Nyolc dolog, amit nem tudott A Tenkes kapitányáról

Budapest, 1963. július 4. Szabó Gyula (Buga Jakab), Zenthe Ferenc (Eke Máté, Tenkes kapitánya) és Pécsi Ildikó (Rózsa, a cigánylány) Örsi Ferenc: Tenkes kapitánya című TV-játékának forgatásán a budapesti Farkas-hegyen, ahol Fehér Tamás rendező irányításával többrészes ifjúsági kalandfilm forgatását kezdték meg. Az első részletet ősszel vetítik, a film több mint 10 részes lesz. MTI Fotó/MOKÉP

1964-ben, vagyis több mint ötven éve indult a Magyar Televízió első sorozata, A Tenkes kapitánya, amelyről azonban az átlag néző ma sem tud sok részletet. Mennyi benne a történelmi hűség? Mi alapján nevezték el a labanc katonákat? Melyik együttes viseli a zeneszerző nevét? Mindenre válaszolunk.

1. Ez volt a Magyar Televízió első saját gyártású sorozata. 1963-ban készült, egy évvel később mutatták be, 1965-ben pedig egy rövidített változatot, egy kétrészes mozifilmet is készítettek belőle – később ez jelent meg videokazettán is.

2. A téma ellenére a sorozatban kevés valós történelmi alakot idéztek meg, de azok szerepe sem felel meg a valóságnak. A történet 1704. május 10-én indul, a sorozatban kuruc brigadérosként bemutatott Béri Balogh Ádám azonban ekkor épp a labancok pártján állt (császárpárti apósa miatt kezdetben ingadozott a két tábor között), és a brigadérosi kinevezést is csak évekkel később kapta meg. Hasonlóképp, a „Bottyán apánk”-ként emlegetett Bottyán János (Vak Bottyán) is csak 1705-ös dunántúli hadjáratával alapozta meg katonai hírnevét.

Szabó Gyula, Zenthe Ferenc és Pécsi Ildikó A Tenkes kapitányában Forrás: MTI

3. Van legalább egy jelenet, amely abban az időben biztosan nem eshetett volna meg, mégpedig amikor a tizedik részben a kurucok lövésekkel oltották el a labanc katonák fáklyáit. Akkoriban a pisztolyokat is főleg a közelharcban használták, és a messzebbre hordó muskéták pontossága is bőven hagyott kívánnivalót maga után.

4. A Tenkes kapitánya írója, Örsi Ferenc tizenegy évig szolgálta az állambiztonságot, 1960 és 1971 között Háy Gyula és Szűcs Ferenc fedőnéven jelentett más művészekről. Kezdetben még csak „társadalmi kapcsolatként” tartották számon, 1961 novemberében azonban beszervezték informátornak, így sorozatbeli kollégái tevékenységéről is beszámolhatott.

5. A jellegzetes főcímdal – amelyet a PASO feldolgozott, és a Bëlga is beépített a Nemzeti hip-hop című számába – Vujicsics Tihamér munkája, akiről a délszláv népzenei hagyományokat őrző Vujicsics együttes is elnevezte magát.

Zenthe Ferenc már a Rákóczi hadnagyában is kuruc volt Forrás: MOKÉP

6. A zeneszerzőnek a halála sem volt hétköznapi, az akkori csehszlovák légitársaság egyik gépén ült, amely leszálláshoz készülve egy Damaszkuszhoz közeli hegyoldalba fúródott. Mint később kiderült, a reptéri irányítás a tengerszinthez mért magassági adatokat adta meg, a pilóták azonban ezeket a leszállópályához viszonyították – a két adat között több száz méter eltérés volt.

7. A labanc katonák többségét az őket alakító színészekről nevezték el, miután valamilyen formában németesítették a nevüket. Így lett Kibédi Ervin karaktere Erwiner, Horkai Jánosé Horkmajer, Besztercei Pálé pedig Bisteritz – a legmókásabb azonban talán Madaras József esete, hiszen az ő figurája a vezetéknév egyszerű tükörfordításával lett Vogeller.

8. A sorozatra – első ilyen jellegű vállalkozásaként – még igen szűkös költségvetést írt elő a Magyar Televízió, így a látványosabb, sok statisztát igénylő csatajeleneteket például egy tíz évvel korábbi filmből, a Rákóczi hadnagyá-ból vágták be az alkotók. A jelmezekkel nem volt gond, hisz a film szintén a Rákóczi-szabadságharc idején játszódott, sőt Zenthe Ferenc is ugyanúgy szerepelt benne.

És egy bónusz a végére, a képet a siklósi várban lévő kiállításon készítettük:

Forrás: Origo