Pénzt kérhet a médiaszolgáltatóktól a TV2 és az RTL Klub a műsora sugárzásáért, miután április 25-én megjelent a programdíj – korábban terjesztési díj – tiltásáról szóló rendelet feloldása. Ennek természetesen örül az RTL-csoport és a TV2-csoport is, hiszen éves szinten 5-5 milliárd forintos bevételt jelent majd évente.
A hazai televíziós piacon alapvetően négyféle modell van, illetve volt mostanáig:
1. Az általában igen kis nézettségű csatornák, amelyek csak a terjesztési díjból élnek, és amelyekre reklámot nem is adnak el.
2. Vegyes finanszírozású tévék, amelyek kábeldíjat is kapnak, és a reklámidejük is értékesíthető.
3. A fizetős prémiumcsatornák, mint az HBO.
4. A két nagy kereskedelmi tévé, amely reklámból, főleg szpotból él, de nagyon szeretett volna a kábeldíjból is részesülni.
A kormányrendelet után az RTL-csoport közleményt adott ki arról, hogy az elmúlt években a médiapiac jelentős átalakuláson ment át, a csak reklámbevételen alapuló üzleti modell a televíziózásban a világ számos országában, így Magyarországon sem tartható már fenn. Az Origo a TV2-csoportot is megkérdezte: „Üdvözöljük ezt a döntést, amely egy régóta fennálló korszerűtlen helyzetet old meg. Végre a TV2 is kérhet terjesztési díjat, ahogy ezt a piac legtöbb szereplője már korábban is megtehette” – válaszolták megkeresésünkre.
A hazai tévéfogyasztók jelentős része különféle szolgáltatóknál – UPC, Telekom, Digi és társaik – csomagokra fizet elő, ezeket a szolgáltatók állítják össze több tucat tévétársaság, csatorna kínálatából. Vannak ebben csatornák, amelyek 20, 50, 100 forintba – vagy többe - kerülnek havonta, ezeket beleépítik az árba, amit a tévéző végül egyben kifizet azzal a 3-5-7 ezer forinttal, amit havonta erre szán.
A feszültség most abból van, hogy eddig az RTL Klub és a TV2 műsorát ingyen kellett, hogy a kábeles cégek rendelkezésére bocsássa, mostantól viszont törvényileg szabályozva kérhetnek értük pénzt – ettől viszont elvileg drágulnia kell az előfizetéseknek.
Korábban különféle piaci szereplők – általában névtelenül – fél és egy euró közti árat jeleztek külön az RTL Klubra és külön a TV2-re (bár teljes lakosságban, egész napot vizsgálva nincs nagy különbség, előbbi a 18–49-es célcsoportban, és főleg főműsoridőben 8-9 százalékpontot is rávert nemrég riválisára).
Ez a prognózis bejött, hiszen az RTL Klub és a TV2 is kijött az áraival május 31-én, előbbi délelőtt, utóbbi késő este. Nem véletlen az időzítés, a nyári három hónap átmeneti idő: az RTL-csoport ennyi türelmi időt hagy a kábeles cégeknek, hogy megállapodjanak velük, szeptembertől könyörtelenül küldik a számlát, ha vagy egyezség, ha nincs. Ha nem szerződnek, és nem is fizetnek, a tévétársaságok adását lekapcsolják náluk,
így Piri néni Jóban Rosszban és Fókusz nélkül marad.
Az RTL-csoport állítja, hogy listaáron 150 forintért adja az RTL Klubot, ami gyors megegyezéssel, hosszú távra leszerződve 135 forint is lehet (ezek mind áfa nélküli összegek). A cég vezetői úgy tudják, hogy van náluk jóval kisebb nézettségű csatorna, amelyik ennél többe kerül, mégis felveszik a szolgáltatók, ezért állítják, hogy ez reális, mi több, barátságos ár. Erről itt írtunk bővebben.
Fél nappal utánuk a TV2-csoport tájékoztatta a műsorterjesztőket, hogy a kedvezmények igénybevétele mellett kialakított egy olyan csomagot, amelynek választása esetén a TV2 programdíja (benne a Nagy Duett, Sztárban sztár és társaik) 150 forint lehet a jövőben is, áfa nélkül. Ugyanakkor ez az összeg 290 forint is lehet, per előfizető, per hó – erről itt olvashat többet.
Jelenleg 3,3-3,4 millió háztartás fizet kábeldíjat az országban, így az RTL-csoport és a TV2-csoport 2017-től évi 5-5 milliárd forint bevételre számít a programdíjból. Ezt a tízmilliárdot (áfa nélküli összeg!) kellene kigazdálkodniuk a szolgáltatóknak, de az, hogy lenyelik, és nem építik be az áraikba, csak az egyik – nem túl valószínű – forgatókönyv.
Dönthetnek úgy is, hogy emelnek, akkor viszont kérdés, hogy lesz-e olyan kormányzati intézkedés, amely ezt megakadályozná. Ilyesfajta reakcióról lehetett hallani korábban is, ez a rezsiharc újabb stációja lehetne. Ebben az esetben viszont a nagy kábeles cégek profitja erősen csökkenne, veszteségesek lehetnének, a kisebbek pedig lehet, hogy nem tudnák kigazdálkodni a különbséget.
Az is egy opció, hogy kivesznek több, akár 8-10 kisebb tévét a csomagokból, hogy azok árán hozzák be az RTL Klubot és a TV2-t. Ez pár hónap, fél év alatt a piac tisztulásához vezetne, az eddig nagyon fragmentált hazai tévés piacról eltűnhet több kis csatorna, hiszen nem lenne rendes lefedettségük, nézőik, és terjesztési díjat sem kapnának. (Volt mozgás e nélkül is, a Universal például nyár végéig lesz csak fogható, utána itthon megszűnik, de év elején eltűnt itthon a P+, a BBC Entertainment, az Investigation Discovery is, korábban megszűnt az MGM, amiből aztán az AMC lett.)
Az elképzelhetetlen forgatókönyv, hogy egyáltalán nem veszi fel egy kábelszolgáltató az RTL Klubot és a TV2-t: hiába a sok dühös komment a cikkek alatt, a Nielsen nézettségmérése szerint esténként még mindig ez a két tévé vonzza a legtöbb nézőt, sok százezer család életének része a Barátok közt:
míg a fondorlatos Berényi Miki alattomos terveket szövöget, anyu tálalja a vacsorát a készülék előtt.
Bár több kábelcéget is megkerestünk, nem kívántak nyilatkozni, azt viszont nem tartják elképzelhetőnek, hogy olyan csomag jöjjön létre, amely külön fizetős, és csak a két nagyot tartalmazza. (Így az járna jól, aki csak kisebb kereskedelmi tévéket néz, mert nem fizetne elő a két nagyra.)
Felhívtuk Kéry Ferencet, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnökét, aki a 150 forintos összegek hallatán úgy vélte, hogy „ez lesz több is”, de nem kívánt nyilatkozni a saját nevében, viszont vélhetően a szövetségnek lesz állásfoglalása ebben az ügyben. Kéry annyit elmondott, hogy az álláspontja változatlan, a legfőbb probléma azzal van, hogy a kormányrendelet értelmében a kábelcégeknek fizetniük kell azért, amit „más” ingyen megkap. Nem nehéz kitalálni, hogy a MinDig TV-re gondolt, mert ott továbbra is ingyenesen fogható az RTL Klub és a TV2, ezáltal versenyelőnyhöz jut.
A kábelszövetség korábban még azt közölte, hogy elfogadhatatlannak tart bármiféle „kettős fizetést”, azaz egy olyan gyakorlatot, amikor egy műsorszolgáltató valamelyik műsorát az egyik platformon ingyenesen foghatóan terjeszti, sőt maga is fizet a terjesztésért, miközben egy másik platformon (amit a nézőinek többsége vesz igénybe) az eddigi kölcsönösen ingyenes, „évtizedek óta érvényes terjesztési megállapodást egyoldalúan felrúgva, egyoldalúan megállapított feltételekkel” díjfizetést követel.
Kéry szerint az ingyenesen hozzáférhető, kódolatlan műsorokért ugyanis a nézője azzal „fizet”, hogy megnézi a reklámokat is, amivel áttételesen biztosítja a médiaszolgáltató bevételeit. A kábeles előfizetők is nyilvánvalóan ugyanezt megteszik, tehát eddig is és jelenleg is ugyanígy „fizetnek” a csatornákért. A kábelszövetség elnöke szerint, ha egy csatorna a készítője döntése szerint fizetős (mint a többi száznál több kábelcsatorna) vagy ingyenes, akkor az vagy legyen minden platformon fizetős, vagy minden platformon ingyenes.
Minden ár az SD-adásra vonatkozik, a HD-ről külön tárgyalnak a terjesztőkkel.