Paizs Miklós, alias Sickratman történetét valószínűleg már mindenki ismeri, a lényeg annyi, hogy több millió forintot kalapozott össze, megélhetési gondokra hivatkozva. Leírta, hogy napok óta 165 forintja van, még a két lányát is belekeverte a sztoriba, a rajongók pedig adakoztak.
Amit Paizs csinált, az tulajdonképpen koldulásként is felfogható,
hiszen érzelmi ráhatással csikart ki pénzt az emberekből. Létezik azonban a gyűjtésnek egy elegánsabb módja is, amit konkrét művészeti és technológiai projektek megvalósítására is alkalmaznak, úgy hívják, hogy crowdfunding, közösségi finanszírozási forma.
Az alkotáshoz, gyártáshoz szükséges összeg ugyanúgy gyűjtés útján jön össze, a közösség finanszírozza, ebben az esetben viszont szó sincs érzelmi ráhatásról: az emberek nem egy társukon segítenek, hanem olyasmiért fizetnek, amire kíváncsiak, amit jó ötletnek gondolnak. Ha nem is olyan mértékben, mint most, ez az internet előtti időkben is működött, csak legfeljebb konkrét helyeken vagy postán gyűjtötték a pénzt.
Ma többek között a Kickstarter és az Indiegogo nevű honlapokon indíthat kampányt, akinek van valami jó ötlete, de természetesen más, kisebb oldalakon vagy akár saját fórumon is próbálkozhat.
Az eddigi legnagyobb összeget a Star Citizen című videojáték fejlesztésére szedték össze,
2014-ben közel 40 millió dollárral került be a Guinness-rekordok könyvébe, de idén februárban már 109 milliónál járt a folyamatos kampány.
Természetesen a tévések is belekóstoltak a jóba, számos képernyős produkcióra vagy tévéműsorhoz kapcsolódó más projektre gyűjtöttek már így. Kézenfekvő például, hogy egy elkaszált sorozat méltó befejezésére a rajongók dobják össze a pénzt, ahogy az történt a Veronica Mars esetében is.
A 2007-ben véget ért széria 2014-ben kapott filmes folytatást, amire nemcsak hogy összegyűlt a pénz, de az egyik legsikeresebb filmes projekt lett a már említett Kickstarteren. A készítő, Rob Thomas a főszereplővel, Kristen Bell-lel közösen indított egy kampányt 2013 márciusában, egy hónap múlva pedig már 5,7 millió dollárjuk volt a produkcióra, miután világszerte több mint 91 ezren ajánlottak fel kisebb-nagyobb összegeket.
A Veronica Mars sikerén felbuzdulva a Blue Mountain State című vígjátéksorozat alkotói is hasonló kampányba kezdtek 2014-ben, miután a szériát három évad után elkaszálta a Spike TV. Ők annyival fejelték meg a dolgot, hogy a felajánlásokat díjazták is: az adományozóknak már 10 dollár után járt egy személyre szabott tweet, 10 ezerért pedig szöveges szerepet kaptak a készülő filmben. Végül 1,9 millió dollár jött össze, a Blue Mountain State: The Rise of Thadland-et úgy egy hónapja mutatták be.
A gyűjtögetéstől a legnagyobb tévés színészek sem ódzkodnak, a Castle címszereplője, Nathan Fillion is szép summát kalapozott össze egy websorozatra az Indiegogón – neki már
24 óra alatt összegyűlt egymillió dollár,
összesen több mint 3,1 millió. Igaz, a Con Man című projekt inkább Firefly-beli kollégájáé, a kevésbé ismert Alan Tudyké volt, tulajdonképpen arról szólt vicces formában, hogy kettejük karrierje mennyire másként alakult a sci-fi sorozat után.
A websorozatok közül az Indiegogón a Con Man előtt a TableTop gyűjtötte össze a legtöbb pénzt, a harmadik évadra – a megcélzott 500 ezer helyett – 1,4 millió dollárt dobtak össze a rajongók. Jórészt a mindig stabil tábort jelentő geekek áldozhattak a projektre, hiszen annak húzóneve a Star Trek-ben látott, az Agymenők-ben is istenített Wil Wheaton volt – a sorozatban egyébként csak különféle társasjátékokat mutatott be ismert vendégekkel, a szubkultúra iránt nem érdeklődők simán be is aludhattak egy-egy részen:
A szintén a Star Trek-ből ismert LeVar Burton neve hasonlóan jól csenghetett az adakozók számára, hiszen a Veronica Mars-ra áldozott összegnél nem sokkal kevesebbet szedett össze az interneten: összesen 5,4 millió dollárból indíthatta el a projektjét, a célul kitűzött egymillió már a kampány indulása után 12 órával megvolt.
Ő az olvasást népszerűsítő gyerekműsorát, a Reading Rainbow-t akarta visszahozni modern, számítógépes formában, kiegészítve a már korábban piacra dobott iPad-verziót. Az oktatási segédeszközöket aztán nehéz helyzetben lévő iskolákba is eljuttatta, aligha igazolhatta volna jobban a közösségi finanszírozás létjogosultságát.