Nem tudják, hogy mibe vágnak bele. Amikor a Híradó főszerkesztője voltam, 150 emberrel állítottuk elő a napi fél órát, meg az esti kiadásokat. Ebben a 150-ben mindenki benne van, aki akkor a felügyeletem alatt dolgozott. A világ legdrágább vállalkozása a híradózás, pláne napi 24 órában, de ma mindenre van pénz, ha a politika úgy akarja. De hol vannak azok a személyek, akik csinálják majd a napi hírfolyamot? Sokan leírták már, hogy 2-3 százalék lehet legfeljebb egy hírtévé nézettsége.
Még egy sporttévét is tervez a közmédia? Nehezen tudom visszafogni a nevetésem, hiszen ott a Sport1, a Sport2, a SportM, a Digisport, az Eurosport 1, az Eurosport 2, a Sportklub. Tízmilliós országban túl sok, és mindegyiken van bőven beszélgetés, élő műsor: mit ad majd az állami sporttévé?
A nézők már rászoktak az RTL-re, a TV2-re, a sporttévére, vagy – mint én – a tematikus csatornákra, borzasztó nehéz lenne átszoktatni őket másra. Aki az ATV-t nézte eddig, nem az M1-et fogja követni, hacsak olyasmivel szolgál, amit eddig nem látott. Nincs is ott senki már a régi szakemberekből, de igazából nem is érdekel. Sem képernyősök, sem rutinos háttéremberek sincsenek. Jött egy új generáció, csinált egy új híradót, de én ezt ámokfutásnak gondolom.
1974-től külsőztem, 1978-tól voltam belső munkatárs 1997-ig, persze van véleményem. Hét csatornát működtetni nincs értelme, még akkor sem, ha olyanok lennének, mint amilyenek régen voltak, amikor még volt tekintélyük, és kiváló műsorokat is adtak. Ezek közül több Cannes-ban nyert, fesztiváldíjakat kaptak, csodálatos remekművek készültek. Ilyen ma nincs, és a közszolgálati médiát nem véletlenül nevezik állami tévének, állami rádiónak.
Több mint harminc évet voltam hírműsorokban, sőt most is ilyenben dolgozom, és nagy hírkedvelő, hírfogyasztó vagyok, de a nemzeti egyes csatornát erre feláldozni nem jó ötlet, nem is ez lenne a feladata. Tényleg minden pillanatban híreket fogyasztok, de a hírtévévé váló M1-et akkor sem nézném állandóan, hiszen sok más érdekesség van a világban. Megjegyzem, az ATV fél nyolcas műsora rendszeresen veri nézettségben az M1-ét, sőt Az Este, amely elvileg hírelemző műsor lenne, sokszor alulmarad az ATV-vel szemben.
Régebben a fél nyolcas híradót mindenki nézte, ma ez nem így van. Nem is értem, miért kell erre iszonyatos pénzeket áldozni. Magyarságomban pedig sért, hogy külföldi ember tervezi a stúdióképet horribilis pénzért: meg volt ez pályáztatva egyáltalán? Szerintem háromszázalékos közönségaránynál nem lesz több az új hírtévének. Amikor a Hír24 elindult, azt sem nézték, pedig remek csapat gyűlt össze.
Főszerkesztőként mindig arra törekedtem hírműfajban, hogy hiteles emberek legyenek a képernyőn, olyanok, akik már letettek valamit, akiknek van szakmai, újságírói múltja. Ebben az MTVA-s hírcsapatban azonban nincsenek nagy személyiségek. Ezek a fiatalok mit tettek le? Arról pedig ne is beszéljünk, hogy folyik ott a hírszerkesztés...
Az M3-at mint retroadót viszont, bevallom, én szeretem nézni, a régi filmek, tévéjátékok miatt élvezem. Olyan, mint a Filmmúzeum volt, egy rétegigényt szolgál ki. De az, hogy legyen külön egy állami sportadó, annak sok értelmét nem látom, hiszen van rengeteg sporttévé amúgy is a piacon.
El tudom képzelni, hogy valahol a világban - akár a BBC-példájára - egy ilyen változást pozitívnak lehetne tekinteni. A magyarországit én viszont egy katasztrófának látom, kezdve a 2010-es átszervezéssel, a törvények sorával, amelyek során viták kereszttüzébe került a hazai közmédia. Úgy látom, hogy a régi MTV tökéletes felszámolása volt a cél, illetve az, hogy legalább kétszer vagy többször annyiba kerüljön, mint amit felemésztett a régi közszolgálat. Normatív finanszírozással mindent tisztává lehetett volna tenni, és inkább azon kellett volna vitázni, hogyan lehetett volna olcsóbb. A régi Duna TV például viszonylag kevés pénzből gazdálkodott.
A múlt muzeális értékeinek őrzői lettek idővel a közszolgálati intézmények, a Magyar Rádió, az MTV és a Duna TV. Szerintem ebből semmi nem maradt, totális pusztítást láttam, de még a szakmai alapokat is felszámolták. Nem látok reményt arra, hogy tisztességes közszolgálati rádiózás, tévézés lesz itt, és ideveszem az MTI-t is, mert az is áldozatává vált ennek az ámokfutásnak, amely mögött kizárólag gazdasági érdekek állnak. A maga kulturális értékeiben gondolkodó államnak olyan közszolgálatot kellene létrehoznia, ahol az értékteremtés a fontos, nem a pénz.
Eleve nem lesz olyan nagy nézettsége az M1-nek, mint régen volt, mert az MTV akkor egyedi volt, önmagában állt, versenytárs nélkül. Ma viszont a piacot és minden szereplőjét is bele kell számolni. És akkor itt van még a Petőfi TV: szabad-e egy ilyen kétes vállalkozást Petőfi nevével összehozni? Úgy látom, nem tudják, ki volt ő.
Egy társadalom jó működéséhez értékekre van szükség - de nem kérdezik, nekünk mik azok. Csak a pénz legyen minél több, a kultúra legyen minél kevesebb! Az is tragédia, hogy az archívum sokkal több valóságos értéket tartalmaz, mint ami az elmúlt években létrejött. Az M3-nak viszont valamennyire örülök, hogy nézhetem magunkat, de ezzel is van bajom. A retrónak ugyanis úgy van létjogosultsága, ha a mai, új csatornákon mennének a régi műsorok is. Most a régi tartalmat adó M3 értékhordozó, a többi meg semmi... A Fölszállott a páva-sorozaton túl a közmédia nem mutatott fel mostanában régi kultúrát.
Ötven éve nézi a magyar közönség az M1-et, most átmegy a Dunára a tartalom? Nem tudom, mi a jó benne, talán külföldön több helyen látható... de nem olyan vonzó az M1 műsora most sem. A kultúra, az objektív tájékoztatás, a zene, a tévéjáték, az oktatás mind hiányzik belőle, azaz minden, ami annak idején a televíziót népszerűvé tette. Ha tippelnem kell, akkor 2-3 százalékos lesz az új hírtévé nézettsége. Soknak tartom a hét állami tévécsatornát, kettő elég lenne: az M1 lenne a főcsatorna, az M2 pedig a kultúra és a szórakoztatás tévéje.
Amikor én tévéelnök voltam, minden műsor belső gyártásban készült, külsőben csak a Mafilmtől volt megrendelés. 24 milliárd forint jutott akkoriban a közmédiára, de a reklámkorlátozásokkal együtt én úgy éreztem, hogy nem lehet megfelelő színvonalú tévéket csinálni. Én kértem a felmentésemet 1996-ban, még a kereskedelmi tévék indulása előtt.
Egyetlen közmédia-csatornával indultunk, most egyre több van, de nem tisztességes összehasonlítás a régi korokkal. Nem mondhatjuk, hogy minek a mobil, amikor régen voltak jó asztali telefonkészülékek is! Semmilyen más szektorban nem történt olyan fejlődés az utóbbi évtizedekben, mint az informatikában, így nem tudom megítélni, hogy sok-e vagy kevés a hat-hét köztévé.
Az M3 indulásakor Egerszegi Krisztina, Koncz Zsuzsa, Kovács Kati képe mellett az én fotómmal reklámozták a retrotévét (Koncz Zsuzsa perre is ment, mert engedély nélkül használták az arcképét, Kovács Kati háborgását pedig azzal csillapította az MTVA, hogy betette A Dal című show-ba – a szerk.). A tévések közül csak engem választottak, ami megtisztelő, zrikáltak is a barátok a hokicsapat öltözőjében. Az ismétlésekért persze egy fillért sem fizetnek, de 27 év MTV-s munka után nem akarok perelni, még akkor sem, ha ez már nem az a tévé, ahol én dolgoztam. A Filmalap próbál lépéseket tenni ebben az ügyben.
Nem törődtünk eléggé az MTV-n belül a műsorvezető-képzéssel, úgyhogy látok javítanivalókat. Élveztük, hogy mi csináljuk, és jól csináljuk. A kommunikációs iskolák ma nem adnak rutint, a fülhallgatók pedig megölték a tévés szakmát. Kevés az élő adás, a koncentráció sem olyan fontos, ha mindent meg lehet vágni utólag.
A puding próbája viszont az evés. Ha csak nevet vált a főadó, ha színvonalas lesz a műsorkészítés, akkor nincsen semmi baj, mert a Duna televízió ismert, szeretik is külföldön. Sok helyen jártam a világban, sok országban fogható, Tunéziában például az egyik fő tévé mellett volt rögtön a beosztásnál. Nem a név számít.
Ha eldöntötték, hogy legyen még egy hírtévé, és azt jól csinálják, akkor örülök. Ha létrejön egy állami sporttévé, és Digisport helyett a jó meccsek átjönnek egy olyan csatornára, amit mindenki nézhet, akkor én azt csak ünnepelni fogom. És nem baj, ha több állami csatorna van, mert például az én lányom az M3-at szereti, és ez szerintem tényleg értékközvetítő csatorna.
Március 15-étől sem a Duna TV, sem az M1 nem lesz már a régi, előbbire átmegy több közmédiás műsor, utóbbi egész nap híreket és közéleti-politikai háttérműsorokat ad majd. Ennek médiatörténeti hatása, ha nem is mérhető az 1957-es induláséhoz, az első műholdas adó vagy a hazai kereskedelmi tévék megjelenéséhez, de mindenképp fordulópont, így tematikus héttel készültünk.
Az első részben a hazai televíziózás őskoráról olvashat, a második részben Vitray Tamás, Egri János, Vágó István, Rózsa György és a volt tévéelnök, Szomszédok-rendező Horváth Ádám adomázott az MTV korábbi éveiről. A harmadik részben a nézettséget elemeztük, méghozzá 1998-tól egészen máig. Most arról kérdeztük a régieket, mit várnak az átalakuló közmédiától.
------------------
Vitray Tamást is kérdeztük, de jelezte, hogy nem foglalkozik ezzel a témával, nem is tud részleteket. „Az érdeklődésem abba is maradt. Nincs nekem ezzel dolgom, és nem is nézek sok televíziót" – tette hozzá. Ugyancsak megkerestük Kudlik Júliát, aki nem kívánt semmit mondani.