A Timeless-t az NBC rendelte meg a 2016–17-es tévés évadra: a sztoriban Goran Visnjic (aki 185 részben volt Luka Kovac doki a Vészhelyzetben) lenyúl egy időgépet, amivel a múltba megy, hogy megváltoztassa azt, elég drámai módon. A keresésére egy háromfős csapat indul, Abigail Spencer a történész, Matt Lanter a katona, Malcolm Barrett pedig tudós.
A triót septiben, nagy kapkodva összedobják, nincs alapos orvosi vizsgálat, pszichológiai teszt, ismerkedési délután, semmi. Két szót váltanak egymással, de már küldik vissza őket, hogy beavatkozzanak a múltban, és megmentsék az emberiséget. Felmerül a kérdés: ha pontosan tudják, mely napra, hány órára kell visszamenni, akkor arra már nincs egy nap, hogy a kis csapat összeszokhasson, jobban tájékozódjon?
Az időutazós sorozatok is rendre találkoznak paradoxonokkal, számos kérdést vetnek fel, de jobb, ha nem próbálunk választ találni ezekre. Mi történik, ha mégis találkozunk saját magunkkal a múltban? (A Vissza a jövőbe dokija szerint megbomlik a tér-idő kontinuum, és felrobban az univerzum, de ez csak egy nem bizonyított szakvélemény). Ha megváltoztatjuk egy kicsit a múltat, akkor az idősík, amelyből elmentünk, végképp megszűnik? Ha megváltoztatunk valamit, akkor lehet, hogy vissza sem tudunk jönni a jelenbe, hiszen nem áll elő az a helyzet, ami miatt egyáltalán elindultunk a múltba?
A Timeless ezeken (sajnos vagy szerencsére, döntse el mindenki maga) nem sokat rágódik, és valójában nem is az a legérdekesebb, hogy mit csinálnak a múltban a szereplők, hanem az, hogy milyen hatással vannak a múltbeli tetteik a jelenre. Rögtön a pilot végén a történelemtanár Lucy a kalandoktól kimerülten hazatér, de nem leli húgát, aki meg sem született, viszont anyja, aki eredetileg rákban haldoklott épp, teljesen egészséges és virgonc – mert az új jelenben össze sem ismerkedett nagydohányos férjével, aki mellett cigizni kezdett (volna). A második epizód végén pedig épp saját eljegyzési bulijára toppan be, és a saját vőlegénye csókolgatja, egy olyan fickó, akit nem is látott addig.
Történelemleckének ugyan nem jó a sorozat, ahhoz nem elég alapos, és nincs idő 20-30 percben precízen és egyszerre izgalmasan vázolni a kor viszonyait, a politikai-társadalmi helyzetet, de a történelmet kedvelők azért örülhetnek. Az első rész a Hindenburg LZ129 zeppelin katasztrófájáról szól (ez Frankfurtból indult útnak az Egyesült Államokba: a kora legmodernebb léghajójának számító, 245 méter hosszú jármű azonban röviddel a New Jersey-beli landolása előtt 1937. május 6-án váratlanul kigyulladt és megsemmisült).
A második részben 1865-be mennek, ekkor hajtotta végre John Wilkes Booth Abraham Lincoln elleni sikeres merényletét a washingtoni Ford's Theatre-ben (a fejbe lőtt politikus másnap reggel belehalt sérülésébe, Booth azonban az elnök meggyilkolásával sem tudta megakadályozni a polgárháború befejezését és a Konföderáció bukását).
Aki elnézi a néha bugyuta megoldásokat, nem vár sokat egy sci-fitől, csak némi izgalmat, csipetnyi kalandot és időutazást, annak biztos bejön majd a Timeless, még akkor is, ha az első két epizód alapján úgy tűnik, hogy
a múlt legfontosabb eseményeit nem tudjuk befolyásolni:
a zeppelin akkor is lezuhan, ha a múltba utazik a kis csapat, és Lincolnt ugyanúgy lelövik. Kis dolgokon, a metóduson lehet változtatni, legalábbis a sorozat írói szerint, de a meghatározó fordulat mindenképp bekövetkezik, legfeljebb picit másképp, kicsivel korábban vagy később.
A sorozat készítői amúgy kezdhetnek ügyvédet keresni, mert egy spanyol produkciós cég, az Onza Entertainment beperelte a Timeless gyártóit és alkotóit, szerintük a sorozat az ő ötletük alapján készült. Szerintük az El Ministerio del Tiempo című spanyol széria ihlette, amelynek az amerikai verziójáról 2015-ben az Onza feje tárgyalt is a Sonyval a MIP-TV tévés vásáron – szerinte nem véletlen, hogy a Timeless-szel aztán pont a Sony állt elő. A széria alkotói egyébként az Odaát-ot is jegyző Eric Kripke, valamint a Kemény zsaruk egykori főnöke, Shawn Ryan, ők is mehetnek majd a bíróságra.