A megkérdezettek saját bevallásuk szerint a közvetlen lakókörnyezetüket érintő hírekről legtöbbször az országos televízió-csatornák adásaiból (gyakran informálódik általa 64%), az országos rádióadásokból (52%) illetve az országos online hírportálokból (50%) szereznek tudomást. Az országos médiumok után a leggyakoribb hírforrásokat helyi ügyekben a helyi rádióadók, a megyei napilapok, egyéb helyi sajtótermékek illetve a helyi hírportálok követik. A legkevésbé gyakran igénybe vett hírforrások körzeti jelentőségű ügyekben az országos napi- és hetilapok, illetve a kisebb helyi televízió-csatornák.
A 2015. július és szeptember közötti kutatási hullám adatai hasonlóan alakultak a tavaly ilyenkori értékekhez:
egy átlagos napon közel 5,4 millióan hallgattak rádiót.
A most publikált adatokban szerepelnek a nyári szabadságolásban leginkább érintett hónapok (július, augusztus) is. A televíziózással szemben a rádióhallgatás a nyári hónapokban is csak mintegy 10 százalék körül esik vissza (az emberek gyakran hallgatnak rádiót például utazás közben is).
A Class FM-et a 15 éves és idősebb korosztályok körében naponta átlagosan 2,3 millióan hallgatják; a második Kossuth Rádió közönsége 1,5 milliós, a Petőfi Rádió 0,8, a Music FM pedig 0,6 milliós napi átlagos hallgatótáborral rendelkezik. Kétszázezer feletti napi hallgatottsági értékeket még a Dankó Rádió (328 ezer fő), a Klubrádió (254 ezer fő), a Juventus Rádió (243 ezer fő) produkáltak.
Budapesten a Class FM-et a Kossuth Rádió illetve a Music FM követi. Szoros a verseny a Klubrádió, a Juventus Rádió és a Petőfi Rádió között. Budapesten a rádióhallgatók száma 970 ezer fő.