközvetítés sem.

További reklámok a hatvanas-hetvenes évekből

Korai Skála-reklámok, hatvanas évek

Téli Skála-reklámok