A Játék határok nélkül egy generáció közös tévés élménye volt még a kilencvenes években, és mivel a magyar szereplők mindig komolyan vették, hétből háromszor meg is nyerték a szórakoztató, vicces versengést. Kecskemét kétszer, 93-ban és 96-ban, Százhalombatta 98-ban győzött, ám a műsor később megszűnt, és hasztalan próbálták feltámasztani. 2007-ben a European Broadcasting Union visszahozta volna a műsort Belgium, Horvátország, Spanyolország, Görögország, Hollandia, Portugália és Szlovénia részvételével, ez azonban pénzügyi okok miatt nem valósult meg.
2009-ben aztán magyar részről indult egy petíció a játék visszahozásáért, de eredménytelenül. 2014-ben azonban a magyar közmédia úgy döntött, mégis kell ilyen műsor – akkor is, ha épp ez nem megy sehol. Az eredetit nem lehetett folytatni, a franciák viszont
évek óta gyártanak egy nagyon hasonlót, a The Biggest Gameshow In The World című vetélkedőt.
Ehhez csatlakoztunk, és a Mistral belement, hogy Budapesten rendezzék a 2014-es vetélkedőt (az előzőeket mind Franciaországban vették fel). A nosztalgia nagy úr, az ismert márka, brand is nézővonzó, így Játék határok nélkül címen ment le két évad itthon, noha jogilag ez már nem az a formátum volt. Harmadik azonban nem lesz idén, ennek okait kutattuk.
Bennfentes informátorunk szerint nem az epizódra vetített gyártási költség, hanem inkább a franciáknak fizetendő licencdíj volt indokolatlanul magas. A Duna TV-nek amúgy ott van tavaszra a Virtuózok, őszre a Fölszállott a páva, télre A Dal: az előbbi komolyzenei, a második népzenei tehetségkutató, ezek amúgy is jobban passzolnak az állami média profiljába.
A Duna TV-nek nincs igazán szüksége, hogy tipikusan kereskedelmi tévés show-val, vetélkedővel vegye fel a versenyt a kertévékkel. A Játék határok nélkül azok terepe lenne, itt valójában nem baj, ha a közmédia nem próbálkozik, mert amúgy sem érne el vele olyan magas nézettséget - vélte az MTVA belső ügyeit jól ismerő szakértő.
Közérdekű adatigényléssel fordultunk az MTVA-hoz, hogy megtudjuk, mennyibe került 2015-ben a képernyőn 2016-ra is áthúzódó Játék határok nélkül vetélkedő. A közmédia közlése szerint a második évadban 13 epizód készült el és került adásba,
a gyártási költsége nettó 113 427 500 forint volt
(erre jön még 27% áfa, amit az MTVA is befizet a műsorok után). A fentieken túl a műsor elkészítésekor nettó 164 737 Ft utazási, kiküldetési költségtérítés és nettó 136 250 Ft őrzési, védelmi kiegészítő költség keletkezett. Ezeket a számokat a gyártó NuMuvee is megerősítette megkeresésünkre, de ehhez hozzájön még a licenc díja, amelyre hamarosan visszatérünk.
Egy év alatt erősen nőtt a vetélkedőre fordított összeg, mert 2014-ben a gyártási költség a szerződés szerint csak 45 069 480 forint volt. A kettő közötti jelentős különbséget az utazás indokolta, mert 2014-ben nem kellett utazást, szállást és produkción kívüli ellátást fizetni, illetve a helyismeret és a szervezésben való részvétel miatt egyéb megtakarításokat is el lehetett érni. 2014-ben Budapesten forgott a gameshow, 2015-ben viszont Kínában vették fel, és egész csapat embert kellett kiutaztatni, etetni és elszállásolni.
Úgy tudjuk, hogy a gyártó cég a 2014-es évadot 12 millió forint veszteséggel zárta, ennyivel lépte túl a költségvetést - viszont pótköltségvetést nem nyújtott be az MTVA felé, vagyis kompenzációt nem kért. A 2015-ös évben 8 500 000 Ft üzemi költséget engedett az MTVA, ekkor a NuMuvee már tartani tudta a költségvetést.
Négy főállású MTVA-alkalmazottat vitt el a produkció, akiknek a bérét nem, csak az utazást, szállást és ellátást kellett kifizetnie a gyártónak. Ők Nyitrai Kata főszerkesztő, Sáska Péter szerkesztő, Varga Edit és Gundel Takács Gábor műsorvezetők, nagy valószínűséggel kaptak kiküldetési költségtérítést.
A licenc nem volt olcsó, sőt. Díja 2015-ben nettó 614 250 euró volt, ami nagyjából 185 millió forint 2016. március 18-i árfolyamon számolva (cikkünk ekkor készült). A műsor licencdíját az MTVA közvetlenül a francia Mistral felé fizette mindkét alkalommal, a szerződéses feltételek kialakításában azonban a NuMuvee is közreműködött.
A jog azonban nem sok évre szól, csak egy-egy évadra, ezért újra kell fizetni. Érdekes, hogy az első évben, amikor a magyarok csatlakoztak, tehát 2014-ben a licencdíj kevesebb, összesen 585 000 euró volt a 13 epizódra. A jogtulajdonos Mistral azonban úgy tűnik, nem díjazza a hűséget és a partnerséget, ugyanis 2015-ben emelni akarta a licencdíjat, amelynek végösszege 614 250 euró lett.
Ahhoz képest, hogy jóformán semmi promóciót nem kapott, tisztességes nézettséggel ment a vetélkedő, bár sávjában 2015 végén többször meg kellett küzdenie az RTL-féle Got Talenttel. Úgy tudjuk, hogy a műsorreklámra szánt keretből 2015-ben már alig maradt valami, mire elindult a gameshow, így alig népszerűsítették más felületen,
szinte csak a Duna TV hűséges (és általában idős) nézői tudták, hogy visszatér a gameshow.
A kommunikációja elégtelen volt, a sajtómunkások sem kedvcsináló promóvideókat, sem képeket, sem híreket nem kaptak a műsorról, vagy csak nagyon szórványosan, jelképesen.
Az első adást 385 ezren nézték, ez a teljes lakosságban 8,3%-os közönségarányt jelentett: ez semmiképp nem volt erős, de nagyon gyenge kezdésnek sem mondhatjuk. Később a produkció sokáig 300 és 400 ezer közti számokat hozott, majd az érdeklődés 2016 januárjában előbb 453 ezerre, egy hétre rá pedig 508 ezerre nőtt. Ahogy az rendre lenni szokott, az utolsó adást követték a legtöbben, nyilván érdekelte a stabil nézőtábort, hányadik helyen végez Magyarország. A döntő 546 ezret hozott, 11,8%-os share-rel, ami kifejezetten jónak számít a Duna TV esetében.
Mivel jó 9 millió magyar azt sem látta, azért eláruljuk a végét: a falmászós, különleges megmérettetést Kína nyerte, az előtte lévő játékokat Magyarország, összesítettben viszont mégis Kazahsztán versenyzői örülhettek. Öt indulóból három tehát nyertesnek könyvelhette el magát.