Pásztor Annával, a zsűri egyik tagjával beszélgettünk, egyebek közt a tehetségkutatók működéséről. "Ezek a tévéshow-k egyfajta látszatvilágot építenek,
egy egész popzenei karriert lemodelleznek 3-4 hónap alatt,
nagy ismertséget adnak. De aztán lehet, hogy a fiatalok ott találják magukat Piripócson, és jön a pofára esés, ha nem készülnek erre lelkileg. Akik szeretnek énekelni, és megvan bennük a tehetség, de nincs meg a nagy elszántság, azoknak pedig volt egy jó fél évük. Kapnak segítséget, de aki kispórolja a munkát a show utáni létből, és hátradől, annak marad a sok szép emlék erről az időszakról" – mondta. A teljes cikket itt olvashatja.
Keresztes Ildikó is hosszan nyilatkozott az Origónak: "Ez egy pici ország, pici szakmával. Évente több tehetségkutatót zúdítanak az országra a nagy csatornák, ezek izgalmas műsorok, jól is működnek, de sajnos fogynak az igazán tehetséges emberek, akikre tizenvalahány év után is emlékezünk. Caramel, Oláh Ibi, a Tóth testvérek, Rúzsa Magdi, vagy épp a két zsűritársam, Csaba és Viktor – van, akinek sikerül, és hosszú távon befut, talán lesz még ilyen" – mesélte.
Keresztes szerint a tehetség nagyon összetett dolog, és erről a magyar foci és a külföldi futball példája jutott eszébe: itthon még tehetségnek nevezik tíz év után is, kinn meg már régen profi.. "Ebben a mezőnyben is
van egy-két tehetség, akinek a torkában ott a lehetőség,
de valahogy úgy érzem, még hiányzik belőlük a szenvedély, az alázat, valami. Ezt meg is mondom nekik, azon vagyok, hogy felszínre törjön. Aki meg nem annyira tehetséges, abban meg persze ott van a szorgalom, az akarat, egyszóval van két-három ember, akit szívem szerint összegyúrnék. Nem akarok nevet mondani, de van, aki brutál jól énekel, csak sajnos nem érzem benne a szeretetet, az érzést... De meglátjuk, mivé forrják ki magukat" – fejtegette. A teljes cikket itt olvashatja.