Még a közmédián is volt leszbicsók

A magyar HBO gyártotta Társas játék sorozat, a Barátok közt, de még a közmédián futó Hacktion is szerepeltetett meleg karaktereket, vagy mutatott homoerotikus jelenetet a közelmúltban, a fiatalok egyik kedvence, az Éjjel-nappal Budapest pedig egy biszexuális lány vívódásait viszi képernyőre. Az USA-ban ebben már nincs semmi különös, de mi a helyzet a hazai sorozatgyártásban?

Az Egyesült Államok legnagyobb melegjogi szervezete, a GLAAD (Gay & Lesbian Alliance Against Defamation) 2008-ban indította el a Network Responsibility Index nevű programját, amely
minden tévés évadban követte a meleg karakterek megjelenését a képernyőn, mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt. Pár hete megírtuk, hogy hét év után abbahagyták a meleg karakterek számolását a tévében: már nem a mennyiséget tartják fontosnak, hanem az árnyalt és változatos ábrázolásmódot.

Mi a helyzet itthon?

A témában megkérdeztük Dombos Tamást, a Magyar LMBT (Leszbikusok, Melegek, Biszexuálisok és Transzneműek) Szövetség ügyvivőjét, aki pozitív fejlődésről számolt be. "Míg korábban jellemzően csak a komikus hatás kedvéért szerepeltettek főként férfi meleg szereplőket, és a bemutatott élethelyzeteknek, problémáknak nem sok közük volt a valósághoz, ma már a való élethez sokkal közelebb álló történetszövésekkel is lehet találkozni. A Szomszédok jó példa az elsőre, de a Barátok közt-ben például már az előbújás, a családi elfogadás, a munkahelyi diszkrimináció és a gyermekvállalás kérdései jöttek elő, ezek valóban sok meleg és leszbikus ember számára jelentenek mindennapi dilemmákat."

Szerinte továbbra is a melegférfi-fókusz a jellemző, nagyon kevés leszbikus vagy biszexuális nővel, illetve transznemű emberrel lehet ezekben a műsorokban találkozni.

Probléma, hogy a szereplők sok esetben a melegségükre vannak redukálva,

vagyis a történetben minden fordulat, konfliktus ezzel kapcsolatos, nem valódi hús-vér emberekről van szó, akik mellesleg szexuális vagy nemi kisebbséghez tartoznak. Ezen a téren a nyugat-európai, észak-amerikai országok televíziós programjai jóval kifinomultabbak" – mondta.

Halló, mi történik a közmédia Hacktion sorozatában, a 3. szektorban? Forrás: MTV

Dombos Tamás úgy véli, a szereplők számát illetően még van hova fejlődni, a kutatások szerint a népesség 5-8 százaléka tartozik ehhez a közösséghez, a magyar televíziós sorozatok összes szereplőire vetítve ezt az arányt az említett sorozatok biztosan nem érik el. "Márpedig minél kevesebb az LMBT szereplő, annál nehezebb sztereotípiáktól mentes, a közösség sokszínűségét tükröző szereplőket bemutatni" – tette hozzá.

Az első meleg karakter

Oli úr tévétörténelmet írt a Szomszédok-ban, ő volt az első meleg karakter a magyar televíziózás történetében. A széria alkotója, Horváth Ádám félmelegnek nevezte a fodrászt, aki

tiltakozik a nők ellen, és lelkesedik a férfiakért.

A Bajor Imre által életre keltett karaktert Gábor Gábor folyton Oli néninek hívta, és többször nevezte fodrászkirálynőnek. A karakterről és a Linda című krimisorozatban feltűnt szintén meleg férfiról Nagy Sándor, a Háttér Archívum vezetője mesélt az Origónak.

"Emlékezetem szerint soha nem mondták ki, hogy Oli úr meleg, de a viselkedéséből, mint az affektálás, nőies mozgás, selypítés elég egyértelműen egy sztereotip karakter rajzolódott ki. A Linda egyik részében a nyomozónő kikérdez egy meleg férfit az Egyetem presszó nyitott teraszán. A szerepet Balkay Géza játszotta, aki szintén eléggé affektáló, nőies gesztusokat kölcsönzött a figurának, ami megfelelt a kor elvárásainak, ahogyan akkor az emberek többsége elképzelt egy meleg férfit" – mondta.

Oli úr volt az első meleg karakter hazai sorozatban Forrás: Origo

Hosszas vívódás előzte meg a beismerést

Évekkel később jött Hoffer Misi a Barátok közt-ben. Kitűnő tanuló, az apját tisztelő, érzékeny és csendes srácként ismerték meg a nézők. Kezdetben nőkkel próbálkozott, majd hosszas vívódás után rájött, hogy valójában homoszexuális. A Háttér Társaság képviselője szerint "a Halász Gábor által játszott karakter már sokkal közelebb állt a valósághoz, mint a korábbiak. Neki meg kellett küzdenie azzal, hogy az apja ellenségesen viszonyul a melegségéhez, ugyanakkor megtapasztalta az elfogadó környezetet is."

Misi egy Robi nevű sráccal alkotott egy párt, kedvesét D. Tóth András játszotta.

D. Tóth András Hoffer Misi barátjaként, Szántó Róbert szerepében Forrás: Origo

A híradós nemrégiben így mesélt erről az Origónak: "A mai napig örülök annak a szerepnek, mert nagyon jó csapattal dolgoztam. Azt sem bánom, hogy egy meleg férfi szerepét játszottam. Szerintem nagyon jó, hogy egy olyan nézett műsor, mint a Barátok közt foglalkozik társadalmi kérdésekkel is. Ha az a cselekményszál csak pár embernek nagyobb rálátást adott a témára, akkor már megérte." Az első meleg csók 2001 márciusában csattant el az RTL Klub sorozatában, de a karakterek egy idő után eltűntek a Mátyás király térről.

Csak évekkel később érkezett meg Tóbiás, akit Józan László alakít. Kezdetben kemény, zsörtölődős főnök volt, majd idővel kedves, barátságos figurává vált:

az átalakulás során derült ki róla, hogy valójában a saját neméhez vonzódik

– emiatt sokat piszkálták a volt munkahelyén, perbe is szállt a cég ellen. "A történetek egyikében – amelyben egy munkaügyi diszkriminációs perről van szó – egyesületünk jogi szakértőinek a véleményét is kikérték a film alkotói" – árulta el Nagy Sándor a Háttér Archívumtól.

A karakter a történet szerint családra vágyott, akárcsak Zsófi, így barátságból közös gyermeket vállaltak, aki még nem született meg.

Barátként vállaltak közös gyereket Forrás: RTL Klub

Biszexuális lány a sorozatban

Az RTL Klub másik napi sorozatában (mert ez fikciós sorozat, és nem reality), az Éjjel-nappal Budapest-ben tűnt fel Regina, aki az első perctől biszexuális lányként került képernyőre. "Nem az a tipikus, szexuális értelemben vett biszex lány, hanem ő abszolút azt nézi, hogy mi fogja meg másokban, és az mindegy, hogy az illető férfi vagy nő. A forgatás kezdete óta én is jobban felfigyelek arra, hogy ki milyen személyiség, és kinek milyen szerethető tulajdonságai vannak" – mesélte a sorozat indulásakor. Máig gyakran drámázik féltékenységből, hol férfi, hol női partnerei vannak.

A Labrisz Leszbikus Egyesület képviseletében Gál Ilona mesélt az Origónak a karakterről. "Regina pozitív személyiség, de elég szerencsétlen a párkapcsolatok tekintetében. Csak tudjuk, hogy biszexuális, de semmiféle kapcsolata nincs más biszexuálisokkal.

Jónak tartom, hogy pozitív figurákkal jelenítik meg a képernyőn a témát.

Észrevehető ennek a közvéleményre gyakorolt kedvező hatása is, például hallottam már, hogy a vonaton, az utcán vagy a lakókörnyezetemben beszélgetnek az emberek erről."

Regina azt nézi, hogy kiben mi a szerethető – mindegy, hogy férfi vagy nő Forrás: Éjjel-nappal Budapest / Facebook

Az elmúlt hónapokban több srácról is pedzegették a sorozatban, hogy a saját neméhez vonzódhat, nemrégiben például Marci vette biztosra, hogy Dávid meleg, ezt pedig Kristóffal közösen próbálták meg kideríteni úgy, hogy nyíltan megkérdezték a véleményét a homoszexuálisokról.

A rossz házasságból menekült

A magyar HBO sorozatában, a Társas Játék-ban két nő gabalyodott egymásba. A Balsai Mónika által alakított Judit csalódik férjében és a házasságában, majd egy nő karjaiban találja meg a boldogságot. A kétgyermekes családanya megunja férje félrelépéseit és kicsapongó életvitelét, és masszőre, Dorka (Tornyi Ildikó) mellett köt ki. A leszbikus pár szerelme lassan bontakozik ki,

a csalódott feleség nehezen vallja be magának, hogy egy nő mellett találhatja meg a kiutat a magányból.

Nő mellett találta meg a boldogságot Forrás: Origo

Szintén két nő került közel egymáshoz a magyar akciósorozatban, a Hacktion-ben. Gubik Ági és Kosik Anita karakterei csókolták szájon egymást egy jelenet kedvéért még 2011-ben, és úgy tudjuk, a közmédia új sorozatában, a Csak színház és más semmi-ben is lesz leszbikus vonal.

A közmédia sorozatában is csattant el két nő közt csók Forrás: Hacktion

Nem csak a sztereotípiák károsak

A mai magyar tévésorozatokban kevés az LMBT+ szereplő Nagy Sándor szerint, az viszont fontos, hogy őket hitelesen mutassák be. Úgy véli, nemcsak a sztereotípiák károsak, hanem az idealizálás is: "Erre jó példákat a külföldi tévésorozatokban lehet látni. Sokféle korú, foglalkozású, társadalmi státuszú meleg, leszbikus, biszexuális, transznemű karaktert szerepeltetnek, akiket árnyaltan mutatnak be.

Lehetnek rokonszenvesek, kedvesek, de ellenszenvesek, rossz emberi tulajdonságokkal rendelkezők is,

hoznak jó döntéseket, néha hibáznak, ugyanúgy ahogyan mindenki más. A BBC Entertainment sorozatait említeném, ahol rendre megjelennek a legkülönfélébb LMBT szereplők. Ezzel nem a sztereotípiákat erősítik, hanem az elfogadást azzal, hogy nem csodalényekként, hanem hétköznapi emberekként ábrázolják őket."