Kotroczó Róbert: A politikus nem egy felszentelt jószág

Kotroczó Róbert RTL Klub hírigazgató

Az RTL Magyaroszág hírigazgatója szerint nagyon óvatosan, humánus módon kell kezelni a menekültkérdést. Nem tudja, hogy Orbán Viktor nézi-e a hírműsoraikat, de abban biztos, hogy a témáik eljutnak hozzá. Szerinte egy kitartóan, de tisztelettel kérdező újságírónak nem szabad félnie ebben az országban, és nem lehet olyan híradót készíteni, amelyik mindenkinek megfelel. Hogy megy a munka az RTL-nél, milyen volt régen az MTV-ben vagy a Naplóban, és mi volt a Házon kívül, a XXI. század legnagyobb dobása?

• A CNN-nél felszedett tudása nem kellett az MTV-nek.
• Nagy hatással volt rá Hankiss Elemér, szavai sokszor eszébe jutnak.
• Bár a Napló rivális műsor volt, sajnálja az összeomlását.
• A menekültügy nagyon kényes téma – véli.
• Szerinte Erős Antónia és Szellő István remek csapatjátékosok.
• Folyamatosan nézi a híreket, de ez nem dráma – ez az élete.
• A magyar ember nagyon jólelkű és segítőkész – véli.

Mit adott volna a híradó augusztusban, ha nincs a migrációs hullám? Ez viszi el a műsoridő nagy részét.

Nyilván nem maradtak ki előre megvágott pandás színes anyagok... A híradót soha nem tudjuk előre tervezni, csak bizonyos mértékig, ezért történelmietlen a kérdés. A várható menekülthullámról volt némi információnk egyebek között kormányzati háttérbeszélgetésekről. De ennek sem a méretét sem a pontos összetételét nem tudtuk előre.

Több millió ember menekül például Szíriából,

ahol a főváros közvetlen közelében vannak már a terrorállam csapatai. Számunkra elképzelhetetlen élethelyzetben lévő emberekről van szó, tehát a lehető leghumánusabb módon kell megközelítenünk ezt a témát.

A székház aulájában több képernyőn mennek az RTL-tévék Fotó: Marton Szilvia - Origo

Többet híradóztak az emberek augusztusban, mint tavaly ilyenkor? Jóformán minden a menekültáradatról szól, tematizálja a közbeszédet, és naponta van fordulat.

Az idősebbek kicsit több hírműsort néztek, a fiatalok kicsit kevesebbet a tavaly augusztushoz képest, de a különbség leheletnyi. Ennél látványosabb a különbség, ha a januári adatokat nézzük, akkor másfélszer annyi hírműsort néznek a nézők, mint nyáron.

Percre lebontott nézettségi görbéket kapnak: visszakeresik, hogy mikor esett az érdeklődés, és miért?

A görbéket persze megvizsgáljuk, de a kis esésekből nem vonunk le nagy tanulságot. A híradónak sokféle funkciója van, és ezeket egyben kell nézi. Fontos, hogy lenyomatát adja a magyar közéletnek és politikának, hogy határozott legyen a watch-dog funkciója a kormányzattal, tükrözze a szociális valóságot, beszámoljon önszerveződésekről, meg kell jelenítenie a kisebbségeket és be kell mutatnia a kulturális szférát és így tovább.

Adhatnánk sokkal több egyszerűen felfogható balesetes és gyilkosos hírt is,

de nem ezért állt össze Magyarország talán legjobb televíziós újságíróiból álló szerkesztősége. Mi a nehezebb utat választottuk, és sok munkával szerzünk igényes nézőket.

Budapesten körülbelül 100 fős a csapata Fotó: Marton Szilvia - Origo

Az új vezérigazgatóval, Vidus Gabriellával mi változott a hírszerkesztőségnél?

Nagyon figyelmes a híradóval az új vezérigazgató és vezérhelyettes. Egy minden munkavállaló előtt tett bejelentés és bemutatkozás után Gabi és Péter elsőként a híradósokhoz jött. Ez szép gesztus volt. A támogatás a cégen belül anyagilag is tetten érhető.

Ezt a néző majd úgy fogja látni, hogy megújul a műsor.

Éppen azt tervezzük, hogy hogyan kell átépíteni a jelenlegi stúdiót, hogy valóban újszerű stúdióképet lehessen majd benne alkotni. Az átépítés akkora, hogy nekem is másik szobába kell költöznöm, mert a jelenlegi szobám teljesen megszűnik: stúdiótér lesz belőle.

Állítólag nagy haraggal távozott a leváltott vezérigazgató, Dirk Gerkens. Így volt?

Én kimaradtam ebből. A mi viszonyunk nagyon korrekt volt mindig, de kevés felületen érintkeztünk. Ő nem akarta napi szinten befolyásolni a Híradó szerkesztését, én meg sosem kértem volna a segítségét ebben. Ez cégkultúra is. Az RTL-csoportban a hírszerkesztőségek szakmai autonómiával bírnak.

Nagyon szereti a régi képeket, híradókat, egész archívuma van Fotó: Marton Szilvia - Origo

Volt olyan érzése a nézőnek, hogy a durva – egy szint fölött már 50%-os – reklámadó miatt dacosan nekiment az RTL Híradó a kormánynak, többet turkált fontos kormánytagok zsebében. Mit gondol erről?

Tudom, hogy volt ilyen percepció is, de nem így történt. Ez ugyanis nem úgy megy, hogy egyik napról a másikra nekilátunk, és hipp-hopp egy totál másféle híradót készítünk estére. Egy átalakítás rendkívül időigényes dolog: megfelelő szakriportereket kell szerződtetni, háttérmunkásokat, kutatókat, az egész stábot felkészíteni, tréningezni. Ráadásul a szakmai etikai kódexünk sem változott a csatorna indulása óta. Vannak dolgok, amelyek sosem változnak. Például

konzekvensen kérdezünk: nem kegyetlenül, de nem kíméletesen.

Itthon sajnos van egy olyan újságírói közeg, amelyben sokan nem mernek rákérdezni semmire, pedig a politikus nem egy felszentelt jószág, hanem választott szolga. A választó rájuk bízza egy időre a kisebb-nagyobb döntéseket, nekik pedig el kell számolni mindennel, mert a mi pénzünkkel gazdálkodnak. Ezért nem barátkozni kell velük, hanem tisztelettel, de kitartóan kérdezni.

8.30-kor kezdődik igazán a munka Fotó: Marton Szilvia - Origo

Mostanában kevesebb az ilyen ügy? Vagy csak máshol vannak a hangsúlyok?

A kormányban szerepet vállaló politikusok üzleti és tulajdonrészeiről a napokban is több összeállítás ment adásba. Az L. Simon Lászlóval folytatott kérdés-feleletünk arról, hogy tulajdonképpen mi is a köze egy családi cégéhez, szerintem mintaértékű. Folyamatosan figyeljük, hogy milyen cégek kapnak rendszeresen kormányzati megrendeléseket, kik nyernek feltűnően nagy összegű megbízásokat, milyen feltételekkel, és el is mondjuk ezeket az adatokat. A vezető politikusoknak mintát kell mutatniuk, példaképnek kell lenniük. Mi sokat segítünk a vezetésnek, ha így vesszük, mert előkerülnek vagy tisztázódnak a politikusok furcsa ügyei, a miniszterelnök úr pedig eldönti, hogy számít-e rájuk eztán közép- vagy hosszú távon.

Ő nézi az RTL Híradót?

Nem tudom, de nyilván elérnek hozzá a sztorik. Róla eszembe jut, hogy mit is tanultam a rendszerváltás előtti Fidesztől. Akkor perbe fogták őket, mert ifjúsági szervezetet alapítottak, ami a hatalomnak nem tetszett, de ők tudták, hogy minden magyar állampolgárnak joga volt a törvény szerint hogy ilyen szervezetet hozzon létre. Törvényesen küzdöttek a jogaikért, és még egy olyan rendszerben is, mint a késői Kádár-kor, eredményesen tudtak küzdeni az igazukért.

Demokrataként gondolkodom, hiszek a sajtószabadságban,

és abban, hogy a közérdekű adatokat nyilvánosságra kell hozni: a törvény is így szól, tehát ezért minket nem érhet semmiféle atrocitás. Ha félnék, vagy a kollégáim félnének, akkor azt kérdőjeleznénk meg, hogy van-e működő demokrácia és sajtószabadság kis hazánkban.

Munkahelyek, feladatkörök

1991-1997, Magyar Televízió, Híradó, külpolitikai, belpolitikai tudósító.
1993-1994, június, Magyar Rádió, angol nyelvű tudósító, riporter, rendező.
1997-1998, TV2 Napló (szerkesztő), Tények (külpolitikai tudósító).
1999-től máig: RTL Klub, előbb főszerkesztő a Reggeli műsornál, majd politikai tudósító a Híradónál, 2000 júniusa és 2001 júniusa között hírfőszerkesztő, 2001 nyara óta hírigazgató.

Amikor a reklámadó RTL-re szabott része hirtelen 40-ről 50 százalékra ugrott, akkor sem tört meg semmi?

Akkor nem. Amikor bejelentették a médiaadót, akkor az kifejezetten meglepett. De nem vagyok pánikolós.

Itt este hattól van pörgés Fotó: Marton Szilvia - Origo

A nézettség és a hitelesség párban jár egy hírműsor esetében?

Alapvetően igen: hiteles, és ezért nézett. Sokféle nézői csoport van párhuzamosan, nekik lehet, hogy más hírösszefoglaló tükrözi jobban a valóságot.

Milyen struktúra alapján megy egy-egy RTL Híradó?

Hatkor kezdünk, a legfontosabb hírekkel, majd az első félórában olyasmi megy, mint a TV2-n is: a nagyobb balesetek, bűnügyek közül az, amely nagy port ver fel. Fél hétre hagytuk meg a politikát, bel- és külpolitika van ekkor, majd a végén kulturális blokk és a kötelező színes anyag levezetésképp. De néha annyira terhelt a közélet, hogy alig jut idő a végén fellélegezni valami könnyedebb témával. Sport is bekerül időnként, van olyan szakriporter, aki figyelemmel követi a nagyobb sporteseményeket, és beszámol a sikerekről.

A hatos kezdést a TV2 találta ki a Tényeknek, és ugyan általában a TV2 követi az RTL Klubot, ebben az esetben fordítva történt: előre kellett hoznia a korábban hetes startot próbálgató RTL-nek fél hétről hatra a hírműsorát, mert a Tények elkezdett nagyon nyerni. Bánja, hogy ezt meg kellett lépni?

Itt nem a TV2 az érdekes, hanem a műfaj. Az emberek olyanok, hogy ha azt látják, hogy „hírek", vagy „híradó", akkor sejtik, hogy a saját életükről szól, így ahol előbb találkoznak vele, ott kezdik nézni. Én hiszek a hagyományos elemekben, de itt muszáj volt lépnünk legalább egy felet: a közéleti blokk hagyományosan fél hétkor kezdődik nálunk.

Carl Bernsteinnel, a Watergate-botrány egyik kirobbantójával Forrás: RTL

Migráns gyerekeket mutatnak? Elterjedt, hogy az M1-en nem lehet, de utána az MTVA közölte, hogy a közszolgálati média kiemelten fontosnak tartja a kiskorúak védelmére vonatkozó szabályokat, amúgy pedig ők is mutattak végül.

Mi mutatunk. Az Alkotmányban, a sajtó szabadságáról szóló részben benne van, hogy senkit nem érhet joghátrány azért, mert megtagadja a szerkesztői és újságírói szabadságát csorbító utasítás végrehajtását. Magyarul:

a szerkesztő és a riporter személyétől és bátorságától függ, hogy milyen felsőbb utasításnak adnak szó nélkül zöld utat.

Egyébként nem tudom, hogy mi van az MTVA-nál, nem járok be, nincs is szakmai kapcsolatom az ott dolgozó tévésekkel. Nem tudom ellenőrizni, hogy valóságos volt-e ez az utasítás, és ha igen, akkor egyedi eset volt-e. De nézem azt a hírcsatornát és a híreket, megvan róla a véleményem.

Kotroczó Róbert a stúdióban Fotó: Marton Szilvia - Origo

Hányan vannak a budapesti szerkesztőségben, és hányan vannak tudósítók hazai városokban?

Budapesten körülbelül 100 fős a csapat, amelyben benne értendők a szerkesztők, riporterek, oknyomozó riporterek és egyéb szakértők, grafikusok, archívosok. De nem számoltam a stúdió személyzetét, a vágókat és az operatőröket, akik esetleg más műsorokban is dolgozhatnak. Vidéken hét irodában közel 40 fő dolgozik az RTL-nek.

Hánykor kezdődik itt a munka?

Nincs kezdete. Folyamatos. A Híradó napindító értekezlete 8.30-kor van. Csak a Híradóhoz naponta 53 percnyi pontos, és érdekes hírt kell összeszerkeszteni és riportot elkészíteni.

Hogyan működik a rendszer, hány ember néz át egy-egy anyagot?

Ez nagyüzem, és azzal jár, hogy különböző napszakokban jönnek-mennek emberek. A napi felelős szerkesztő viszont reggeltől benn van, ő dönt arról, mely témákkal foglalkozunk bővebben. Mellette van a „szerkesztő kettő", aki délután jön: amikor a legtöbb szöveget kell olvasni, akkor ő a második szem.

Minél többen kell látnunk a riportokat, hogy a hibákat ki tudjuk szűrni.

Néha más médiumok címlapsztorijairól azért nem számolunk be, mert a mi ellenőrzési metódusunk eredményeképpen nem tartjuk a sztorit alaposnak. A két szerkesztő mellett még ott a késő esti szerkesztő is, ő is ellenőrzi a szövegeket. Oknyomozó újságíró is látja a bonyolultabb szövegeket, és olvashatom én is bármelyiket: néha konzultálnom kell a jogászokkal. Az is fontos, hogy előbányásszuk az adott ügy előzményeit, ez befolyásolja azt is, hogy foglalkozunk-e vele, és ha igen, milyen módon.

Ki kell érdemelni, hogy valaki csinálhasson ilyen szakmai elitműsort – véli Fotó: Marton Szilvia - Origo

Mit szeretnek a magyarok, és mit nem, mondjuk a német RTL-hez képest?

Ott sokkal több a gazdasági hír, jobban érdekli az embereket a közpénz felhasználása és a személyes pénzügyi lehetőségek is, a megtakarítások. A klasszikus külpolitikát is sokkal jobban igényli a közönség.

Minden téma elfárad egyszer? Lehet, hogy a menekülttéma unalmas lesz két hét múlva?

Akkor fáradhatnak el, ha egy kaptafára készülnek, és már a riporter is unja. Szóval ez egy szakmai kérdés. Vannak rövidebb ideig tartó és hosszan elnyúló válságok. De jelentőségük miatt az évekig tartó válságokról is fontos a legváltozatosabb megközelítésben beszámolni.

A hírműsornak érzelmet is kell generálnia?

Persze, ki látott már érzelemmentes televíziót? Mi másért néznénk tévét? Nagyon sok kiegészítő információ van például abban is, hogy milyen hanghordozással, milyen arckifejezéssel és gesztusokkal reagál egy politikus egy kérdésre.

Vidéken hét irodában közel 40 fő dolgozik az RTL-nek Fotó: Marton Szilvia - Origo

Van éles határ a Híradó és a Fókusz közt, gondolom. Ki dönti el, hogy mi hova megy?

Mindkettő olyan eseményekkel foglalkozik, amelyek érintik, érdeklik, izgatják az embereket. Nálunk minden műsor autonóm, a Fókusznak is külön stábja van, nem a híradósok készítik. Sok témát a hétfői értekezleten osztunk el, ahol minden műsor, köztük a Fókusz főszerkesztője is jelen van. A Fókusz magazinosabb, más a stílusa, hosszabb riportokat is be tudunk mutatni, több megszólaló lehet, köztük az utca embere. Egy látszólag külpolitikai hírről, mint az ISIS előretörése, például készült már Fókusz Plusz, amelyben magyar szakértők értelmezték a történéseket és magyarázták el a terrorista szervezet működését látványos képanyaggal majd 20 percben. Más műsorunkról szólva:

Baló György jelenléte azért is fontos nekünk, mert ő más korosztály,

más szakmai rutinokkal rendelkezik, egy rendkívül kvalitásos újságíró és ember. Javasolt már témát, amit mi nem éreztünk olyan fontosnak, de a végén igaza lett. Tehát részévé vált a szerkesztőség bölcsességének.

Ha már Baló: vele dolgozott az MTV-s évek alatt?

Közvetlenül nem dolgoztam vele azokban az időkben, de mindig nagyra becsültem a munkáját. A Hégető Honorka-alapítvány zsűrijének elnökeként viszont évek óta sokat beszélünk újságírásról és televíziózásról, és nagyon sok szakmai kérdésben egyetértünk. Amikor eljött az idő, lett elég néző, hogy egy Baló-műsor megéljen a saját lábán, elhívtuk az RTL-hez.

Kudlik Júlia kerüli a sajtót, de néha azért engedékeny Forrás: RTL

Az RTL előtt a TV2-nél volt, azelőtt az MTV-nél. Egyértelmű volt, hogy lelép a közmédiából, amikor indultak itthon a kereskedelmi tévék?

Én előtte az USA-ban tanultam, gyakorlaton a CNN-nél voltam, de haza akartam jönni, és hasznosítani akartam, amit megtanultam kinn: hogyan működik egy hírcsatorna? Besétáltam az MTV-elnökhöz, hogy megmutassam, itt vagyok... ez 1996 vége lehetett. Mondták, hogy a híradóban nincs szükség se műsorvezetőre, se szerkesztőre, de ha akarok, akkor szerkeszthetek külpolitikai híreket. Ha világosítónak kellettem volna, akkor is beálltam volna, bár ahhoz egyébként nem értek. Senkit nem érdekelt, amit kinn tanultam, de utána volt egy hívás, hogy menjek az induló TV2-höz.

Egyből ment?

Nem akart engem az MTV-nél tartani senki.

Sőt, az akkor már gyakorlatra szert tett emberek közül senkit sem. Ezért tűntünk el tucatjával az MTV-ből, hosszú a lista. Pintér Dezső hívott, hogy legyek a Napló egyik műsorvezetője és a Tények szerkesztő-riportere: rövid ideig tartott a TV2-s korszakom, mert 1999-ben már az RTL Klubnál találtam magamat.

A Naplóról mit gondol?

Kivégezték, amit sajnálok. Kezdetben dokumentumfilm-igényű riportok készültek, és sok komoly témát lehetett forgatni. Tévéelnökként volt a főnököm Hankiss Elemér, de személyes kapcsolatom egy Napló-interjú nyomán lett. Nagy hatással volt rám. Az RTL-ben néhány éve egy hosszú életút-beszélgetést is folytathattam vele, amit rögzítettünk. Elmesélte, hogy volt egy emlékezetes pillanat az életében, amikor ráeszmélt, hogy ő egy szabad ember! Mindez az ötvenes évek komor szürke valóságdíszletei között történt, miközben Elemér sétált a Szabadság hídon. Végiggondolta, hogy bármilyen rendszerben is él, szabadon dönthet a sorsa felől.

A személyes szabadság mindenki számára adott,

és ezzel lehet, és kell is élni! Ez a történet sokszor az eszembe jut, amikor döntési helyzetbe kerülök. Sőt, emiatt megértem azt is, ha a kollégáim bizonyos esetekben nemet mondanak nekem. Tudom, hogy Magyarországon nem divat ellenkezni, mert nagy a félelem, hogy mit szólnak majd az elöljárók, a főnökök, de a szerkesztőségben ez a helyzet.

Meggyőzhető?

Igen, ahogy a kollégáim is.

Van olyan téma, amire Erős Antónia vagy Szellő István azt mondhatja a főnökének, hogy hülyeség?

Olyat talán nem mondanak, de én meg szoktam kérdezni Nettit vagy Istvánt, hogy egy adott téma feldolgozása vajon ízléses-e. Meg szoktuk vitatni.

Könnyű Szellővel és Antóniával?

Hivatalosan igen.

És amúgy?

Attól függ, milyen napjuk van. Viccelek! Nagyon jó csapatjátékosok. Rendkívül fegyelmezettek. De ez tulajdonképpen az összes szerkesztőre és riporterre igaz. Ilyen tévés újságírókra szoktam vadászni, ha van üresedésünk. Losonczi Gergely például nemrég jött át hozzánk a TV2-től, ami nagy dolog, mert ott ő volt a legnagyobb tekintélyű politikai riporter.

A CNN-műsorvezető és nemzetközi referens Christiane Amanpourral 2013-ban Forrás: RTL

A 18-49-nek vagy teljes lakosságnak készül a Híradó?

A célunk az, hogy sok embert érintsen. Van persze egy elképzelésünk a lojális RTL-nézőről, és próbálunk az ő fejével is gondolkodni. Például a 20 éveseket nehezebb a klasszikus televíziós híradóval képernyő elé ültetni. Nekik is lehetne szerkeszteni speciálisan híradót, de az már egészen más lenne, mint amit a 30–50-es korosztály néz. Az utóbbiak alkotják az RTL Híradó nézőinek nagy többségét.

Nagyon rendes közönségünk van,

egyértelműen látszik, hogy segítőkészek. Munkánk szép területe ez, a riportereink örömmel kötik össze a nézőt és a bajba jutott embereket. Ha lemegy egy riport egy segítségre szoruló emberről, szinte rögtön jönnek a felajánlások. A telefonomra irányítottam a nézői leveleket, így azonnal látom a beérkezett üzeneteket. Megható.

Mindig nagy hírfogyasztó volt?

Amióta az eszemet tudom, néztem a tévéhíradót. A fiatalkorom, eszmélésem a rendszerváltás idejére esett, így nem lehetett nem foglalkozni a politikával. Szembejött mindig a politika, de amúgy is vártuk a híradókat, a hét műsorát, hogy kiderüljön, mit mondanak, mi történik az országban. Diákkonferenciákon jártam több országban, a nyolcvanas évek második felében sokakat érdekelt kinn, mi van nálunk. Nagyon felemelő élmény volt számomra a rendszerváltozás. A demokrácia kiépülése szerintem 1956 után a legnagyobb hatású eseménysorozat a magyar történelemben.

Folyamatosan nézi a híreket, akár reggeli közben vagy elalvás előtt?

Persze, de a legjobb benn lenni a szerkesztőségben, mert itt ér a legtöbb impulzus. Ide érkeznek e-mailen a nézők javaslatai, panaszai, videófeltöltései. Naponta megyünk olyan téma után, amire néző hívta fel a figyelmünket. A riporterek és az oknyomozó újságírók is sok jó témát hoznak. A legfontosabb, hogy a közösség pozitívan hat a munkára, és mindenki bele akar tenni a közös kalapba. A kollégák akkor is küldenek témát, eseményre szóló meghívót, interjúkontaktokat, ha épp nem dolgoznak, nincsenek beosztva.

Ha nyaral, akkor sem tud kikapcsolni egy napra?

Teljesen nem, de ez nem is baj. Ez nem egy dráma, ez az életem. A szerkesztőségben ez az általános.

A médiahatósággal milyen a viszony mostanában?

Az NMHH tartalomelemzéseit fontosnak és jónak tartom. Segíti a munkánkat. Ők szolgáltatják a hivatalos adatot például arról, hogy melyik politikai párt mennyit szerepelt, vagy például arról, hogy az adás hány százaléka foglalkozik bűnügyekkel.

Más műsorokat is készít a hírigazgatóság, ilyen a XXI. század, a Fókusz, Fókusz Plusz, Házon kívül, illetve a portrék. Történészként előbbi a titkos kedvence?

A házon kívül és a XXI. század saját gyerek, beleszerettem egy ötletbe, és az RTL partner volt a magazinok elindításában. Ez sok éve történt, de csatornánk állandóságát mutatja, hogy ezek a műsorok máig mennek. Mindkét műsor számos szakmai elismerést szerzett, a Házon kívül szerkesztősége megkapta a Pulitzer-emlékdíjat is.

Palmüra, a Baál-Samin templom, amelyet felrobbantottak - a képet Kotroczó 1990-ben készítette Forrás: Kotroczó Róbert

Ez a műsor sokszor külföldön is forog. Szeret még utazni?

Sokat utazom munka miatt és hobbiból is. Egy időben Marokkóban, Algériában, Tunéziában jártam sokat, de a Közel-Kelet is érdekelt. Volt egy pont az életemben, amikor úgy tűnt, hogy iszlám művészettörténetből fogom írni a szakdolgozatomat. Elkezdtem tanulni arabul is.

Előkerült otthon egy csomó felvételem, amelyet Szíriában készítettem még 1990-ben.

Voltam Palmürában is, ahol lefényképeztem azt a templomot, amelyet azóta leromboltak a terroristák. Két tárgyat hoztam onnan – nem tudom a valódi korukat, de szerintem még az is lehet, hogy nem turistáknak gyártott tárgyak ezek: egy gyűrű és egy pecséthenger.

A képen a gyűrű és a pecséthenger Fotó: Marton Szilvia - Origo

Milyen témák lesznek a XXI. században?

Szeptemberben lesz egy filmünk Szacsvay Lászlóról, ez a színészportrék sorába illeszkedik, lesz A Hét című műsorról, Rangos Katalinnal, Aczél Endrével. Az etológus Csányi Vilmos beszél állatok – és emberek – viselkedés-lélektanáról. Téma lesz például a szocialista tömegétkeztetés is. A 21. században azok talán a legjobb sztorik, amelynél olyan nyersanyagot találunk, amit a történészek nem ismertek. Tokmak faluból, Kirgíziából például hazahozott Kollár Róbert egy nem ismert Rákosi-fotót, a zuglói nyilas per sokáig elveszettnek hitt filmfelvételéről is mi szereztünk tudomást, és Borsody István forgatott belőle izgalmas adást. Egyedülálló eset volt, hogy Faludy Györgyöt sikerült meggyőznünk; meséljen a szerelmi életéről, de azzal a feltétellel ment bele, hogy halála után öt évvel mutathatjuk csak be. Nagyon nyitott volt, de ez volt a kérése.

A XXI. századnak mindenki nyilatkozik?

Vannak, akiknek évekig kell udvarolnunk, hogy szóba álljanak velünk. Fenyvessy Éva, a Hippolit, a lakáj film színésznője nagyon félt az interjútól. Kitalált mindent, hogy lemondhassa az interjúkat. Volt, hogy a stáb az ajtóból kellett, hogy visszaforduljon, mert hirtelen nem érezte jól magát a művésznő, és csak az ajtón keresztül volt hajlandó beszélni. Végül beengedte a riportert, és kedves volt nagyon a többéves tili-toli után.

A Házon kívül stábja a Pulitzer-díjjal Forrás: RTL

A Házon kívül melyik sztorija ütött legnagyobbat?

Az utóbbi idők legnagyobb hatású története az ápolónő Sándor Mária története volt. Ő egy levelet írt arról, hogy milyen viszonyok között dolgozik, és jelezte, hogy nyilatkozna is róla. A Házon kívül riportja után egyből ismertté vált, és az ápolónők bérezéséről társadalmi vita indult. De emlékezetes volt az is, amikor Kóka János bemutatta a hobbijait, és helikopterrel szállította a stábot, meg vitorlásra ültette, és közben adta az interjúkat. Nagy jelentőségűek voltak még azok a riportok, amelyek az atrocitásokról készültek 2006. október 23-án.

Van átjárás a híradósok és a magazinműsorok közt?

Van, de ki kell érdemelni, hogy valaki csinálhasson ilyen szakmai elitműsort. Egyébként van, aki rátermettebb egy híradós élő bejelentkezésre, vagy egy rázós interjúra, mint egy szociotéma leforgatására.

Filmek plakátjai, régi fényképek vannak a falán Fotó: Marton Szilvia - Origo

Egy órája nézegetem a falát, úgy látom, hogy szereti a régi képeket, plakátokat. Van kedvenc?

Sok fotó aukciókról származik, néhány ajándék hagyatékokból. Barátaim tudják, hogy ez az egyik nagy szenvedélyem, így a fotók valahogy utat találnak hozzám. Egy Nina Simone-fotó az egyik kedvencem: egy amszterdami plakátboltban alkudoztam két poszterre, közéjük volt becsúszva a kép a híres énekesnőről. Az eladónak fogalma sem volt arról, ki ez a nő, így amikor elkértem ráadásképp, ideadta, nekem meg nagy kincs.