Borbás Marcsi kérte fel, hogy járja az országot a műsorral, a forgatásokat pedig nagyon megkedvelte. Már akkor rengeteg levelet kapott, mikor képernyőn volt, a nézők pedig máig faggatják, hogy mikor láthatják újra a tévében. "Már korábban is éreztem, hogy sokan szeretik a műsort és szeretik, ahogy én megjelenek a képernyőn. Ez azért esik különösen jól, mert magam adom, s ez azt is jelenti, hogy ilyennek szeretnek az emberek, amilyen vagyok. Nagyon hiányzik a forgatás, mert amellett hogy számunkra izgalmas volt, szép üzenetet adott át, emiatt pedig nagyon szerettem."
Még mindig kérdezik, hogy hol lehet megnézni újra, vagy mikor lesznek új részek, de ez nem rajtam múlik,
nem tudok választ adni. Már azt is kérdezték, meg lehet-e vásárolni DVD-n, mert otthon szívesen megnéznék újra. Sokan jeleket tanultak meg belőle, szóval nincs nap, hogy valaki ne említené meg" - mesélte az Origónak.
Más csatornák nem keresték meg, de el tudná képzelni magát a jövőben műsorvezetőként. "Kipróbáltam és nagyon megszerettem. Azt gondolom, attól vagyunk különlegesek, hogy mindannyian mások vagyunk. Ebben rejlik az érdekességünk, az izgalmasságunk, a csodánk. Azon túl, hogy érdekes, hiszem, sőt tudom, hogy sokaknak ad erőt egy olyan műsor, amiben nem egészséges embert látnak ilyen szerepben. Akinek problémája van, annak azért, akinek nincs, az pedig arra gondolhat, hogy ha neki sikerül - még akkor is, ha nehezebb a dolga -, akkor nekem is sikerülhet."
Úgy érzi, lassan formálódnak a gondolatok az emberek fejében és egyre javul a fogyatékkal élők elfogadása. "Tudom, hogy hosszú még az út, nagyon sokszor kell beszélnünk róla, hogy változzanak a dolgok. Azt hiszem, a kellő tájékoztatás hiányzik, keveset tudnak az emberek erről. Sokszor még azok is, akik családjában jelen van a másság. Ezért kell szépen csepegtetve, de folyamatosan beszélni róla.
Ha a fiatalok úgy nőnek fel, hogy ismerik és elfogadják a másságot, akkor ha szülők lesznek, ők is ezt a szemléletet igyekeznek majd átadni a gyermekeiknek."
Ebben próbál segíteni első könyvével, ami a valóság és a fikció keveréke, egymás elfogadásáról, megismeréséről szól. "A karakterek tipikusnak is nevezhető, mai magyar, huszonéves fiatalok, akik egy jutalomutazáson vesznek részt. A cél Jamaica. Már a hosszú repülőúton kialakulnak bizonyos klikkek, a menő lányok nem igazán kedvelik a visszahúzódó lúzereket, köztük a szőke, szótlan lányt, akiről nem sokat tudnak. Az ellentétek a szigetre való megérkezés után sem szűnnek meg, de az a bizonyos szótlan lány mosolyogva állja a támadásokat. Aztán hirtelen megváltozik a helyzet, mikor Haitin bekövetkezik az a bizonyos, borzalmas földrengés. A szótlan, szőke mellékszereplő hirtelen központi alakká változik, és az élére áll annak a kis csapatnak, amely a baptisták segítségével azonnal átutaznak Haitire segíteni."
További terveit egyelőre nem szeretné elkiabálni, de több olyan gondolat és történet van a fejében, amit szívesen megosztana másokkal. Biztos benne, hogy a könyv elkészítése során összekovácsolódott csapattal újabb regényeket hoznak létre. "Szeretném, hogy az üzenetem átmenjen az olvasóknak, mert azt gondolom, hogy a mai fiataloknak kevés dolog ér el igazán a lelkükig. Túl sok inger éri őket és nem tudnak mindent olyan mélyen megemészteni. Bízom benne, hogy idővel elfogadóbbak leszünk egymással."