Az új Kunta Kinte is szívós, kemény, mint a régi

Vágólapra másolva!

Néhol patetikus, talán kicsit giccses, de mégis többször lenyűgöző és erős az új Gyökerek első, 90 perces része. Látszik a beletett pénz: a négy epizód 50 millió dollárba került.

Kalmár Csaba

Vágólapra másolva!

sorozat tévé média Gyökerek (tévésorozat)

Generációs élmény volt egykor a magyar tévében leadott Gyökerek, hiszen a nyolcvanas években még nem volt 107 magyar nyelvű csatorna, internet meg pláne nem, úgyhogy a nép azt nézte, amit az MTV1 adott. A makacs, konok mandinka harcos sztorija pedig annyira

megihlette az akkori gyerekeket,

hogy még szóviccek is keletkeztek a játszótéren: „Mi van a vajas kenyérre írva? Kente Kunta Kinte" – mondogatták a gyerekek egymásnak vihorászva, limóval a szájukban, sandokanos pólóban, lógó moncsicsivel az iskolatáskán. A láb levágását bemutató jelenetet aki látta, nem feledi, a nyolcvanas években ilyesmi nem nagyon volt a magyar tévében (majdnem a szökött rabszolga nemi szervét vágták le vadásztőrrel, de végül a balta került elő, és lábra mentek vele büntetésből, hogy ne tudjon többet elszaladni.)

Hatásos volt az első Roots, ahogy a második, a remake is az, de főleg annak, aki nem látta az eredetit. Itt is felmerül, mint az egykor sikeres, majd új szereplőkkel feltámasztott filmek esetében, hogy mi szükség az újra, a feldolgozásra, ha egyszer már bevált az eredeti. Talán annyi előnye van, hogy ez egy fontos történet, egy emlékezetes, nagy hatással bíró amerikai családregény tévés feldolgozása, így eljuthat egy olyan generációhoz is, amely az istenített, díjakkal elhalmozott, 1977-es eredetit nem ismeri, és már nem is nézné meg, mert úgy véli, nem elég színes, nem elég gyors.

Egyelőre csak a pilotot láttuk, de a minisorozat végéről is írunk majd egyet. Az első rész viszont egyértelműen a felnőtté válásról, a mérhetetlen szabadságvágyról, a naivitásról, egyben a kitartó küzdelemről szólt, arról, hogy egy fekete-afrikai fiatal miképp élte meg, hogy egy imbolygó bárka rakterében, állatként összeláncolva másokkal, saját vizeletében és székletében tocsogva az amerikai kontinensre szállítják, és ott megalázó rabszolgasorba kerül.

Szép helyeken felevett, gyakran feszült, akciókkal teli jeleneteket kap a néző, és meglepően kevés az elmélázás, filozofálgatás, a fölösleges pátosz. A gyerek Kuntát nem látjuk, tinédzser korában vesszük fel a fonalat, amikor sihederből férfivá lesz: végigkísérjük a nem könnyű próbákon, amely során mandinka harcos lesz belőle, megismerjük szerelmét, ambícióit.

Az 1700-as évek Fekete-Afrikáját (a ma Gambiához tatozó területet) nem épp ilyen rendezettnek gondoltuk, de Omoro Kinte és felesége, Binta fia egy egészen pipec, tiszta faluban él, és arról álmodozik, egyetemre megy (ilyesmi nem volt megkopott emlékeink szerint az eredeti szériában). Mikor szerelme már szárba szökkenne, 1767-ben más törzshöz tartozó vadászok elkapják, eladják angol rabszolga-kereskedőknek.

Kunta a végtelen szabadság, a reményekkel teli, fiatal évei után egy hajó dohos, nedves rakterébe kerül leláncolva, de ott sem adja fel, dacol a veszéllyel, a lázadás egyik főalakja lesz - a rebelliót sok halott árán leverik az angolok, a konok férfi pedig Maryland mellett, Virginiában köt ki egy dohányültetvényen, John Waller tulajdonaként.

Jól beszélik az angolt

Ahogy a magyar néző is irtózik a feliratos filmektől, az amerikai tévéző sem szeret olvasni, miközben a szemét a képernyőn pihenteti, így nem merték bevállalni a készítők, hogy ősi mandinka nyelven folyjék a diskurzus 40-50 percet át, tartva tőle, hogy elkapcsolnak. Így 1750-ben már egészen jól beszélt angolul mindenki az afrikai faluban, sőt, ezen a nyelven ordibáltak egymással az ellenséges törzsek vadászai is – ez kissé vicces.

Ami viszont nem vicces, az, hogy a nyitóepizód naturalisztikusan bemutatja, milyen kegyetlenkedés zajlott Afrika partjainál, ahol a fiatalokat begyűjtötték, milyen nyomorúságos körülmények közepette szállították őket Észak-Amerikába, és milyen kegyetlen, szadista fehérekkel gyűlt meg a baja az engedetlen feketéknek - esetenként, mert persze nem minden európai-amerikai végtelenül gonosz a sorozat első részében sem. A korbácsolós, Kunta-Toby jelenet pedig nem változott semmit 40 év alatt, majdnem ugyanaz lett a kettő - a régit itt nézheti meg.

Malachi Kirby főszerepben hiteles, Forest Whitakernek sem kell külön bizonyítani tehetségét. Lesz még később Jonathan Rhys Meyers (Tudorok, Drakula) és Laurence Fishburne (Hannibal, Helyszínelők és számos film), úgyhogy mi biztos maradunk a folytatásra. Itthon egyelőre az HBO adja, később talán országos tévé is megveszi.