Van keményebb tévés büntetés a milliós bírságnál

A tévéműsorok korhatáros besorolásáról a legtöbben csak annyit tudnak, hogy a képernyő jobb alsó sarkában látható szám jelzi, hány éves kor alatt nem ajánlott az adott műsorszám megtekintése. De mi alapján dől el, hogy egy valóságshow-t nézhetnek-e tizenhat éven aluliak, miért vetítenek a csatornák véres csatajeleneteket kora este, és mi a legsúlyosabb büntetés, amit a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kirótt a kiskorúak veszélyeztetése miatt? Dr. Vass Ágnes, a Médiatanács tagja többek közt ezekre a kérdésekre is választ adott az Origónak.

Hat kategóriába sorolhatók a műsorszámok

A kiskorúak fejlődését károsan befolyásoló tartalmakat hat kategóriába sorolja a jogszabály. Néhány éve, 2011. január elsején hatályba lépett jogszabály módosítás miatt került be hatodikként a hatos karika, és így ma már el vannak egymástól választva a kifejezetten óvodás és kisiskolás gyermekek számára készült tartalmak, illetve azok a felnőtteknek készült tartalmak, melyeknek üzenete, látványa nem káros senkire. Ilyenek a főzőműsorok, a dokumentumfilmek vagy az utazós szériák.

A korhatárjelölés nélküli tartalmak után a második kategória következik azokkal a műsorokkal, melyek olyan mértékben tartalmaznak félelmet vagy támadó indulatot kiváltó jelenetet, amit a hat év feletti gyerekek képesek feldolgozni. Fontos, hogy ezek a médiatartalmak ne közvetítsenek olyan magatartásmintát, melyen keresztül az erőszak kritika nélkül jelenik meg. Ilyenek a jól ismert egyestés családi filmek, mint a Beethoven vagy a Lassie hazatér.

A Beethoven a második kategóriába tartozik Forrás: Beethoven

A harmadik kategóriába azok a műsorszámok kerülnek, melyek kifejezetten a tizenkét év feletti nézőknek készültek, vagy ha bár nem ők a célközönség, szellemi és érzelmi fejlődésüket nem befolyásolják negatívan. A western-, kaland- , és történelmi filmek ide tartoznak, valamint a katasztrófafilmek, fantasyk és sci-fik, bizonyos bűnügyi sorozatok, mint például a Monk, a Columbo vagy a Rex felügyelő.

A negyedik csoportbaaz olyan akciófilmek, krimik és thrillerek kerülnek, amelyek nélkülözik az agresszió következményeinek részleteit. Azokat a bűnügyi sorozatokat is ide kell sorolni, amelyekben a gyilkosságok, a nyomozás és a boncolási jelenetek drasztikus, túlzó ábrázolása jelenik meg, ezek tizenhatos karikával kerülhetnek adásba, csakis este 21 óra után.

A következő, ötödik kategóriában kapnak helyet az akciófilmek, mint A katona vagy a Törvényre törve, illetve az olyan bűnügyi sorozatok, mint a Gyilkos elmék, a Sikoly és a hozzá hasonló krimik, melyek érzéketlenné teszik a nézőt az erőszak iránt. Ezt a besorolást kapják azon szexuális tartalmú műsorszámok is, amelyek részletekbe menően és naturálisan mutatják be a nemiséget. Az ilyen műsorszám minősítése tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott, és kizárólag 22 óra után kerülhetnek képernyőre.

A Sikolyhoz hasonló filmek este 22 óra után kerülhetnek képernyőre Forrás: Sikoly

A hatodik kategóriába a kiskorúak számára jelentős káros tartalommal bíró műsorszámok kerülnek, elsősorban pornográf és szélsőséges erőszakot ábrázoló tartalmak. "Ezek a műsorok lineáris médiaszolgáltatásban, azaz hagyományos televízió csatornákon nem tehetők közzé, ezért a tévéújságokban nem szerepelnek, nem kerülhetnek képernyőre a műsorkínálat részeként, csak és kizárólag lekérhető szolgáltatásként, például videotárakból. Itt találkozhatunk hatos kategóriába sorolt műsorokkal, de ebben az esetben is gondoskodnia kell a médiaszolgáltatónak vagy a műsorterjesztőnek olyan hatékony műszaki megoldásról, amelyek megakadályozzák, hogy ezeket a műsorszámokat a kiskorúak elérjék" - magyarázta Dr. Vass Ágnes.

Nagyjából 140 műsorszolgáltatót figyelnek meg

Egy speciális szoftver, az IRIS rendszer figyeli a műsorfolyamokat huszonnégy órán keresztül, beleértve a reklámokat és a műsorajánlókat is. "A hatóság munkatársai által továbbfejlesztett rendszer – amely a médiatörvényben rögzített kötelezettségek ellenőrzését segíti - jelenleg több mint nyolcmillió műsorórát tárol közel 500 terabyte-nyi helyen, jelenleg több mint 140 rádiót és tévécsatornát képes megfigyelni, ami a közeljövőben a tervek szerint 70-80 szolgáltatóval bővül. Az adatokat nyolc hónapig őrzik a 115 terabyte-os tárhelyen, majd a régebbi anyagok speciális szalagokra kerülnek, és bármikor visszakereshetők a nagyjából 2800 szalagról."

Dr. Vass Ágnes, a Médiatanács tagja Forrás: www.sebestyengabor.hu

Az NMHH Médiatanácsa nem csak a korhatár téves besorolás miatt szankcionál, például a reklámok nem megfelelő hangereje miatt is. A jogszabály szerint a reklám hangereje nem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké. A hatósági ellenőrzés során ebből az IRIS rendszerből kereshető elő a vizsgált műsorrészlet, legyen szó bármilyen jogsértésről, például burkolt reklám tilalmáról, hallássérültek számára kötelező feliratozási hiányosságokról, vagy éppen az emberi méltóságot sértő műsortartalmak vizsgálatáról.

Bíróság elé kerül az ügy

Az NMHH Médiatanácsához kétféleképpen érkeznek ügyek, melyekből aztán később hatósági eljárás is lehet. "Egyrészt hivatalból kerülnek hozzánk az NMHH Műsorfigyelő- és elemző Főosztálya által vizsgált esetek. Az ilyen esetekben az IRIS rendszer segít kiszűrni a jogsértést. Ha például kiderül, hogy egy műsorszám a jogszabály szerint a négyes kategóriába tartozna, de a médiaszolgáltató a hármasba sorolta, akkor a rossz korhatár besorolás miatt indítható eljárás a médiaszolgáltatóval szemben. Vannak olyan esetek is, amikor bárki, akár a szülő is jelzi a Médiahatóság felé, hogy a gyerekekre nézve káros tartalom került adásba, például egy anyuka felháborodik az Éden Hotel egyik jelenetén vagy az Éjjel-nappal Budapest valamelyik szereplőjének viselkedésén. A bejelentő panasza is ugyanazt az utat járja végig, mint a hivatalból indított ügy."

A jogsértést megállapító határozat részletesen kifejti, hogy melyik jelenet volt káros a kiskorúakra és miért kellett volna a műsorszámnak magasabb kategóriába sorolni. "Másodpercre pontosan rögzítjük a határozatban a műsorszám jogsértő jeleneteit, a szabálysértést minden esetben precízen indokoljuk. A hatósági eljárás eredményeképpen olyan elsőfokú határozat születik, mely bírósági eljárás keretében vitatható " - mondta.

Ha a szülő károsnak talál egy műsorszámot, panaszt tehet Forrás: PhotoAlto/Frédéric Cirou

A jogszabályi rendelkezések szerint lehetőség van a műsorszámok előzetes korhatár besorolására, azaz klasszifikációjára. A médiaszolgáltatók kérelmére a Médiatanács - térítés ellenében - a műsorra tűzés előtt megvizsgálja és besorolja az adott műsort. Dr. Vass Ágnes elmondása szerint azért van jelentősége a műsorszámok korhatár besorolásának, mert a negyedik kategóriába tartozó filmek csak este 21 óra után kerülhetnek adásba, ami reklámbevételi szempontból nem olyan jövedelmező, mint a főműsoridő. Ezért a csatornák lejjebb kategorizálnak, hogy a műsorszámot korábban sugározhassák. "Mióta a jogszabály lehetőséget nyújt az előzetes klasszifikációra, kevesebb a kiszabott bírság. Tavaly hetvennégy esetben kérték a segítségünket, idén pedig eddig már három kérelem érkezett, kettő az RTL-től, egy pedig a TV2-től" - mesélte.

A legkeményebb büntetés

Többször hallani százmillió feletti bírságokról, de az igazi nagy büntetés a médiaszolgáltató műsorfolyamának felfüggesztése, tehát a képernyő elsötétítése. "Emlékeim szerint legutoljára 2012 augusztusában sötétült el az RTL Klub képernyője a Mónika Show egyik 2009-es adása miatt. A délutáni műsorban a pedofília került a beszélgetés fókuszába két tizenéves lány történetén keresztül. Az ORTT döntése szerint a műsorszám a szexuális bűncselekménynek számító pedofíliát részletező módon mutatta be. A csatorna az ORTT határozata ellen pert indított, mert nem fogadták el a hatósági döntést. Végül a több évig húzódó perben a bíróság a hatóságnak adott igazat és a műsorfolyam 12 órás felfüggesztésére kötelezte a csatornát. Ilyen szigorú döntést a Médiatanács megalakulása óta nem hozott"- emlékeztetett.

A Mónika Show miatt 12 órára elsötétült az RTL Klub Forrás: Mónika Show

A kiskorúakkal kapcsolatos jogsértések a legkeményebb büntetést vonják maguk után, de a statisztikák szerint a jogsértő esetek száma évről évre csökken. Míg 2012-ben 38, 2013-ban 52, addig 2014-ben csak 7 esetben kellett büntetni a médiaszolgáltatókat. Vannak azonban olyan esetek, amikor bonyolult jogi eljárás keretében tud fellépni a jogsértések ellen a Médiatanács.

"Idén februárban az RTL II csatornán látható Való Világ 7 miatt hoztunk elmarasztaló határozatot. Bár a műsorszámot a nézők Magyarországon láthatták magyar szereplőkkel, a médiaszolgáltatóval szemben a joghatóság hiánya miatt nem tudtunk közvetlenül fellépni. Mivel a médiaszolgáltató székhelye Bukarestben van, egy bonyolult jogi eljárás keretében tudunk eljárni. A jogérvényesítést a román hatósággal való együttműködés is segíti, mert határozatunk alapján ők is kivizsgálják az ügyet és szankcionálják a médiaszolgáltatót. Bízunk abban, hogy az uniós szabályok alapján megindított eljárás eredményes lesz" - mondta.

Idén a VV7 miatt hoztak elmarasztaló határozatot Forrás: RTL II

A médiaszolgáltatók jellemzően vita tárgyává teszik a kirótt bírság összegét, és a perek évekig elhúzódnak. Az NMHH külső honlapján elérhetők a határozatok, melyekben szerepel a jogsértés pontos leírása, valamint a kiszabott bírság pontos összege is. "2014 márciusában büntettük meg az Éjjel-nappal Budapest című műsorszám jogsértő adásai miatt az RTL-t, akkor 36 millió forint bírságot szabtunk ki. A VV4 jogsértő adásai miatt 2011 óta több a bírósági eljárás van folyamatban. Az ügyeket együttesen tekintve, a bírság összege ezekben az esetekben meghaladja a 100 millió forintot is. Nem egyszerű döntések ezek, de a kiskorúak védelmében indított perekben a bíróság 99%-ban nekünk ad igazat" - jelezte Dr. Vass Ágnes.

Előfordul, hogy egy médiaszolgáltató többször sérti meg ugyanazt a szabályt, ez a későbbi jogsértésnél súlyosbító körülmények számít. "A médiatörvény a kiszabható bírság összegét maximálja. A jelentős befolyásoló erővel bíró médiaszolgáltatók, mint például a TV2 Médiacsoport Kft., a Magyar RTL Televízió Zrt., vagy az Advenió Műsorszolgáltató Zrt. maximum kétszáz, a kisebb médiaszolgáltatók pedig maximum ötven millió forintos bírságot kaphatnak."

"A bírság kiszabása során figyelembe veszi a Médiatanács az eset minden előzményét, például hogy hányszor vétett már a médiaszolgáltató a jogszabály ellen és mennyi idő telt el az utolsó jogsértés óta. A bírság összegének meghatározásakor a Médiatanács figyelemmel van arra is, hogy milyen számban követték nyomon a vizsgált műsort a kiskorúak, azaz hányan látták a műsorszámot a veszélyeztetett korosztályból. Ezeket a nézettségi adatokat a Nielsen Médiakutató Kft. szolgáltatja. Fontos körülmény az is, hogy az adott eljárásban hány jogsértést kell megállapítani és szankcionálni. A kiszabott bírság mértéke változó, hiszen minden eset egyedi, mint ahogy minden jogsértés is az" - részletezte.

Kutatások igazolják a korhatár-besorolás fontosságát

Hogy mennyire működnek jól a képernyőn látható karikák, azt a Médiatanács különféle kutatások eredményéből szűri le. "Egy 1100 fővel készült tavalyi kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 70%-a szerint a szülők felelőssége megvédeni a gyerekeket a káros tartalmaktól, és csupán 2% gondolta úgy, hogy ez a hatóság feladata lenne. A válaszadók 16%-a a médiaszolgáltatóra, és közel 1%-a az iskolára hárítaná ezt a felelősséget. A válaszadók többsége városi, középosztálybeli, 30 és 39 év közötti volt, akik tájékozott, diplomával rendelkező tudatos médiafogyasztónak tekinthetők. Ők azok, akik felismerik a korhatár-besorolás fontosságát és jelentőségét. Érdekes adat az is, hogy míg 2013-ban a válaszadók 40%-a gondolta úgy, hogy kiskorúak maguk is el tudják dönteni, hogy mit nézzenek a tévében, 2014-re ez az arány 13%-ra csökken" - hívta fel a figyelmet a Médiatanács tagja.

A legtöbb válaszadó szerint a szülők dolga, hogy megvédjék a gyerekeket Forrás: PhotoAlto/Antoine Arraou

A tavaly nyilvánosságra hozott eredmények szerint minden negyedik gyereknél előfordul, hogy egyedül tévézik, hétvégente pedig akár 73%-uk is felnőtt nélkül tölti az idejét a képernyő előtt. „Számos, a médiatartalmakkal kapcsolatos attitűdökre kiterjedő kutatást végzünk évről évre. A Médiatanácsnak ezek az adatok jelzik, hogy milyenek a tévénézési szokások, hogyan ismerik fel és alkalmazzák a felnőttek a kiskorúak védelme érdekében hozott szabályokat, és hogyan erősödik a szülői kontroll a műsorszámok tudatos kiválasztása során."